Könnyített orális vizsga

Sokszoros visszaeső nyelvtanulóként az átlagosnál több sírvaröhögős percet szerzett nekem Hoffmann Rózsa az elmúltháromévben elkövetett, nyelvtanulás körüli szerencsétlenkedésével. Jó kormányzás rovatunk következik.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Igen erős indítás volt, amikor az államtitkár asszony 2010 végén kitalálta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok diákjai három nyelvet tanuljanak, de ez csak a bemelegítés volt. A következő évben kezdték összegányolni az érdemeihez mért rajongással fogadott nyelvoktatási stratégiát, és jöttek az emlékezetes Hoffmann-nyilatkozatak, miszerint angolul nem is érdemes tanítani a gyerekeket, mert az egyébként is csak úgy ragad rájuk, és egyébként is vissza kell szorítani gyarmatosítóink lingua franca-jának térhódítását (a Nyelv és Tudomány részletes cikkben foglalkozott ezzel az agymenéssel). Az elmúlt télen Hoffmann még rápörgött a német első nyelvként való tanítására és a kötelező latinra is.

 Meglebegtették, hogy nyelvvizsga kell majd a felvételihez 2016-tól, de erről viszonylag hamar le is mondtak, azóta azt is tudjuk, hogy kormányrendelet fogja majd szabályozni a kérdést (Hellóka, Házelnök Úr!). Pokorni már akkor ráérzett, hogy Hoffmann szétszteroidozott kincstári optimizmusa keményet fog koppani a rögvalóságon, ezért indítványozta – és elérte – hogy az egyetemek hirdethessenek „nyelvvizsga-amnesztiát,” azaz ne kelljen az addig megkövetelt számú és szintű nyelvvizsgával rendelkezni a diploma átvételéhez. Idén ki is derült, hogy a budapesti és a vidéki nagy egyetemek kivételével a legtöbb felsőoktatási intézmény elfogadja a könnyítést, annál is inkább, mert sok helyen a diákok majd’ harmada a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg a diplomáját.

2012 végén aztán jött a „sokkoló,” de a legkevésbé sem meglepő adat, miszerint Európában a magyarok sereghajtók az idegennyelv-tudást tekintve, mindössze az aktív korban lévő lakosság 35%-a makog valamicskét legalább egy idegen nyelven (pontos számok itt).

Egy most megjelent javaslat szerint a kormány újabb huszárvágással esne neki a gordiuszi csomónak. Egy új, az egyébként sem túl acélos alapfoknál is alacsonyabb szintű nyelvvizsga kerülne bevezetésre, amivel „a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérnék.”

Ha esetleg keresztülmenne a Parlamenten ez a rafkós kis trükk, akkor javasolnám a kormánypártnak, hogy írassa be a képviselőit valamilyen nyelvtanfolyamra, ugyanis e jeles államférfiak és – nők közt az idegen nyelveket elfogadhatóan beszélők aránya mindössze 31%.

Esetleg meg lehet próbálni azoknál a haveri nyelviskoláknál kilincselni, amiknek kimutyizták azt a röpke tízmilliárdnyi, nyelvoktatásra szánt EU-forrást.

Kép innen.

Lájkolj minket Facebookon!