Emmanuel Macron mondta, ma Európában polgárháború dúl a demokrácia és az illiberalizmus erői között. Ez a szembenállás látható a visegrádi országokban is. A választásokon győztes pártok illiberális politikája ellen Prágában, Pozsonyban és Budapesten is tüntetnek az ellenzéki pártokból is kiábrándult emberek.
Lengyelországban bezuhant az illiberális kormánypárt népszerűsége, Magyarországon újabb négy év bizalmat kapott Orbán Viktor, Csehországban óriási patthelyzet alakult ki, Szlovákiában a politikai kultúrájának megváltoztatásáért tüntetnek.
Kelet-európai forradalmi hangulatról írtam egy hónapja, csehek, szlovákok és magyarok tüntettek az utcákon illiberális maffiakormányaik ellen. De a kelet-európai demokratikus politikusokra szavazók Csehország után (Zeman elnök újraválasztása) Magyarországon is csatát vesztettek (Orbán miniszterelnök újraválasztása), mindkét országban, eltérő intenzitással, tovább erősödhetnek a Kreml-barát, illiberális hatalmi központok. Eközben Szlovákiában a tiltakozások eredményre vezettek (Fico miniszterelnök bukása), Lengyelországban jelenleg két ellenzéki liberális párt összefogása a legnépszerűbb politikai kínálat (a Kaczinski-párt népszerűségvesztése).
Miközben az utcákon elképzelés nélkül tüntetnek a töketlen ellenzékből is kiábrándult csehek.
Prága, Vencel-tér: demonstráció Andrej Babiš és Miloš Zeman illiberális politikája ellen, 2018 április 9. Fotó: Ludvík Hradílek, aktualne.cz
Fél évvel a tavaly őszi országgyűlési választások után megalakulhat az új cseh kormány. Andrej Babiš korlátlan idejű kormányalakítási szándékát csak Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökének esetleges köztársasági elnökké választása fenyegette, két hétig. A cseh elnökválasztás első fordulójában meglepően jól szereplő Zeman-ellenes jelöltek szavazótábora aztán nem adódott össze automatikusan Drahoš javára. A régi-új elnök Csehországban soha nem látott menekült-, és muszlimellenes 14 napos kampánya meghozta gyümölcsét:
a cseh falvakban sikerült mozgósítania passzív híveit, és 175 ezer szavazattal nyert.
Zeman azóta kedvére szervezheti kedvenc illiberális szavazói blokkját. A szociáldemokrata párton belül átvették az irányítást a Zeman-hű konzervatív tábor tagjai, és ahogy azt várni lehetett, Babiš tárgyalásokat kezdeményezett az egykori koalíciós partnerrel. Így Csehországban is megvalósulhat a német forgatókönyv, összeállhat az előző kormánykoalíció. Egy kis eltéréssel: a harmadik néppárti koalíciós partner helyére ezúttal a szélsőbalról érkezhet a parlamenti többséget jelentő utód. A képlet egyszerű: Zeman inkább a szélsőjobboldali SPD-t szeretné a kormányban látni, de az ANO elnökségének többsége erre az elképzelésre nemet mondott.
Így jött képbe a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja.
A kommunista pártról később egy külön cikkben is fogok írni. A szélsőjobb és a kommunisták közötti egyik lényeges különbséget elspoilerezem: Tomio Okamura SPD-je csak úgy lett volna hajlandó kormányozni a Babišsal, hogy kiírják az EU tagságról szóló népszavazást – amelynek végkimenetele egyébként Csehországban meglehetősen kétesélyes – a kommunisták, legalábbis egyelőre, nem kötötték ilyen feltételekhez támogatásuk megadását.
Egy biztos: Babišnak az általa annyira hangsúlyozott egyértelmű nyugati orientációt a cseh kommunisták bevonásával várhatóan fel kell adnia. Másképp: Csehország kormányozhatósága miatt az ország külpolitikai orientációját áldozza fel a cseh miniszterelnök.
Oké, de mi áll szemben az illiberális szavazói blokkal?
