Rendőrrohammal végződött a Fidesz székház előtti diáktüntetés – videón a legfeszültebb pillanatok

Május 19-én péntek délután az Egységes Diákfront szervezett megmozdulást a Kossuth térre Gyerekeket bántasz! – 7IGEN-nel a gyermekbántalmazó rendszer ellen címmel. Az igazán izgalmas események azonban csak ezután, a tüntetés hivatalos lezárultát követően történtek: a tömeg egy része a Fidesz székházhoz vonult, ahol több mint félórás, rendőrökkel való lökdösődés után a hatóság egy váratlan rohammal három részre szakította a tüntetőket. Videó!

A péntek délutánra szervezett tüntetés egyszerre volt kiállás a pedagógusok mellett, valamint tiltakozás a bosszútörvény néven elhíresült státusztörvény tervezete ellen, és demonstráció az utóbbi idők tüntetéseinek fokozódó rendőri válaszreakciói miatt.

A többezres tömeg fél ötkor kezdett el gyülekezni a Kossuth téren, a tömeg öt óra után nem sokkal indult el az Oktogon irányába, ahol az Egységes Diákfront három képviselője rövid beszédet mondott, majd a résztvevők együtt énekelték el a Himnuszt.

A szervezők kiemelték:

az erőszakos rendőri fellépés ellenére nem fogják abbahagyni a tiltakozásokat.

Majd bejelentették, hogy május végén, és nyáron újabb tüntetés várható.

A hivatalos tüntetés  lezárulta után a résztvevők nagy része nem indult haza, a tömeg megindult a Lendvay utca irányába. A Fidesz székházhoz azonban  már nem sikerült eljutni, mert a rendőrség jó előre lezárta az utcát. A kereszteződésben meglehetősen feszült helyzet alakult ki, a tüntetők több mint fél órán át próbálták meg előretolni a rendőröket, akik több embert ki is emeltek a tömegből. A lökdösődésnek végül a rendőrök váratlan rohama vetett véget, akik három különböző irányba szorították a tüntetőket, így kisebb csoportokra tagolva a megmozdulást.

A Lendvay utcában történt eseményekről videót is készítettünk:

Könnygáz és „bosszútörvény”

Már több mint egy éve zajlanak a tüntetések az oktatási rendszer javítása érdekében, a pedagógusok melletti kiállásként. Az utóbbi időben, a státusztörvény miatt újult erőre kaptak a tiltakozások.

A kormány március 2-án tette közzé közoktatási törvénytervezetét, amelyet kritikusai csak „bosszútörvény” néven emlegetnek, utalva arra, hogy így akar a kormány bosszút állni a pedagógusokon és diákokon a demonstrációk, tüntetések miatt. A változások között van például, hogy megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, szigorúbbá tenné a pedagógusok „magatartásának” ellenőrzését, de a sztrájkkal kapcsolatos jogokat is jelentősen megkurtítaná a tervezet.

Az oktatás reformja érdekében május elején hétigenes népszavazási kezdeményezést jelentették be a diáktüntetések szervezői, amely többek között önálló oktatási minisztériumot, a pedagógusok alapilletményének 50 százalékos emelését, illetve a sztrájkjog visszaállítását célozza meg.

Az újult erőre kapó tüntetésekkel párhuzamosan ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy feszült helyzet alakul ki  demonstrációkon a tüntetők és a rendőrök között. Április 24-én a diákok által szervezett demonstráció után a tüntetők a Karmelita elé vonultak, ahol a momentumos politikusok Hadházy Ákossal közösen korábban megpróbálták elbontani az épületet körülvevő kordont. A rendőrség könnygázt is bevetett a tüntetőkkel szemben, csakúgy, mint május 4-én, amikor szintén a Karmelitánál ért véget a diáktüntetés.

Szöveg: Szopkó Zita – videó: Bodoky Bence

Címlapkép: tüntetők május 19-én a Lendvay utcában. Fotó: Átlátszó/Bodoky Bence