A 32 éves HÖK-vezér az Alkotmánybíróságig megy, hogy ne kelljen hátralépnie

Két beadvány érkezett az Alkotmánybíróság elé április folyamán a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata részéről. Nem nehéz kitalálni, hogy az évek óta jogi csatározást folytató Török Márk szeretné, ha korábbi bírói végzéseket és a felsőoktatási törvény egy pontját megsemmisítené a testület – hogy ő továbbra is HÖK-elnök maradhasson.

Két éve írtuk meg, hogy a felsőoktatási törvény egy pontja szerint csupán négy évig tölthet be egy ember hallgatói önkormányzatban tisztséget – összesen. Török Márk 2004 óta tisztségviselő, és 2007 óta (egy év megszakítással) a szegedi egyetemi HÖK-elnök. A minisztérium állásfoglalása szerint visszamenőleg is számolni kell az időt, és a 2015. szeptember 1-jét követő választásoknál már figyelembe kellett venni a tisztségekben eltöltött időt (melyek összesen számítanak, nem tisztségenként). A SZTE vezetésével néhol nyílt csatában álló Török Márk azonban 32 évesen sem szeretné átadni a kormányt, és a rektor határozatát – melyben érvénytelenné nyilvánította a legutóbbi megválasztását – 2016 óta jogi úton támadja. Eleddig elveszítette a pereket a Munkaügyi Bíróságon és a Törvényszéken is, de nem adja fel.

Mivel a fellebbezések halasztó hatállyal rendelkeznek, Török Márk mindaddig elnök marad, amíg megválasztják. Ha pedig az AB nem mondja ki a végzések és a törvény kifogásolt pontjának alkotmányellenességét a panaszok alapján (1, 2), akkor viszont nincs tovább.

Török Márk a bíróságok lassúságát használja ki. A rektor mindig csak az adott választás eredményét semmisítheti meg, így a fellebbezés bőven elég, hogy a következő évig kihúzza, amikor újra megválaszthatják.

Nem Török Márk az egyetlen túlkoros hökös. Debrecenben is matuzsálemi város, ahol az 1981-ben született Körösparti Péter 13 évig volt HÖK-elnök (majd átment az országos szervezetbe is pár évre), a csapatát pedig számos olyan erősítette, aki maga is 7-10 éve ült a bársonyszékben. Köröspartit a ma 31 éves Bognár István váltotta, aki a törvény értelmében át se vehette volna mandátumát a választás után a négyéves szabály miatt. Az ország számos egyetemén találhatunk amúgy olyan HÖK-felsővezetőket, akik erősen a harminchoz közelítve, vagy azon túl, elfelejtették átadni a stafétát a következő generációnak.