Azt mindenképp fontos látni, hogy Csehországban egyelőre csak nagy nehézség árán sikerül kialakítani egy olyan hatalmi központot, amely Magyarországon évek óta Orbán Viktor rendelkezésére áll. Egy előrehozott választás talán a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremtene Babiš miniszterelnöknek, aki nem kockáztat. Pedig nincs nagyon mitől tartania, a cseh ellenzék magatartása óvatos, bizonytalankodó, és koordinálatlan, éppúgy viselkednek, mint 1948 februárjában azok a cseh demokrata párti miniszterek, akik hasonló nem politizálással járultak hozzá a Cseh Kommunista Párt teljes hatalomátvételéhez.
A jelenlegi cseh ellenzék is szervezetlen, széttöredezett, a civil szerezetek ellenzéki pártok bevonása nélkül szervezik tüntéseiket.
A Polgári Demokrata Párt (ODS) még mindig nem heverte ki a Nečas-kormány korrupciós botrányai által okozott sebeket. A cseh Kalózok tapasztalatlanok, a szocdemek pedig a Sobotka-kormány bűnbakjai lettek, míg a három pro-európai kis középjobb párt – a Néppárt, a Polgármesterek Pártja és a TOP09 – a parlamenti bejutási küszöböt is alig lépték át. A mai cseh ellenzéknek nincs egyetlen markáns vezetője, jellegzetes alakja, aki szembe tudna nézni Andrej Babišsal.
Most mindenki azt várja, hogyaz ODS és a Kalózpárt, külön-külön 15 százalék felé erősödik, és akkor kiegészülve a kisebb jobbközép pártokkal, közösen képesek lehetnek valódi alternatívát felmutatni.
E forgatókönyv valószínűségét azonban rombolja a valóság, azaz a kis pártok politikusai közötti személyi ellentétek. Magyarul:
Andrej Babišnak jelenleg annyi félnivalója van politikai ellenzékétől, mint Orbán Viktornak.
Nem meglepő, hogy ennyi politikai frusztráció után a csehek is az utcán próbálnak ellenállni az illiberális politika előretörésének.
Csak áprilisban több tucat cseh városban szerveztek tiltakozásokat Andrej Babiš személye ellen. Ezen kívül a “Millió pillanat a demokráciáért” nevű civil csoport aláírásgyűjtést is elindított Babiš miniszterelnök lemondásáért, mint fogalmaztak petíciójukban, “elfogadhatatlan, hogy 70 évvel a kommunista puccs, 29 évvel a Bársonyos Forradalom után egy büntetőeljárás alá vont miniszterelnöke van az országnak, aki ráadásul a kommunista csehszlovák titkosszolgálat ügynöke is volt”.
De a cseh ellenzék nem érti meg, hogy a fenti tiltakozó szöveg nem mozgatja meg a cseh társadalom többségét. Az ellenzéki demonstrációkra hiába megy ki több tízezer ember Prágában, ha a megmozdulások jelszavai a kilencvenes éveket idézik, és csak a városi tömegekre hat.
Ráadásul a szervezők az utolsó demonstráción elkövették azt a bravúrt, hogy nem állítottak ki szónokokat, csak skandáltatták a tömeget, ami már tíz perc után is meglehetősen kínosnak tűnt. A tömegben feltűntek ellenzéki politikusok is, de a szervezők nem engedték fel őket a színpadra beszélni, mert szerintük az ellenzék is felelős a jelenlegi állapotokért.
Szlovákia: a kormány után az ellenzék is átvette az „orbáni retorikát”
Mindeközben az új generáció már egy új típusú politikai kultúra forradalmáról beszél.
Szlovákiában nyolcadik hete tartanak az országos tüntetések. „A tisztességes Szlovákiáért” mozgalom április 18-án Pozsonyban és Homonnán (képünkön) folytatták tiltakozó akciójukat. Fotó: napalete.sk
Egy egész generáció világlátását meghatározó szomorú élmény váratlansága, azaz Ján Kuciák oknyomozó újságíró és barátnője Martina Kušnírová kivégzése jelenti azt a különbséget a szlovákiai demonstrációk színvonalában, ami mindenképp kiemeli a szlovák civil társadalom aktivitását és minőségét a többi visegárdi ország civil tiltakozásaiból. A politikába érkező legfiatalabbak számára egyszerre elfogadhatatlan a kormánypártok által épített maffiaállam és az ellenzéki pártok által képviselt cinikus kompromisszumképtelenség és alapvető politikai kultúra hiánya.
