A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a magyarországi menekültügyről. A jogvédő szervezet tájékoztatója szerint például a déli határszakaszon felhúzott kerítés ellenére január óta emelkedik az illegális határátlépők száma. A Helsinki által közölt adatokat infografikákkal illusztráljuk.
Június elején tette közzé a Magyarországra érkező menekültek jogainak védelmében kiemelkedő szerepet vállaló Magyar Helsinki Bizottság a „Magyar menekültügy a számok tükrében” című tájékoztatóját, amelyben röviden és számszerűsítve közlik a legfontosabb információkat a téma aktuális helyzetéről.
Kapcsolódó cikkek
A vádiratban konkrétan nincs is benne, hogy ki mit csinált – Fazekas Tamás ügyvéd a röszkei perről
A szerb, majd a horvát határszakaszon felhúzott kerítés ellenére az országban elfogott irreguláris migránsok száma 2016 eleje óta is magas.
Az emelkedő tendencia figyelhető meg a Magyarországon benyújtott menedékkérelmeknél is, de az év első négy hónapjában a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mindössze 197 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben (menekült státusz vagy oltalmazott státusz).
Az év első négy hónapjában a kérelmezők többsége háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett: 13 százalékuk Szíriából, 30 százalékuk Afganisztánból, 12 százalékuk Irakból és 2 százalékuk Szomáliából.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szóbeli tájékoztatása alapján május 30-án 1 583 menedékkérő tartózkodott nyílt befogadó állomásokon (Bicskén, Vámosszabadiban, Körmenden és Balassagyarmaton). Május 30-án 702, kérelmét először benyújtó menedékkérőt tartottak fogva menekültügyi őrizetben, köztük 5 gyermeket (Békéscsabán, Kiskunhalason és Nyírbátorban).
Az év első négy hónapjában 226 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra úgynevezett Dublini eljárás keretében, elsősorban Németországból (101 fő) és Svájcból (41 fő).
Az év első négy hónapjában mindössze 76 irreguláris migránst adtak át a magyar hatóságok hivatalosan Szerbiának. Közülük 23-an koszovói, 22-en szerb, 11-en albán állampolgárok voltak. Szerbia egyetlen szír, afgán, iraki vagy szomáliai menedékkérőt sem vett át.
A vonatkozó törvénymódosítások hatályba lépése (2015. szeptember 15.) és 2016. május 29. között a Szegedi Törvényszéken 2 782 emberrel szemben indult büntetőeljárás a határzár tiltott átlépése miatt, közülük pedig 2 757 embert ítéltek el.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
