Hurrá, szavazunk!

Virágba borult a hallgatói demokrácia Szegeden. A Török-művek most a hallgatóknak ingyenesen járó tömegközlekedési bérletek rendszeréhez szeretne hozzányúlni. Népszavazásnak látszó valami zajlik az egyetemen, sok furcsasággal.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Tovább is van!

Javaslatokat tesznek

Amint arról a Dragonovics blog is beszámolt, a piramisban a kari HÖK-ök alatt egy szinttel elhelyezkedő Szakos Érdekképviselet (SZÉK) három tagja egy hónappal ezelőtt nagy ötlettel állt ki a sajtó elé. Az pattant ki a fejükből, hogy ne járjon minden államilag finanszírozott, nappali tagozatos hallgatónak ingyenes helyi tömegközlekedési bérlet, mert egyre drágább, a hallgatói normatíva viszont 2008 óta nem nőtt, így egyre kevesebb szociális támogatást lehet kifizetni.

A Szakos Érdekképviselet az EHÖK által létrehozott, konzultatívnak és kezdeményezőnek szánt testület. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók szélesebb körének részvételével javaslatokat tesznek a hallgatói önkormányzatnak. Facebook oldaluk szerint a HÖK-ös utánpótlás biztosításának nemes feladata is rájuk hárul. Elveszett lelkek otthona.

A három képviselő – Marjanovic Anett, Fodor Ákos és Puskás Árpád – kezdeményezésén sok társuk meg is lepődött, mert elfelejtettek szólni a tervükről. Erre az volt a válasz, hogy ők hárman saját álláspontjukat képviselték, ezért nem érezték szükségét az egyeztetésnek. Mondjuk a sajtótájékoztatóra szóló meghívó SZÉK-es email címről és SZTE Szakos Érdekképviselet aláírással ment ki, de ne akadjunk fenn a részleteken. A derék ifjak, miután kiállásukkal bevezették a köztudatba a Szakos Érdekképviseletet, bejelentették, hogy az összhallgatói szavazás intézményével is megismertetik a szegedi egyetemistákat. Hadd vegyenek részt sorsuk alakításában, döntsék el ők, mi legyen a bérlettel! Ünnepeljük a demokráciát!

Hat lehetőséget vázoltak fel, amire szavazni lehet. Az egyik, hogy ne járjon senkinek se ingyenbérlet, hanem fizessenek ki 25 százalékot az árából. Másik három lehetőség, hogy a szociális pontrendszer alapján legrászorulóbb hallgatók 75, 50 vagy 25 százaléka villamosozhasson ingyen. Arra is lehet szavazni, hogy töröljék el az egész bérletesdit úgy, ahogy van és fordítsák szociális támogatásra az összes felszabadult pénzt, vagy pedig hagyják békén az egész rendszert és továbbra is járjon mindenkinek az ingyenes utazás.

Egyetlen naptári napon

Az összhallgatói szavazás szabályozása, az egy csoda. Ezt tavaly vezette be az EHÖK abból a célból, hogy a hallgatók hatékonyabban bekapcsolódhassanak a döntéshozatali folyamatokba. Na nem kell attól tartani, hogy innentől kezdve majd madzagon rángathatják Török Márkot az alattvalói. Információink szerint amikor az egyetem szenátusa elé terjesztették az EHÖK aktuális alapszabályát, több dékán is húzta a száját annak antidemokratikus szellemisége miatt, de végül a testület elfogadta.

A szabályozás szerint összhallgatói szavazáson nem lehet olyan kérdéseket feltenni, amelyek az EHÖK alapszabályának rendelkezéseire vonatkoznak, vagy egy éven belül már született róluk döntés. Ha más kérdésekkel kapcsolatban szeretnék a hallgatók hallatni a hangjukat, két lehetőségük van: vagy meggyőzik az EHÖK elnökségét, hogy írja ki a referendumot, vagy pedig a szavazást kezdeményezők összegyűjtik a hallgatók 25 százalékának aláírását. Utóbbi esetben roppant körültekintőnek kell lenni, ugyanis ha olyan személy aláírása szerepel valamely gyűjtőíven, aki a szavazás kezdeményezésétől annak befejeztéig nem volt az SZTE hallgatója, az egész ív érvénytelen és mehet a kukába a rajta lévő többi aláírással együtt. Az aláírások összegyűjtésére tíz nap áll rendelkezésre.

