Jogtalanul bírságolják a tüntetésekről tudósító újságírókat ötvenezer forintra

 

Az hvg.hu-tól az indexen át a 24.hu-hn keresztül gyakorlatilag az összes nem kormányszócsőként működő médium munkatársával szemben szabott ki a rendőrség az elmúlt hetekben bírságot. A határozatok szerint az újságírók közlekedési szabálysértést követtek el, mivel egyes tüntetésekről úgy számoltak be, hogy az úttesten állva fényképeztek vagy az eseményről élőben tudósítottak. Mivel az ilyen bírság nyilvánvalóan jogszerűtlen, senkinek ne jusson eszébe jogerős bírósági döntés előtt fizetni egy forintot se.

Most azzal érdemben nem foglalkoznék, hogy amikor a focicsapatunk kijutott az EB-re, akkor a belvárost órákra megbénító örömünnep után senkivel szemben nem indult semmilyen eljárás, még csak nem is igazoltattak senkit. Pedig nyilvánvalóan nem volt az esemény három nappal korábban bejelentve. Márcsak azért sem elemzem ezt, mert nagyon helyesnek tartom, hogy akkor így járt el a rendőrség.

De az nyilvánvaló, hogy jogellenes az újságírók bírságolása azért, mert a közúton vonulással megvalósuló tüntetés során az úttestre lépnek.

 

 

A sajtótörvény

A sajtószabadságról szóló törvény szerint mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a Magyarország polgárai számára jelentőséggel bíró eseményekről, a sajtó munkatársainak pedig törvényi kötelessége ezekről kiegyensúlyozottan tájékoztatni.

Ez a két szabály a demokratikus nyilvánosság alapkövei közé tartozik, amire alapozva a törvény mentességet biztosít az újságíróknak akár jogsértés esetére is. A törvény 8. §-a szerint az újságíró nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet

1. valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el,
2. és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető,
3. feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet,
4. továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.

Egy országos érdeklődésre számot tartót eseményről való tudósítás közérdekű információ, ha az esemény közúton való vonulással valósul meg, akkor nehéz arról anélkül tudósítani, hogy valaki az úttestre lépne – ezzel a)-b) pont kilőve. Nyilván nem a pár újságíró zavarja a közlekedést, hanem a tüntetők, minősített adat pedig szóba sem jön. Így a c)-d) pontok is teljesülnek, az újságíró nem vonható felelősségre.

A 2006-os események után kiadott rendőrségi ajánlás

Ha mindez nem lenne elég, van itt még valami. A 2006-os események után (amelyekről az egyik legalaposabb könyvet éppen Bodoky Tamás, az atlatszo.hu alapító-főszerkesztője írta Túlkapások címmel) sok dolgot kellett újragondolni a gyülekezések gyakorlatával kapcsolatban.

Ebbe a sorba illeszkedett annak a kérdésnek a megválaszolása is, hogy milyen jogai vannak az újságíróknak az akár törvénytelen gyülekezésekről való tudósítás során, és mi várható el a rendőrségtől ilyen esetben. Az nem kérdés, hogy egy törvénytelen tüntetés is fontos közéleti esemény, amiről tudósítani kell.

Ráadásul a független újságírók felvételei a jogsértések feltárásához is segítséget nyújthatnak, így garanciális funkciót is betölt az újságírók hatékony munkavégzése.

Ezeket is szem előtt tartva született meg széleskörű egyeztetések után az Országos Rendőr-főkapitányság ajánlása, amely szerint „törvénytelen demonstrációk eseténa rendőrség pozitív diszkriminációt alkalmazna, azaz nem intézkedne azokkal az újságírókkal szemben, akik nem viselnek azonosító mellényt, de az igazolni tudják, hogy újságírók.”

Hát, most éppen nem ez történik. Ha valaki jogorvoslattal élne, további praktikus érveket és mintát is talál a Magyar Helsinki Bizottság honlapján.

M. Tóth Balázs