Főként a magas államadósság miatt kerültünk közelebb az államcsődhöz

Tovább emelkedő infláció, az európai uniós források késlekedése, egekbe törő energiaárak, elhúzódó háború a szomszédunkban: az Orbán-kormánynak rég nem látott kihívásokkal terhelt időszakban kell egyben tartania az ország gazdaságát. A Bloomberg nyári elemzése szerint Magyarország egyike annak a 30 feltörekvő piaci országnak, melyekben az államcsőd veszélye fokozódik. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mely tényezők miatt jutottunk idáig, illetve mennyire súlyos a helyzet. Az ország finanszírozási problémáit jelző mutatók valóban romlanak, a következő néhány hónap gazdasági történései kritikusak lehetnek. 

Az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés deklarált államcsőd történt a világon. Európában legutóbb Izland és Görögország jelentett csődöt. Előbbi a globális világgazdasági válság következtében összeomló bankrendszer miatt vált fizetésképtelenné, utóbbi esetében a rossz gazdasági döntések sorozata (az euróra való túl gyors váltás, az állami alkalmazottak létszámának drasztikus növelése és a 2004-es olimpia magas költségei) következtében vált elkerülhetetlenné a csőd.

Az elmúlt időszakban főként Közép- és Dél-Amerikából érkeztek államcsődökkel kapcsolatos hírek. Ezekhez főleg egy-egy túlzott hitelfelvétel utáni rossz gazdálkodás (például Argentína 2001-ben) vagy a külföldről beáramló tőkét megijesztő politikai instabilitás (Mexikó 1994-ben) vezetett. Az alábbi térképpel szürkével jelöltük a korábban bekövetkezett nagyobb államcsődöket, piros színnel pedig a bevezetőben említett Bloomberg-es kockázati lista országai láthatók.

A listából az látszik, hogy Magyarország főként a magas államadósság miatt került a veszélyeztetett országok közé. Hazánkban világszinten is kiemelkedően magas a GDP-arányos államadósság, Európában kizárólag Horvátország előz meg minket a kockázati listán.

 

A pandémia okozta gazdasági leállások óta ráadásul az Orbán-kormánytól eddig egyáltalán nem megszokott módon ismét növelni kezdték az ország devizaadósságát.

 

A 2010-es évek elején még az is előfordult, hogy hazánk adóssága nagyobb arányban volt idegen pénznemben, mint forintban. Azóta viszont a gazdasági kilátások javulásával a döntéshozók célkitűzése az volt, hogy folyamatosan csökkentsék a devizában történő eladósodás arányát. Az ábrán látható, hogy ez sikeresnek bizonyult: 2019 év végére az államadósság kb. 17 százaléka volt csak idegen pénznemben.

A devizaadósság 2020-tól ismét emelkedésnek indult,

és úgy tűnik, hogy a pandémiából való, gyorsnak mondott kilábalás sem állította meg. A magyar kormány idén is nagy összegben bocsátott ki euró- és dollárkötvényeket, ami az erőteljes árfolyam ingadozás miatt növeli hazánk gazdasági kitettségét. Bár a 17% körüli arány megmaradt (a forintadósság hasonló mértékű növekedése miatt), ez a V4-es országokkal összehasonlítva a legmagasabb arány.

 

A Council of Foreign Relations államcsőddel kapcsolatos adatböngészője az adósságráta mellett a csődhelyzet értékelése szempontjából fontos tényezőként említi a folyó fizetési mérleg egyenlegét. Ez a mutató jelzi egy adott ország export-import arányát. Ha egy ország többet exportál, mint importál, akkor pozitív, ha fordítva, akkor negatív a mérleg. Utóbbi esetben a túlzott importból származó hiányt valamilyen módon finanszíroznia kell az adott országnak.

 

Megtekintve a Magyarországgal kapcsolatos múltbeli adatokat, látható, hogy a 2008-as válságot követő években addig ritkán látott módon pozitívra fordult az egyenlegünk, azonban 2016-tól csökkenő tendencia kezdődött, 2019-től pedig a mérleg negatívba csapott át. 2021-ben -2,9% volt a fizetési egyenlegünk a GDP arányában, az idei nyáron ez az érték már -6% volt, amivel az EU-s országok középmezőnyében foglaltunk helyet.

 

A drasztikus csökkenés főként az energiaárak elszabadulásának köszönhető. Mivel Magyarország a felhasznált energia nagy részét importálja, a közeljövőben az egyensúly további romlása várható. Ezt a finanszírozási problémát még az is nehezíti, hogy továbbra sem sikerült megállapodni a jogállamisági problémák miatt visszatartott uniós pénzekről, melyeket – a fenti nehéz gazdasági helyzet miatt nem túl meglepő módon – a Fidesz már egy összegben és azonnal követel.

Hazánk romló finanszírozási adatai a befektetők bizalmát is erősen megtépázták. A forint árfolyama rohamos léptekben romlik. Január eleje óta az euróhoz képest több mint 20, a dollárhoz képest csaknem 40 százalékkal romlott a pénzünk. Az angol font árfolyama múlt héten elérte az 500 forintos lélektani határt.

 

Az árfolyam mellett a bizalom megingása az államcsőd elleni biztosítási védelem árán is látszik. A Bloomberg is említi ezt a tényezőt: nyári becslésükben még 175-ös bázisponttal számoltak Magyarországot illetően, azonban azóta a csőd elleni biztosítás ára hazánkban 200 bázispont fölé ugrott, ami hosszú évek óta nem látott csúcsot jelent.

A romló finanszírozási mutatók, a befektetői bizonytalanság és az EU-s támogatások körüli feszültség következtében a jegybank múlt héten kénytelen volt egy rendkívüli és drasztikus kamatemelést végrehajtani, amit főként a folyó fizetési mérleg hiányával indokoltak. Ez szinte azonnal meglátszott a forint árfolyamán is, ami pénteken az euróval szemben 420-ra erősödött. A döntés következtében azonban a kamatemelés okozta drágább hitelkonstrukciók rendkívül nehéz helyzetbe hozzák az energiaválság miatt egyébként is történelmi nehézségekkel küzdő vállalkozásokat – figyelmeztetett Parragh László.

A fentiek, illetve a hitelek kamatainak folyamatos emelkedése miatt a kormány mozgástere egyre szűkül. Bár Bod Péter Ákos ATV-nek adott interjújában óvatosságra int az államcsőd fogalmának használatával kapcsolatban, azt ő is elismeri, hogy a következő néhány hónap – főként az Európai Unióval történő megegyezés – kulcsfontosságú lesz az ország gazdasági stabilitását illetően.

Szász Gergő