Két és fél évvel ezelőtt távolította el a Ligetből a rendőrség biztonsági „verőemberek” segítségével azokat a civileket, akik a volt Kertem területén tiltakoztak a ligeti fakivágások ellen. A 2016. július 6-án zajló események kapcsán az ügyészség kilenc ember ellen emelt vádat csoportos garázdaság vétsége miatt. A közel két éve folyó perben most került sor a tanúk meghallgatására.
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat egyszeri adománnyal vagy havi előfizetéssel!
Több mint öt órán tárgyalta a bíróság február 14-én annak a kilenc személynek az ügyét, akik ellen még 2017 nyarán emelt vádat a budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészség. A vádirat szerint a kilenc ember 2016. július 6-án megrongálta az egykori Hungexpo-telek kerítését és az azt borító falapokat, kidöntötte a biztonsági őrök által lezárt kapuk egyikét és kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított.
Az ügyben már volt egy hosszúra nyúló tárgyalás októberben, amikor is a vádlottakat hallgatta meg a bíróság. Akkor a kilenc személy elmondta, hogy július 6-át megelőzően közülük csak néhányan ismerték egymást, többen a bíróságon találkoztak először, így nem követhették el a vádiratban szereplő csoportos garázdaságot.
Más közös pontja is volt az elhangzott vallomásoknak. Mindannyian arról számoltak be, hogy a biztonsági őrök rendkívül erőszakosan viselkedtek velük szemben, a volt Kertem területén maradt holmikat sokuknak nem adták vissza, két aktivistát pedig erőszakkal rángattak be a kerítés mögé és hosszú ideig nem engedték ki őket. Az ügyészség vádjait egyik megvádolt személy sem ismerte el.
A mostani tárgyaláson a behívott tanúkat hallgatta meg a bíróság. De mintha nem ugyanarról az eseményről szóltak volna a vallomások.
A védelem tanúja, Antal Nikoletta Henrietta, a tüntetők egyike elmondta, hogy a 2016. július 6-án a rendőrség által kiürített területen – ahol a Liget beépítése ellen tiltakozók rendőrségi engedéllyel demonstráltak – a déli órákban kb. száz biztonsági ember jelent meg.
A „kopaszok” nemcsak agresszívan viselkedtek, de a demonstrálók bent maradt holmijait sem voltak hajlandóak visszaadni, sőt rugdosták és dobálták azokat, a napelemeket például a szemétbe dobtak.
A nap folyamán aztán kb. 2-3000 ember érkezett a Városligetbe, akik békés tüntetéssel tiltakoztak a ligetvédők kiűzése miatt, beszédek és koncertek is elhangoztak. A tanú szerint az indulatok akkor szabadultak el, amikor a kopaszok két aktivistát berángattak az elfoglalt területre és hosszú ideig nem engedték ki onnan őket. A biztonsági emberek eközben fóliákat és OSB-lapokat szereltek fel a kerítésre.
A tüntetők a két ember szabadon engedését követelték, s többen megpróbáltak bejutni a területre. Mások a kerítést takaró ponyvákat, falapokat igyekeztek eltávolítani, azokon lyukakat ütöttek, hogy lássák, mi zajlik bent. A két aktivistát végül kiengedték a területről, a tömeg pedig estig a Ligetben maradt és ülő tiltakozással fejezte ki elégedetlenségét.
Egészen másképp emlékezett ezekre az eseményekre a Patrol Group Kft. stratégiai vezetőjeként bemutatkozó Mikó István. Állítása szerint ő már reggeltől a helyszínen tartózkodott magánemberként, hogy felmérje a „helyzetet”. Cégét bízta meg ugyanis a terület védelmével az a Bont-Tör Kft., mely a későbbiekben a Városliget Zrt. alvállalkozójaként végezte a ligeti épületbontásokat.
Mikó István a rendőrségtől hivatalosan dél körül vette át a területet. Az ott maradt személyes holmik, sátrak, elektronikai cikkek sorsáról ő döntött, azokról nem egyeztetett a rendőrséggel.
Úgy vélte, a demonstrálóknak a rendőrségi akció közben is volt idejük “kivinni a cuccot”, a bent maradt tárgyakért ezért aznap már nem engedtek vissza senkit. Ha valaki később igazolni tudta, hogy övé valamelyik tárgy, 3-4 napon belül visszakaphatta a holmiját.
