Az online egyetemek világa

Az egyetemi online kurzusok Magyarországon is egyre elterjedtebbek, a teljes egészében interneten elvégezhető egyetemi képzésekről viszont, amik diplomát is adnak, nagyon keveset hallani. Hazánkból is lehet azonban ilyen képzésekre jelentkezni, ezért érdemes áttekinteni, mit takar az online egyetemek világa, milyen előnyeik és hátrányaik lehetnek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az online kurzusok világa már a magyarországi egyetemisták számára is ismert jelenség, bár kevés hazai képviselővel rendelkezik. Ezek olyan kurzusok, amelyeket teljes egészében az interneten lehet elvégezni, az előadások is interneten elérhetők, illetve a számonkérés is online történik. Legismertebb gyűjtőhelyük a Magyarországról is használható Coursera weboldala, ahol rengeteg online kurzus megtalálható. Ezek sokszor rangos egyetemek (Johns Hopkins University, University of California) elismert oktatói által tartott kurzusok különböző tudományterületekről (pl. social sciences, computer science, big data). A tananyag előre felvett előadásokból és részletesen megadott olvasmánylistából áll, a végén pedig általában egy automatikusan osztályozott teszt kitöltésével lehet teljesíteni az órát. A kurzus elvégzéséről a rendszer egy elektronikus igazolványt állít ki. Tehát az egész úgy néz ki, ahogy az oktatást a XXI. században elképzeljük. Egyetlen negatívuma, hogy ezekért a kurzusokért külön fizetni kell, a Coursera oldalán ezek 29-99 dollár között futnak. Ennek magyar változata az Eszterházy Károly Egyetem által létrehozott Virtuális Egyetem. Itt az egyetem képzésében is elérhető kurzusokat lehet teljesíteni, nagyon sokat ingyen – viszont a legutolsó ilyen képzés 2017. április 2-án indult.

Az online egyetemek (angol hivatalos elnevezéssel: online degree) ennél jóval szervezettebb, a hagyományos egyetemi képzéshez hasonlóan 2-3 évig tartó tanfolyamok. Van olyan, amelyiknél azért még néha-néha be kell járni a kampuszra, de legtöbbjük teljes egészében az interneten zajlik. Utóbbiak közé tartoznak a brit University of Liverpool képzései, ahol főleg mester és posztgraduális, doktori képzésekre lehet jelentkezni. Az ilyen online egyetemi képzések az utóbbi tíz évben jelentek meg és terjedtek el, amit a technikai fejlődés tett lehetővé, illetve a fiatal felnőtt generáció megváltozott oktatási igénye. Mivel sokan már rögtön középiskola után dolgozni kényszerülnek, egy a hagyományos egyetemi képzésnél rugalmasabb struktúra előnyösebb számukra, mivel sokkal jobban be tudják így a saját idejüket osztani. Azonban hátránya ennek a folyamatnak, hogy mivel nagyon sok és egyre több online képzés elérhető, a bőség zavara táptalajt ad a csalóknak. Az ezek közötti választás ugyanis nem olyan egyszerű, mint a hagyományos egyetemek közötti választás, ahol a diák átnézi a különböző rangsorokat, és esetleg elmegy egy-két nyílt napra. Ezért a Guardian összeszedte azokat a szempontokat, amire vigyáznia kell mindenkinek.

Milyen az oktatási platform? A különböző egyetemek, szolgáltatók különböző technológiákat használnak az oktatási felületükhöz, ezért a leendő hallgatónak érdemes utánajárnia, hogy az adott platform milyen, megfelel-e az ő igényeinek. Ezekhez sokszor az egyetemek tesztfázist biztosítanak, ami során az érdeklődő le tudja ellenőrizni, milyen lesz, amikor élesben tanul.

Igazi képzésről van-e szó? Mint fentebb említettük, a nagyon sok elérhető képzés magával vonzotta, hogy a csalók megpróbálják a saját álképzéseikre bevonzani a hallgatókat, amik mivel nem kevés pénzbe kerülnek, elég fájdalmasak lehetnek. Ezért érdemes előbb az adott ország oktatási hivatalánál utána nézni, hogy az adott képzés rendelkezik-e akkreditációval, tehát hivatalosan elismerik-e azt (példaként itt a brit, itt pedig az amerikai). Megoldást jelenthet az is, ha az érdeklődő megnézi, hogy az adott képzést nyújtó egyetem hol helyezkedik el az egyetemek hagyományos rangsorában. Azonban ez nem mindig megoldás, ugyanis az online képzések piaca nagyon gyorsan változik, és előfordulhat, hogy egy új, új technológiát használó, tényleg nagyon jó képzésről marad így le az ember. A legjobb megoldás így talán még mindig az, hogy az érdeklődő különböző fórumokon utánakérdez az adott képzésnek, esetleg megkeres olyanokat, akik már végeztek ott.

Mennyibe kerül? Talán nem kell mondani, de nagyon fontos, hogy meg kell nézni, az adott képzés mennyibe kerül. Van, amelyik ingyenes, de a legtöbb a hagyományos képzés tandíjához közelít, és van olyan is, amelyik nagyon drága. A coursera weboldala 15 és 25 ezer dollár közé teszi ezeket az árakat, a már említett University of Liverpool esetében pedig, az egyetem weboldalának tájékoztatása szerint 25 ezer euró környékén vannak a mesterképzések árai. Fontos megemlíteni, hogy a legtöbb egyetem biztosít különböző ösztöndíjakat és kedvezményeket, érdemes ezeknek is utánajárni.

Van-e offline részre lehetőség? Érdemes utánanézni annak is, hogy van-e lehetőség arra, hogy a hallgató a képzés egy részét ténylegesen a kampuszon teljesítse. Sok egyetem erre lehetőséget szokott biztosítani, így az sem kell, hogy elriassza az érdeklődőket, hogy teljesen személytelenné válik a kapcsolat közte és az egyetem között, ahova elvileg jár.

Elég rugalmas-e számodra a képzés? Nem kérdés, sokan azért választják ezt a képzési formát, mert kevesebb a kötött esemény, nem kell bejárni kötelező előadásokra, szemináriumokra, hanem be tudják osztani a saját idejüket. De pont ezért érdemes utána nézni, hogy az adott kurzus pontosan milyen feltételeket szab, milyen az oktatási rendje. Ha dolgozni, utazni, önkénteskedni szeretnél az egyetemi évek alatt, akkor mindenféleképpen utána kell ennek nézni.

Összefoglalva elmondható, hogy az online egyetemi képzések egy nagyon gyorsan fejlődő piac, ezért mindig érdemes utánanézni, hogy az adott képzés megfelel-e az érdeklődő személyes követelményeinek, igényeinek. Szerencsére az ilyen képzést nyújtó egyetemek, szolgáltatók boldogan osztanak meg minden ilyenfajta adatot az érdeklődővel.

Vági Renátó