Háromszázmillió forintért terveztetett stadionokat az MLSZ a tulajdonosok helyett

„Sportszakmai szempontok érvényesülése” miatt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) készíttette el három stadion terveit még 2014-ben. Körülbelül nettó háromszázmillió forintot fizetett ki a tervekért az MLSZ, majd tavaly ősszel közbeszerzési eljárások keretében a létesítmények tényleges beruházói megvették a tervek felhasználási jogait. A futballszövetség sem tulajdonosa, sem beruházója a létesítményeknek, amelyeket még mindig nem kezdtek el építeni.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Többször próbáltuk korábban rábírni az MLSZ-t, hogy adjon tájékoztatást a hazai stadionfejlesztésekről, hiszen a szövetség ezzel kapcsolatban megállapodást kötött a kormánnyal 2013-ban és kormányhatározatok is rögzítik, mint együttműködő felet a Nemzeti Stadionfejlesztési Programban. Az MLSZ elhárította a megkeresést, mondván csak szakmai együttműködő partnerként vesz részt a hazai stadionépítésekben és a kommunikációért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel.

Épp ezért volt meglepő, hogy tavaly ősz óta három, stadionokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárásban is az MLSZ tűnt fel nyertesként. Mindhárom esetben egy-egy stadion „építészeti-műszaki terveihez kapcsolódó felhasználási engedély megszerzése” volt az eljárás tárgya. A székesfehérvári, a diósgyőri és a kispesti és létesítmények beruházói írtak ki „szolgáltatásmegrendelés” típusú eljárásokat, és ezek során az MLSZ értékesítette a terveket.

Nemcsak a korábbi nyilatkozatok fényében volt furcsa, hogy egyáltalán az MLSZ-nél voltak a tervek, hanem mert semmi köze nincs a szövetségnek sem tulajdonosi, sem beruházói oldalon a létesítményekhez. A kispesti Bozsik Stadion akkor még a használó klubé, a Bp. Honvédé volt (azóta visszakerült a tulajdonjoga az államhoz), a Diósgyőr pályája Miskolc városáé, míg a Videoton otthona a székesfehérvári önkormányzaté.

Az országban egyébként összesen több mint harminc stadion újul meg mostanában, de csak ennél a háromnál találtunk utalást arra, hogy az MLSZ ilyen aktív szerepet játszott volna.

Korábbi cikkeink stadionfronton

Négymilliárd forintért bontják a Puskás Stadiont

Indul a százmilliárdos Puskás-projekt – itt az utolsó drónfelvétel a Népstadionról

Még 13,6 milliárd forint stadionfejlesztésre

Felcsúton is van telephelye, nagyon hasít a stadionépítési piacon a ZTE tulajdonosa

Titkolt kormányhatározat alapján épülhet a szombathelyi stadion 4,3 milliárd forinttal drágábban

A mezszponzor Strabag cége bontja Garancsi klubjának stadionját

A székesfehérvári Sóstói Stadion esetében a megyei jogú város önkormányzata nettó 94,36 millió forintot fizetett, szeptemberben hoztak döntést ebben az esetben. A diósgyőri stadiontervekre kiírt eljárásban novemberben döntöttek, a Diósgyőri  Stadionrekonstrukciós Kft. (az önkormányzat többségi tulajdona, de részt vesz benne az állami tulajdonú beruházásbonyolító cég, a BMSK Zrt. is) nettó 49,89 millió forintért vette meg a terveket.

A Bozsik Stadion esetében168,5 millió forintért vette meg a terveket a Nemzeti Sportközpontok, ez az eljárás januárban zárult. A Bozsiknál ismerjük az eredeti árat is, egy korábbi közadatigénylésből kiderült, hogy az MLSZ nettó 158,5 millió forintért terveztette meg az új kispesti stadiont az Óbuda Építész Stúdióval.

Kis kutatással kiderült, hogy a futballszövetség elnöksége még 2014 júniusában határozott a három stadion terveinek elkészíttetéséről ELN-121/2014 (06.26.) számú határozatával. Ebben a testület szűkszavúan megbízta a szervezet főtitkárát a három említett stadion esetében a „tervezési dokumentációk elkészítéséhez szükséges döntések meghozatalára, és a kapcsolódó kötelezettségvállalásokra”.

Összesen több mint háromszázmillió forintról van szó, az értékesítés alapján ennyit költött az MLSZ a tervekre.

Megkerestük az MLSZ-t, hogy miért vállalta ennek a három stadionnak a terveztetését, és milyen forrásból tette ezt, milyen megállapodások mentén. A szövetség sajtószolgálatától azt a választ kaptuk, hogy „ezeknél a magasabb szintű nemzetközi eseményekre is alkalmas stadionoknál az MLSZ kiemelten fontosnak tartotta a sportszakmai szempontok érvényesülését, ezért vállalta a terveztetést.”

Többségében taós forrásokat, illetve kisebb részben saját forrást használt fel az MLSZ, állt a válaszban.

A legnagyobb tétel, a Bozsik Stadion esetében a szövetség 10 millió forinttal drágábban adta tovább a terveket a Nemzeti Sportközpontoknak, mint amekkora összegre eredetileg szerződött, rákérdeztünk a különbségre is. „Még korábban az eredeti tervezési szerződés módosítása után az NSK-val kötött szerződés összegénél valamivel magasabbra nőtt a tervezési díj. És mivel az MLSZ nem minden felhasználási jogra (pl. látványtervek bemutatása, közzététele) adta meg a kizárólagos engedélyt az NSK-nak, ezért a teljes tervezési díjnál még így is alacsonyabb áron kerültek átadásra a felhasználási jogok” – érkezett a magyarázat az MLSZ-től.

Bár a terveket még 2014-ben készíttették el, két esetben még az eredeti létesítményt sem bontják, csak Székesfehérváron zajlik a bontás december óta. Diósgyőrben legalább egy lelátórészt elbontottak, de a teljes bontásra még a közbeszerzési eljárást sem írták ki, Kispesten még eddig sem jutottak el.

A tervek szerint a Videoton új stadionja 14 ezer férőhelyes lesz, 2017-re készül el és a korábbi 9 milliárd forintos tervekkel szemben 11 milliárd forintjába kerül az államnak; ha hozzávesszük az építéssel egy időben a környéken folyó rekultivációs munkákat, akkor 14,85 milliárd a végösszeg. A diósgyőri új aréna tervezett ára 4,5 milliárdról indult, egy ideig 8 milliárdon nyugodott meg, a jelenlegi állapot szerint 10,9 milliárd lesz. A DVTK új pályája 15 ezres lesz, talán kész lesz 2017-re. A Bozsik Stadion 8000 nézőt fogad majd be, 5,5 milliárd forintot szánnak rá, itt még a kezdés időpontja is kérdéses.

A tervekre költött összegek nem tűnnek túlárazottnak, az ügyletekben nem szerepelnek állami pénzszivattyúnak tartott vállalkozások, nem lehet óriási mutyikat orrontani. Az, hogy az MLSZ készíttetett terveket, azért érdekes, mert ahogy fentebb említettük, sem tulajdonosi, sem beruházói oldalon nem volt, és nem is lett érdekelt a folyamatban.

Viszont ezek a tervezési folyamatok is azt mutatják, hogy a stadionépítések, bár a kormány szándékait, és a felhasznált, felhasználni tervezett állami forrásokat tekintve nagyon fontosnak tűnnek, teljesen átláthatatlanul, halasztások, csúszások, és értelmetlennek tűnő titkolózások közepette zajlanak.

Csepregi Botond

Kép: 2014-ben bontanak a diósgyőri stadionban, forrás: MTI

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!