Indul a százmilliárdos Puskás-projekt – itt az utolsó drónfelvétel a Népstadionról

puskas_latvany

Négy építési megbízás után, újfent konzorciumi tagként, a legnagyobb hazai stadionberuházás, az új Puskás Stadion bontási munkálatait is a ZÁÉV Zrt. nyerte el. Ezúttal a Föld-Trans 2001- Kft.-vel együtt dolgozik a cég, hogy mennyiért, azt egyelőre nem hajlandó elárulni a Nemzeti Sportközpontok. Az új, 68 ezer férőhelyes Puskás Stadionnak 2019-re kell elkészülnie, legalább százmilliárd forintba fog kerülni, a korábbi terveknél kevesebbet fog tudni és csak a futballnak fog otthont adni. A ZÁÉV tavaly tulajdonost váltott, emögött sokan Mészáros Lőrincet vélték felfedezni, de a menedzsment két tagja lett a tízmilliárd forint feletti bevételű építőipari cég új tulajdonosa.

 

banner2_mozgo_2

 

Február közepén adták a munkaterületet, és nem sokkal később meg is kezdődött a leglátványosabb hazai stadionberuházás, az új Puskás Stadion építésének előkészítése. Ha elkészül, egy 68 ezer férőhelyes futballstadion fog itt állni, és a jelenlegi tervek szerint százmilliárd forintba fog kerülni.

A napokban megkezdték az 1953-ban még Népstadionként átadott és mostanra vészesen elhasználódott aréna bontását, a kerítésen túlról is jól látszódik, hogy a székek már eltűntek az egykor százezer embert is befogadó létesítmény lelátóiról.

 

 

A munka nyolc hónapig fog tartani, október 5-ig kell elvégezni a bontást, körülbelül 50 ezer köbméter betont és vasbetont kell szétszedni és ezt száz százalékban újrahasznosítják. El kell hordani 175 ezer köbméter földet is; ennek egy részét visszatöltik a területre, részben pedig máshol hasznosítják újra, illetve lerakóhelyre kerül.

A terület kerítésén látható nagy táblákról kiderül, hogy a bontást a ZÁÉV Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. végzi közösen, hogy milyen összegért, azt nem árulta el a munkálatok megrendelője.

A Puskás Stadion beruházója a Nemzeti Sportközpontok, míg az NSK honlapjáról is kiderül, hogy a „projekt programja és felügyelete dr. Fürjes Balázs egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos alá tartozik.” Az NSK-nak több mint két hete küldtük el a kérdéseinket a nyílt közbeszerzési eljárás eredményét illetően, de választ nem kaptunk, és a Közbeszerzési Értesítőben sem jelent meg hirdetmény az eredményről.

Viszont mindenközben megjelentek termelési riport jellegű híradások a Magyar Időkben, illetve az M1 Híradójában. Ezek a beszámolók azonban szemérmesen hallgattak a munka összegéről és a kivitelezőkről egyaránt.

A hasonló munkálatok értékéből, valamint a Puskás léptékéből kiindulva legalább 500 millió és egymilliárd forint közötti lehet a megbízás értéke.

Tovább száguld a ZÁÉV

Aki kicsit is figyeli a tavaly ősz óta ismét felpörgött stadionépítési lendületet, annak nagyon ismerős lehet a ZÁÉV Zrt. neve: a cég konzorciumi partnerekkel elnyerte már az MTK stadionjának kivitelezését (6,1 milliárd forint – partner: West Hungária Bau Kft.), a szombathelyi Haladás-sportkomplexum munkálatait (13,1 milliárd forint – partner: Swietelsky Magyarország Kft., ennek a beruházásnak a részleteiről itt olvashatnak bővebben), illetve a ZTE zalaegerszegi stadionjának a befejezési munkálatait (1,148 milliárd forintért a Pharos ’95 Kft.vel, amely cég történetesen a stadiont használó ZTE-t is birtokolja és tulajdonosa a jelek szerint jó viszonyt ápol Mészáros Lőrinccel is.).

Vagyis a ZÁÉV a Puskás-bontáson kívül is több mint 20 milliárd forint feletti stadionépítésben vesz részt négy helyen.

Cikkeink stadionfronton

Még 13,6 milliárd forint stadionfejlesztésre

Felcsúton is van telephelye, nagyon hasít a stadionépítési piacon a ZTE tulajdonosa

Titkolt kormányhatározat alapján épülhet a szombathelyi stadion 4,3 milliárd forinttal drágábban

A mezszponzor Strabag cége bontja Garancsi klubjának stadionját

A ZÁÉV-vel kapcsolatban nem ez az egyetlen érdekesség. A zalaegerszegi székhelyű céget, Zala megye legnagyobb nettó árbevételű vállalkozását már a Simicska-Orbán konfliktus nyílt kirobbanásakor úgy emlegették, mint a Közgép utáni időszak egyik potenciális főszereplőjét a magasépítési közbeszerezések terén. Ezzel egy időben tulajdonosváltáson is átesett.

A vezérigazgató Peresztegi Imrére hivatkozva tavaly áprilisban a Napi.hu azt írta, hogy „a részvények többségét birtokló tulajdonosok értékesítették részvényeiket egy nemrég alakult vagyonkezelő cégnek, amelyet – az építőiparban is érdekelt – magyar magánszemélyek alapítottak. Hogy mely társaság a vevő, azt az értékesítés lezárásáig nem kívánta elárulni a vezérigazgató, a folyamat várhatóan a félév végéig lezárul.”