A térségben először Szlovákiában jelenik meg a nyugat-európai, bizalmi alapon és szolidaritáson nyugvó politikai kulturájának tömegrendezvényeken való követelése, mint társadalmi igény.
De ne siessünk ennyire előre! A szlovák kormánypárt, a Smer és az olasz ‘Ndrangheta maffiacsoport közötti kapcsolat ténye alapjaiban rázta meg a szlovák közvéleményt. Folyamatos utcai demonstrációk kezdődtek, a válságba belebukott Robert Fico szlovák miniszterelnök, politikai harcostársa Robert Kaliňák belügyminiszter, lemondott Marek Maďarič oktatási miniszter és több más magasrangú politikus. Várhatóan a következő szlovák országgyűlési választások idején, politikai karanténba kerül a Smer is. A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a kormánypárt népszerűsége folyamatosan csökken.
A visegrádi térségben az első illiberális kísérlet Vladimír Mečiar kormányzása idején történt, éppen Szlovákiában. Az ex-boxoló politikus bukásakor (1998) az ellenzéki jobboldali pártok képesek voltak pro-európai alternatívát kínálni a választóknak. Biztos így van most is, gondolhatjuk, de nem. Húsz évvel később, a mai szlovák jobboldali pártok ma már nem állnának ki Soros György támogatta civil szervezetek és a plurális társadalom mellett, mint egykor, sőt, a szlovák ellenzéki térfélen is vannak olyan politikusok, akik szerint a civileknek sem kellene beavatkoznia a politikába.
Nézzük csak meg, hogyan nyilatkozott Richard Sulík, a Szbadság és Szolidaritás (SAS) elnevezésű „liberális” párt elnöke az elmúlt napokban. Aki nem tudná, Szlovákiában a jobboldali ellenzék pártjai közül a SAS népszerűsége közelítette meg legjobban a kormánypárti Smer népszerűségét, így talán nem lényegtelen, hogy hogyan beszél annak a pártnak az elnöke, aki a 2020-as szlovákiai választások után esetleg kormányalakítási megbízást is kaphat.
Nos, Sulík először egy Kreml-barát dezinformációs weboldalon mondta fel a putyini leckét, miszerint Szlovákiába csak az ő hullája árán lehet majd “migránsokat” befogadni, később a Hospodarské noviny napilap blogketrecében írta meg, hogy mindenért, ami Szíriában történik azért a Nyugat a felelős, és páros lábbal szállt bele Macronba.
Végül hosszabb nyilatkozatot adott a trend.sk weboldal videoriportjában, amelyben kiállt Orbán Viktor politikája mellett. A magyar demokrácia megszűnése nem kifejezetten érdekelte a “liberális” politikust, mint mondta: ha Orbán Viktor 50 százalék körüli eredménnyel megnyerte a választást, akkor muszáj tiszteletben tartaniuk politikáját.
Sem a szlovákiai kormánypártok, sem az ellenzék nem értette meg a nyolc hete zajló, több tízezres utcai demonstrációk hangját.
A Kuciak-gyilkosság okozta válság heteiben az ellenzéki pártok ugyanis folyamatosan sikoltoztak, miért nem képesek egymással együttműködni, felülkerekedni a pártközi ellentéteken, miközben egymás után fabrikálták az indokokat, miért nem fognak össze. Ez is az oka annak, hogy a “Tisztességes Szlovákiért!” néven futó utcai akció szervezői miért nem akarnak rendezvényeiken ellenzéki pártoktól érkező felszólalókat. Másrészt, az “orbáni retorika” – Szlovákiában így nevezik a sorosozós, konteós szövegeket – nemcsak Robert Fico volt miniszterelnök eszköztárába tartozik, de közel áll a szlovák ellenzéki, hagyományos jobboldali párthoz is.