Tegyük fel, hogy megvan a kellő számú aláírás, vagy a nagyhatalmú Elnökség méltóztatott kiírni a szavazást. Ekkor meghirdetik a Demokrácia Ünnepének Napját, vagyis amikor megtartják a tényleges szavazást. Ez egyetlen napon, 10 és 16 óra között lehetséges. Itt már aki bújt, bújt, aki nem, nem, a szavazás a részvételtől függetlenül érvényes. Az eredmény szinte mindegy, mert csak annyi a megkötés, hogy „az eredményt az EHÖK elnökség köteles figyelembe venni” (SZTE Hallgatói Önkormányzat alapszabálya, 216/E § 4.). Ament Balázs, az EHÖK Felügyelőbizottságának elnöke kerek-perec meg is mondta, hogy a figyelembe vétel nem azt jelenti, hogy kötelező érvényű lenne az eredmény a HÖK-re nézve.

Mi, szegedi hallgatók úgy örülünk, hogy számít a véleményünk ott fenn a magasságban.

Szóval a három SZÉK-es – nevezzük őket Anettnak, Ákosnak és Árpádnak, hisz így hívják őket – kezdeményezte az aláírásgyűjtést. Végül 4562 helyett csak 3771 aláírást sikerült összeszedni, abból is 136-ot érvénytelenítettek. Szerencsére az EHÖK megsajnálta őket és saját hatáskörében kiírta a szavazást. Eleve lehetett volna ezzel kezdeni, bár sejthető, hogy nem tett volna jót a hallgatói önkormányzat egyébként is változó népszerűségének, ha egyből ők nyúlnak hozzá a kérdéshez. Mindenesetre június 6-án meghirdették, hogy tizedikétől lehet szavazni.

Kicsit kreatív módon kezelték azt a kitételt, hogy a szavazást „egyetlen naptári napon” lehet lebonyolítani, mert június 10. és 25. között tíz napon járulhatnak az urnához a különböző karok hallgatói. Közben egyébként tombol a vizsgaidőszak, sokan már végeztek, mások csak a vizsgákra jönnek vissza Szegedre. Nekik kicsit nehezebb lesz a részvétel a demokrácia ünnepén. Állítólag lehet szavazni más karon is, ha a saját karunkon épp nem tudunk elmenni, de akkor végképp nem tudni, hogyan teljesül az „egyetlen naptári napon” kitétel.

… és ez a demokrácia

A Szegedi Egyetemisták facebook csoportban heves vita bontakozott ki a szavazásról, amiben a kezdeményező szakos érdekképviselők is részt vettek. Marjanovic Anett szerint a HÖK-ösök azt is megtehették volna, hogy ők döntenek a bérletek sorsáról, de a SZÉK elérte, hogy kikérjék a hallgatók véleményét, „és ez a demokrácia”. Az egyik egyetemi ügyekkel foglalkozó blogger, Szalai Balázs feltette a kérdést, hogy egyeztetett-e a SZÉK a hallgatói önkormányzattal arról, hogy egyből ők írják ki a szavazást. Anett szerint nem volt érdemi egyeztetés. Balázs azt is megkérdezte, hogy honnan volt arról információjuk, hogy a különböző támogatási arányok milyen átcsoportosítást eredményeznek a szociális támogatásban. Szerinte az egyik kezdeményező, Fodor Ákos még a pontos kérdéssorral sem volt tisztában, nemhogy a lehetséges válaszok hatásával.

Anett szerint szakos érdekképviselőként a finanszírozás kereteivel és szabályaival tisztában kell lenniük, és tájékoztatják őket ezekről a kérdésekről. Erre Szalai Balázs erre vonatkozó tájékoztató anyagot kért, mert állítása szerint az ő SZÉK-es ismerősei nem jutottak hozzá ilyen tájékoztató anyaghoz. Anett elmondta, hogy személyes tájékoztatást kaptak és ha nem baj, vizsgaidőszak közepén nem állna neki begépelni az adatokat. Felbukkant Fodor Ákos is, aki megkérte Szalait, hogy ne provokáljon és ne szítsa az embereket azzal, hogy kérdéseket mer feltenni.