Feltéve, ha nem került a szemétbe; a napelemeket például, ismerte el Mikó, kidobták, értéktelennek ítélve azokat.
Arra az ügyvédi kérdésre, hogy milyen szerepe volt az eseményekben a rendőröknek is parancsokat osztogató Tóth Csabának, a tanú elmondta: ő és Tóth egyenrangú stratégiai vezetőkként döntöttek a szükséges lépésekről.
Arról nem volt tudomása, hogy az általuk elfoglalt területen bejelentett, engedélyezett tüntetés zajlik. Álláspontja szerint viszont – ahogy azt az Átlátszónak adott 2017-es interjúban is elmondta – a demonstrálók „jogszerűtlenül” tartózkodtak a területen és jogos volt az ellenük való hatósági fellépés.
Az egyik védőügyvéd rákérdezett arra, hogy tud-e a bíróság 2017-es ítéletéről, miszerint a demonstrálók nem követtek el szabálysértést és a rendőrség jogtalanul távolította el őket a Kertem területéről. Erről a bírósági döntésről azonban Mikó István, saját állítása szerint, még nem hallott.
Abban viszont biztos volt, hogy emberei senkit nem vittek be erőszakkal a kerítésen belülre. Szerinte a délutáni tüntetésen elhangzott “lázító beszédek” nyomán harapóztak el az indulatok a tömegben.
Úgy vélte, a biztonságiak jogszerűen jártak el a dulakodó, kerítést rongáló rendbontókkal szemben. Emberei – fogalmazott –, csak „párbeszédet folytattak” a tüntetőkkel, s mivel a biztonsági őrök közt is vannak „családapák”, bennük a történtek hatására „elszakadt a cérna”.
A bizonyítási eljárás feladata az lett volna, hogy a csoportos garázdasággal vádolt kilenc személy bűnösségét vagy ártatlanságát tisztázza. A behívott tanúk vallomásából azonban inkább az derült ki, hogy nemcsak a vádlottak, hanem a többi tüntető közül is sokan megpróbálták eltávolítani a kerítést eltakaró ponyvákat, falapokat.
A tanúk meghallgatását követően a bírónő felolvasta a rendőrségi jegyzőkönyvek nyomozati anyagát, amelynek több pontja megütközést keltett a vádlottakban. Például az, hogy a videó- és képfelvételeken szereplő személyek azonosításához a rendőrség az internetes közösségi oldalak adatait használta fel.
Néhányan nyugtalanítónak, mások felháborítónak nevezték, hogy Facebook-os ismerőseik közt talált rá a rendőrség egyes „bűnelkövetőkre.” A rendőrségi módszerekkel kapcsolatos panaszokra azonban az volt a bírónő válasza, hogy a nyomozati szakasz már lezárult, s a bíróság ezekkel a panaszokkal már nem foglalkozik.
Ezt követően a vádlottak mindegyike kijelentette, hogy szeretné megtekinteni a jegyzőkönyvhöz csatolt rendőrségi videófelvételeket. Erre azonban nem került sor, a bírónő május 10-ére napolta el a következő tárgyalást.
Amelyen vélhetően további tanúk idézésére is sor fog kerülni. A védelem javasolta ugyanis a július 6-ai eseményeken eljáró rendőrparancsnokok meghallgatását. A vádlottak és Mikó István vallomásai közti eltérések tisztázásához pedig valószínűleg újabb, a nyomozati anyagban még nem szereplő videófelvételek elemzésére is szükség lesz.
Bodnár Zsuzsa
A szerző a Ligetvédők aktivistája. Fotó: Keresztes Magdi felvétele
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Mengyi Voldemort Roland korrupcióellenes workshopot, M. Richárd közlekedésbiztonsági műhelyfoglalkozást tart egyetemi hallgatóknak – abszurdan hangzik? Az, ami megtörtént, nem kevésbé:...
Helyreigazítás (2020. január 14.): Az általunk 2019. február 22-én »A volt ÁSZ-dolgozóknak a szcientológiai egyházhoz kötődő cég segített elhelyezkedni« címmel...
Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!