De a szlovákiai tüntetések résztvevői, a konkrét politikai követeléseken túl – Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány lemondása – a politikai kultúra teljes megváltozásért is tüntetnek. Magyarországról, de lassan Csehországból nézve egészen hihetetlen hallani a felszólalókat. A szlovákiai tüntetések fő üzenete, hogy
nem elég megnyerni egy választást, mivel a közéletben vannak olyan értékek, amelyeket nem írhat felül egyetlen párt elért választási eredménye sem.
Jelenleg az utcai megmozdulások a szlovák ellenzék politikai érdekeivel egybeesnek, de nagy kérdés, és sokakat elbizonytalanít, hogy vajon hatalmi pozícióban Sulík és társai nem néznék-e hasonló szemmel a demonstrációkat, ahogy ezt ma Orbán Viktor propagandagépezete kezeli Magyarországon?
Nem véletlen az áltánosan terjedő nézet, hogy ma Szlovákiában nincs egyetlen párt, amelyre pro-európai, demokratikusan gondolkodó választópolgár nyugodtan szavazhatna. A szlovák demokrácia jövőjét most azok a fiatalok jelentik, akik a politikai kultúra változását követelik a közéletben.
Lengyelország: a liberális ellenzék többségbe került
Idén ősszel önkormányzati, jövőre országgyűlési, két év múlva elnökválasztást tartanak Lengyelországban.
Adam Szłapka (moderné), Witold Zembaczyński (moderné), Jacek Protas (PO) a Mariusz Witczak (PO) a varsói parlamentben tartott közös sajtótájékoztatójukon. Fotó: Slawomir Kaminski / Agencja Gazeta
Csökkent Orbán Viktor legfontosabb térségbeli szövetségesének támogatottsága. Bővebben erről magyarul itt olvashat. A Kaczinski-párt támogatottságának csökkenése több okra is visszavezethető. Ezek lehetnek politikai jellegűek, például az abortusz-törvény újabb szigorítása elleni tüntetések, a lengyel múlt átírására tett kísérlet és ezzel összefüggésben az Izraellel és az USA-val kirobbanó diplomáciai botrányok, illetve a lengyel kormány minisztereinek megszavazott pénzügyi jutalom visszhangja is okozhatta a kormánypárt népszerűségvesztését.
A PiS 2015-ben a konzervatív értékekhez való visszatéréssel és jelentős szociális támogatások belengetésével nyerte meg a választásokat. A kormánypárt egészen az utolsó időkig negyven százalék feletti támogatottsággal rendelkezett, de a legutolsó közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a lengyel liberális ellenzék együtt nagyobb támogatottsággal rendelkezik, mint a PiS. A Polgári Platform (PO) és a Modern (Nowoczesna) három százalékos előnnyel került a kormánypárt elé.
A PiS azonnal reagált a népszerűségvesztésre: Mateusz Morawiecki miniszterelnök a kis és középvállalkozások számára adócsökkentést ígért (15-ről 9 százalékra), és elkülönített a következő évek kiadásaiból 23 milliárd zlotyt az idősek életkörülményeinek javítása céljából. A PiS növelné az iskolás korú gyerekek támogatását 300 zlotyval (cca. 22 ezer forint), illetve kiterjedt úthálózat építésére is kijelöltek 5 milliárd zlotyt a leszakadt régiókban.
A kormány intézkedései, pénzszórása, saját szemszögből, logikusnak látszik, Lengyelországban három éven keresztül, minden évben szavazni fognak az emberek. Az ellenzéken belül hónapok óta állandó napirendi téma
minden körzetben egyetlen PiS-ellenes jelölt állítása a kormányzó párt jelöltjeivel szemben.
Ez egyelőre nehézkesen valósul meg a különböző személyes-, és pártérdekek bonyolult viszonya miatt.
Általában megfogalmazható: a civil mozgalmakat évek óta a kormány kelti életre az utcán ultrakonzervatív politikájával. A lengyel civil társadalom mind országos, mind lokális szinten igen aktív, álljon itt egy-egy példa sok szervezet közül.
