Személyre szabott szívatás Budaörsnek? A város 2 milliárdot követel az államtól

 

Régi ismerősünk, a közpénzzel alaposan ellátott, kormányközeli Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, közelebbről Bártfai Beatrix képviseli a magyar államot abban a perben, amelyet Budaörs városa indított ellene. A Pest megyei település az idénre kirótt és részben már befizetett szolidaritási hozzájárulást, összesen 2 milliárd forintot szeretné visszanyerni az államtól.  A per pénteken kezdődött, de elképzelhető, hogy június elején már ítéletet is hirdet a Fővárosi Törvényszék.

„…ezt akkor, amikor ezt bárki is, amikor elfogadtuk, senki nem tudta, hogy egyáltalán kit érint és milyen mértékben” – ezt a körzet országgyűlési képviselője, Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) mondta Budaörs önkormányzata tavaly októberi testületi ülésén, magyarázva a törvényhozók bizonyítványát az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás ügyében. A fideszes törvénygyárból kikerült sarc a tehetősebb önkormányzatokat sújtja – azokat a településeket, hol az iparűzési adóbevétel lakosonként számolva meghaladja a 32 ezer forintot.

A pénzt elméletben az oktatási egyenlőtlenségek helyrebillentésére kellene fordítani, a gyakorlatban azonban azt jelenti, hogy az iskolák és felszerelésük államosítása után, az állam lehúzza az utolsó bőrt is az önkormányzatokról.

Az ellenzéki vezetésű, ám az autópálya-bevezetőkhöz települt vállalkozásoknak köszönhetően igen tehetős kisvárosról még mintha többet is. A törvényben előírt sávok alapján idénre kalkulálható, több mint 2 milliárd forintos járulék a város esetében háromszorosa annak, amit az egyébként közismerten magas szintű városi iskolarendszer fenntartására a város átlagosan egy évben fordított. És 10 százaléka az állami költségvetésben ebből a járulékból összesen beszedni tervezett bevételnek. Vagyis az állam egy 30 ezres lélekszámú kisvárostól várja az adott sarcból eredő bevétel tizedét – ezt a keresetlevélben ki is emeli a felperes település.

Nem véletlenül. Alighanem igazolni igyekeznek a személyre – azaz ellenük – szabott jogalkotást, amennyiben ki akarják lőni az államot képviselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda legerősebbnek tűnő érvét. Amely szerint egy jogszabály jogellenességét visszamenőlegesen más nem, csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki, s csak ez után merülhet fel a jogalkotással okozott kár lehetősége.

Érdemes nem átfutni a részleten, hogy az alperes magyar államot képviselő Seszták Miklós fejlesztési miniszter éppen a Sárhegyi és Társainak adott megbízást, az irodát pedig Bártfai Beatrix ügyvéd képviseli a perben.

Az ügyvédről és irodájáról korábban is sokat írtunk, úgyis, mint Fidesz- és kormány-közeli jogászcsapatról, százmilliós közmegbízások ellátóiról:

Házipénztárként használják az Eximbankot kormányközeli üzletemberek

Ismerős tettesek? Ügyek, pénzek és szereplők a Budapesti Ügyvédi Kamara körüli botrányban

Bukott perért is nagyvonalúan honorálja az Eximbank a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát

Egy értékbecslés szerint piaci áron bérelte az Exim Bank a székházát a kegyvesztett Nobilis Kristóftól

Aligha véletlen, hogy Csenger-Zalán képviselő csak ötölt-hatolt az önkormányzatnak a törvényről. A 2017-es költségvetés eredeti előterjesztésében ugyanis még nyoma sem volt a szolidaritási hozzájárulásnak. A módosítót a részletes vita előestéjén, éjfél előtt fél órával küldte el a költségvetési bizottság a honatyáknak.

Kérdés, ezek az egyébként árulkodó részletek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy a Pest megyei város megkapja a követelt összeget. Budaörs elsődlegesen az idénre kiszabott, részben már befizetett hozzájárulást, 2 milliárd forintot követeli. Másodlagosan pedig a hozzájárulás és a korábban átlagosan ténylegesen iskolaműködtetésre fordított összeg különbségét, azaz 1,5 milliárd forintot szeretné legalább viszontlátni.

Ellenkérelmében Bártfai Beatrix hosszasan érvel az állam közjogi immunitása mellett – szerinte ugyanis az államot alapvetően mint magánjogi szerződő partnert lehet perelni. A jogalkotással okozott kár csak akkor állapítható meg, ha maga a törvény ütközik alaptörvénybe, ezt pedig az Alkotmánybíróság jogosult kimondani, áll beadványában. Miközben arra is kitér, hogy önmagában a jogalkotás, vagyis az Országgyűlés tevékenysége révén az önkormányzat nem is kerül jogviszonyba az állammal.

Rossz hír a budaörsieknek, hogy ezek az eddigi bírósági joggyakorlat alapján mind megfontolandó érvek. Ezzel együtt a pénteki első tárgyaláson az alperest is álláspontja, különösen az államot megillető immunitás igazolására szólította fel a bíróság, illetve annak alátámasztására, hogy a törvény előkészítésekor az alperes elvárhatóan járt-e el, például egyeztetett-e az érintettekkel.

Erről egyébként már az ellenkérelem is értekezik, igaz, a szövegtől kiugrik az álszentségmérő mutatója, amikor a felperes állam nevében érvelő közpénzcsapda úgy fogalmaz: „az alperes körültekintően járt el, figyelembe vette a szolidaritási hozzájárulás bevezetése során az általa ellátandó társadalmi feladat súlyát, költségigényét, társadalmi elvárásokat (…) a köznevelésben előforduló egyenlőtlenségek csökkentését célozta a jogalkotás, amelyre alkalmas is”.

Rádi Antónia