2016-ban két váratlan választási eredmény rázta meg a nyugati világot – a brit népszavazás az uniós tagságról és az amerikai elnökválasztás. A fősodorbeli média és a közvéleménykutatások mindkét esetben eltévesztették a győztest. Egy apró amerikai cég azt állítja, hogy az eredményekben döntő szerepet játszott, és ehhez a választópolgárok médiafogyasztási adatait használták fel.
A Cambridge Analytica az adatkezelési megfontolások miatt Amerikában bejegyzett apró adatelemző cég, amely a 25 éves szakmai múltú, főleg a hadászati dezinformációs kampányokban és választás-menedzselésben jártasságot szerző brit SCL Group származéka. Tevékenységük nagyon röviden a következőből áll: a közösségi oldalakon, elsősorban a Facebookon fellelhető információkra, online kérdőívekre támaszkodva pszichográfiai profilt készítenek az egyes választópolgárokról. Ez pszichológiai sajátosságok szerinti csoportosítást jelent. A választókat ezután célzott, érzelmekre ható üzenetekkel bombázzák.
Az alapötlet és a módszer java a Cambridge-i Egyetemkutatóitólszármazik. Ők arra jöttek rá, hogy a személyes kapcsolati hálónál sokkal többet árul el az emberről az online tevékenysége (pl. mit lájkol) vagy a fogyasztási szokásai. Ezek összegyűjtésével rendkívül részletes profil készíthető. A Cambridge Analytica igazgatójaszerint 4-5000 adatpont áll rendelkezésükre a választókorú amerikai lakosság minden egyes tagjáról, azaz körülbelül 230 millió emberről.
Az elképesztő méretű adatbányászat eredménye egy óriási választói adatbázis, amely természetesen magában foglalja az ingadozó szavazók tömegét, akik fogékonyak lehetnek az adott kampány üzeneteire és végső soron eldönthetnek egy szoros választási küzdelmet. Ehhez személyre szabott üzenetekre van szükség, amelyek kielégítik az egyén kalkulált szükségleteit – itt kerül a képbe a folyamatban kulcsszerepet játszó mesterséges intelligencia. Végső soron ez választja ki azokat, akiket érdemes hirdetésekkel bombázni, majd létre is hozza a személyre szóló kampányüzeneteket a célszemély számára.
Az eljárás komoly etikai kérdéseket vet fel. A Guardian általmegkérdezett választási szakértő „rendkívül felkavarónak és eléggé vészjóslónak” tartja a Cambridge Analytica módszerét. Szerinte ez a hirdetési technika ellehetetleníti az ellenőrzést és a nyilvános vitát. Hogyan is vizsgálhatná ezeket a reklámokat etikai vagy más szempontból a választási bizottság? Mivé lesz így a tömegdemokrácia valamint az információs társadalom?
A cég mögött a nagyszerű számítástechnikusból lett, milliárd dolláros vagyont felhalmozó befektetési szakember, Robert Mercer és családja áll. Bár a cég eleinte Ted Cruz republikánus előválasztási kampányában vett részt, később a győztes Donald Trump csapatának vált fontos tagjává. Sőt, az elmúlt hétvégén az is kiderült, hogy Mercer a markánsan jobboldali, a tényeket álhírekkel keverő Breitbart résztulajdonosa, valamint az új amerikai kormány körül sündörgő, bevándorlás-ellenes brit politikus, Nigel Farage régi jóbarátja. Ez utóbbi személyes kapcsolat azért lényeges, mert a Cambridge Analytica a végül szoros győzelmet arató Brexit-pártiak oldalán szállt be tavaly nyáron brit népszavazási küzdelembe.
Hogy pontosanmekkora szerepe volt Cambridge Analyticának a 2016. év két váratlan választási győzelmében, azt nehéz megmondani. Ted Cruz előválasztási kampánya kudarcba fulladt, a Trump-kampány támogatottságában pedig nem igazán lehet számszerűsíteni a Cambridge Analityca csatlakozása után bekövetkezett esetleges változást. Az viszont elkerülhetetlen, hogy a big data forradalom betörjön a politikába és markáns változásokat hozzon.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