A magyar sajtót is bejárták a lengyel nagyvárosokban tüntető több tízezeres tömegekről készült fotók, például az abortusz-törvény szigorítása vagy a bírói kinevezésekről szóló törvénytervezetek idején. Az események egyik főszervezője a Demokrácia Védelmezőinek Tanácsa (KOD). A hetvenes években már munkásérdekképviseletre berendezkedő szervezet jelenlegi vezetője korrupciós botrányba keveredett, Mateusz Kijowski KOD elnök fiktív számlákat állított ki nem létező informatikai szolgáltatásokról. A hír meglehetősen roncsolta a szervezet hírnevét, de továbbra is működnek.
Lokális szinten, az utóbbi időben hírnevet szerzett a PO és a PiS korrupciós ügyei ellen egyformán fellépő „Miénk a város” (Miasto Jest Nasze) elnevezésű varsói civil szervezet is. E csoport esetében a politikai elkötelezettség mértéke a legnagyobb kérdés, nyilván erre az okra is visszavezethető, hogy a csoport vezetője, Jan Śpiewak, előbb lemondott tisztségéről, majd új egyesületet alakított Varsó szabad város (Wolne Miasto Warszawa) néven, amely erőteljesebben kíván megjelenni a politikai közéletben.
A parlamenti ellenzéki pártok – hasonlóan a többi visegrádi országhoz – Lengyelországban is képtelenek egy széles ellenzéki frontba tömörülni.
A lengyel vidéki emberek érdekeit védő Lengyel Néppárt (PSL), amely inkább a magyar kisgazdapártnak felelne meg, hagyományosan erős vidéken és a közelgő önkormányzati választások előtt (2018 ősz) nem hajlandó feladni pozícióit az egységes ellenzék javára. Ezzel szemben ígéretesen alakul a két liberális alakulat, a PO és a Modern szövetsége, ezt mutatják az aktuális népszerűségi számok is, igaz, a szövetségen belüli tárgyalásokat itt is sokszor személyes abíciók nehezítik.
Érdekes fejlemény lehet még, hogy a nagyvárosokban a posztkommunista, baloldali SLD már nem zárja ki a liberális blokkkal kötött szélesebb koalíciót. Ugyanakkor a baloldalon érdemes figyelni a brit közgazdász Guy Standing által az első európai prekariátus mozgalomnak jellemzett Razem mozgalom szerepét, akik egyelőre még mindig saját útjukat járják.
A lengyel ellenzék és civil társadalom hasonló általános kihívásokkal küzd, mint kollégáik a többi visegrádi országokban. Az ellenzék legnagyobb problémája, hogy nincsenek hiteles politikusaik. Röviden: vagy képesek lesznek felépíteni végre egy új arcot, egy karakteres politikai vezetőt maguknak, vagy megvárják Donald Tusk korábbi miniszterelnök visszatérését a lengyelországi politikába. A nem kommunista baloldal első politikai sikerére még mindig várni kell, a fiatal baloldali lengyeleknek, akárcsak visegrádi társaiknak, még nem jött el az áttörés ideje.
Milyen állapotban van ma a demokrácia a visegrádi országokban?
Segít megérteni a helyzetet az Economist Intelligence Unit listája, amely minden évben elkészíti felmérését a világ 167 országának aktuális állapotáról.
A térségből Csehország végzett a legjobb, 34. helyen 7,62 ponttal a maximálisan elérhető 10 pontból. Első helyen Norvégia áll 9,87 ponttal. Szlovákia a 44. helyen végzett 7,16 ponttal, Lengyelország az 53., Magyarország az 56. helyre került 6,67 és 6,63 pontokkal. Ausztria a kilencedik 9,09 ponttal, az USA a huszonegyedik a listán 7,98 ponttal.
A felmérőt a választások tisztasága és a pluralitás, a polgári szabadságjogok, a civil szervezetek politikai életbe való beágyazódása, és általában a politikai kultúra vizsgálata alapján készítették el.
Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!
Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!