Ezután Szalai Balázs összefoglalta a kérdést:

„Akkor szedjük össze, amink van. Három székes egyszer csak úgy dönt, hogy megreformálja a hallgatói támogatási-rendszert. Napokkal a kérdés benyújtása előtt még azzal sem vagytok tisztában, hogy ez az egész hogyan és miként fog zajlanti (hány ember lesz a gyűjtésre, stb) és hogy milyen szabályzás alá esik, de belevágtok. Május 9-én még azzal sem vagytok tisztában, hogy milyen kérdések lesznek az íven, nemhogy a konkrét hatástanulmányt mellékeljetek a válaszokhoz. Sőt, mint azt Ákos nekem korábban megírta, azt sem tudta mikor, kivel történt az egyeztetés a kérdésekről, nem tudja mi történt a hétvégén az egész ügyben. Hétfőn kijön a hirdetmény, hogy mettől meddig lehet gyűjteni. Az megintcsak kérdéses, hogy milyen alapon szab a FEB határidőt az aláírásgyűjtésnek, mikor ilyenre nincs szabályzás. Aztán pedig egyszer csak ki van adva minden kari HÖKnek, hogy aláírásokat kell gyűjteni, beleértve a székeseket is. Ki döntötte el, ki adott utasítást… megannnyi kérdés. Majd amikor vége van az egésznek, arról sem tudtok, hogy a kezdeményezésetek milyen pontos eredménnyel zárult, lásd érvénytelen szavazatok.”

Marjanovic Anett kikérte magának „a stílust és provokációt”, és szerinte mindenkinek feltűnt Balázs EHÖK-ellenes hangulata és az „összeesküvés elméletre célozgatás”. A továbbiakban nem kíván részt venni a vitában, mert annak célja „a parasztlázítás és nem, hogy megértsd mi jót akarunk”. Ezt a mondatot még sokáig emésztettük a trágyaszórón ülve, gumicsizmában.

Közben a Délmagyarország újságírója tiszteletét tette a Természettudományi Karon, ahol a hallgatók és a szavazóurnát őrző HÖK-ösök jelezték, hogy nem óhajtanak arccal szerepelni a sajtóban, de még a szavazólapot is elrakták előlük. Némi alkudozás után fej nélkül lefotózhattak két szavazót és a dobozt. A Szeged Ma portállal nem voltak ilyen aggályaik, ott mindenről van fotó, igaz, ők nem is nyúlnak a HÖK kényes ügyeihez.

Több, mint

Talán a facebookos vita hatására, a szavazás második napjának végén felkerült egy tájékoztató füzet az EHÖK honlapjára. Ebből megtudjuk, hogy a 2012/2013-as tanév első félévében 4391-en pályáztak szociális ösztöndíjra, és 2625-en kaptak, a ponthatár 146 volt. Ha a hallgatók kifizetnék a bérlet árának negyedét, vagy a legkevésbé rászoruló 25% nem kapná meg az ingyenbérletet, akkor 122 pontra csökkenne a ponthatár és 3564-en kapnának szociális ösztöndíjat. Ha a hallgatók legkevésbé rászoruló 50 vagy 75 százaléka, netán senki nem kapná meg a bérletet, a ponthatár 112, 91 vagy 75 pontra csökkenhetne és „több, mint 4391 hallgató lehet jogosult” szociális ösztöndíjra mind a három lehetőségnél. Egyébként a bérletre jogosultak számának 25 százalékkal való csökkentése több, mint százmillió forintos megtakarítást eredményez.

A kérdés lényege nem is az, hogy járjon-e bérlet mindenkinek, vagy sem, mindkét döntés mellett lehet felhozni érveket és ellenérveket. Az ingyenes bérlet olyan juttatás, amit mindenki biztosan megkap, függetlenül attól, hogy amúgy meg tudná-e venni magának. A szociális pontrendszer viszont sokszor nem tükrözi a valós anyagi helyzetet, és az sem túl bizalomgerjesztő, hogy a HÖK végzi a szociális támogatás elosztását.

A szegedi tömegközlekedés számára is jelentős bevételkieséssel járhat a változás, ami a szolgáltatás színvonalát és akár a közlekedési társaság dolgozóinak számát is csökkentheti. (Az egyetem kedvezményes bérletet vásárol a hallgatóknak, aminek árához az állam kiegészítő támogatást is ad a közlekedési társaságnak, így az nagyobb összegtől esik el, mint amennyit az egyetem megtakarít.)

De sokkal tanulságosabb az összhallgatói szavazás szabályozása és lebonyolítása, az ügyhöz való hozzáállás, a szakos érdekképviselet felhasználása. És az, hogy úgyis az lesz végül, amit a HÖK kigondol, mert a hallgatói szavazás sem kötelező érvényű rájuk nézve.

(Fotók: Beroesz/Wikimedia Commons, SzegedCafé, Délmagyarország)