A tulajdonosváltással kapcsolatban elterjedt az a szóbeszéd az iparágban és Zalaegerszegen is, hogy a vevő vagyonkezelő cég tulajdonosai között ott van a Mészáros és Mészáros Kft., valamint maga Mészáros Lőrinc is. Ezt a pletykát azonban Peresztegi cáfolta a Napi.hu-nak, és a cégadatokban sincs ennek nyoma.

A 2013-ben 11,47 milliárd forint, 2014-ben 13,309 milliárd forint nettó árbevétellel zárt ZÁÉV jegyzett tőkéje 1,041 milliárd forint, a cég főrészvényese július óta a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. A tavaly márciusban bejegyzett Pannon Speed Pro többségi tulajdonosa a fentebb idézett vezérigazgató, Peresztegi Imre, és vétójogot biztosító részvénnyel bír a cégben Istenes István, a ZÁÉV termelési igazazgatója is.

Vagyis a menedzsment két tagja tavaly többségi tulajdonos lett az akkor 641 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban, majd közel 400 millió forintos tőkeemelést hajtott végre.

A Puskás-bontásban érdekelt másik szereplő, a Föld-Trans 2001 Kft. kisebb volumenű vállalkozás, bár 2013-ban és 14-ben is egymilliárd forint feletti nettó árbevételt ért el. A Föld-Trans sem teljesen ismeretlen stadionügyben, 2013-ban a Fradi-pályát bontotta el. Arról cikkezett tavaly szeptemberben a Menedzsment Fórum, hogy az FTC labdarúgó-szakosztályát 2013-ban 52 millió forinttal támogatta a cég. De a Föld-Trans felbukkant a Puskás Akadémia támogatói között is 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben egyaránt.

A Föld-Trans nem szokott nagy megbízásokat elnyerni közbeszerezési eljárásokon, tavaly egyetlen munkához jutott így: a Liget Budapest részeként épülő „Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK)” bontását végezheti nettó 148 millió forintért. A hatalmas méretű múzeumi raktárat a Városliget szélén, a volt Szabolcs utcai kórház területén építik fel.

Még 2011-ben vágtak bele

Embert próbáló lenne röviden bemutatni, hogyan jutottunk el az elaggott Népstadion lebontásáig, elég, ha felelevenítjük, hogy az Orbán-kormány 2011-ben döntött a Puskás Stadion és környékének megújításáról.

Az elhatározásból 2013-ra lettek konkrét tervek és már ekkor 100 milliárd forintos bekerülésről volt szó – csak éppen a koncepció volt teljesen más. A „stadion a stadionban” koncepciót választották (némileg hasonlatosan ahhoz, ami Lipcsében történt az egykori Zentralstadionnal), vagyis a Népstadion betonkarimáján belül alakították volna ki az új stadiont, adta hírül a Nemzeti Sportközpontok.

„Az új nemzeti stadion alkalmas lesz a legrangosabb labdarúgó-mérkőzések, valamint nagyszabású koncertek megrendezésére, és egyben – a régi stadion lelátója és az újonnan épülő lelátó közötti rész befedésével – létrejön egy több tízezer négyzetméteres edzőközpont” – áll az NSK honlapjának 2013-as beszámolójában.

Eleinte 2016, illetve 2017 hangzott el a befejezés időpontjaként, de a kezdés egyre jobban csúszott. Aztán az MLSZ 2014-ben megpályázta, majd elnyerte a 2020-as futball-Eb négy mérkőzésének rendezési jogát (ezt az Eb-t nem egy országban, hanem Európa több országában, „szétszórva” rendezik majd), így sürgetővé vált a beruházás. Közben be is mutatták az új épület látványterveit.

2015 májusában azonban Fürjes Balázs a Népszabadságnak nyilatkozva bejelentette, hogy a százmilliárdos keretbe nem férne bele egy ennyire összetett koncepció megvalósítása, így a futballstadion ötletére rárakódott elemeket „le kell hántani”.

Vagyis kimarad az új Puskásból a korábban ígért funkciók sora: így nem lesz benne 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma futópálya, konditerem, kisebb sportcsarnokok és rendőrőrs sem. A látványtervek szerint a stadion a stadionban koncepcióból pedig annyi marad, hogy a Népstadion jellegzetes pilonjait mintázó (feltesszük, az elhasználódott betonépítményeket elbontják) lépcsőházak fogják kívülről övezni az új arénát és ezzel a korábbit idéző homlokzatot adnak neki.

3,5 milliárd már elment a tervezésre

Az új Puskás tervezése tehát pont ellentétes utat jár be, mint a másik most zajló nagy budapesti sportberuházásé, a Dagályé: az úszókomplexumnál ugyanis pont, hogy bővítettek az eredeti elképzelésen, azért mert időközben a főváros pályázott a 2024-es olimpia megrendezésére. A Puskás esetében azonban lesz egy százmilliárdos, csak futballra használható stadionunk, így ha Budapest olimpiának ad otthont, akkor kell egy másik ugyanekkora aréna a játékok főstadionjának. Az újabb legalább 100-140 milliárd forint lesz.

A Puskás Stadionra eddig legalább nettó 3,5 milliárd forintot költött az állam, ez a tervezésre ment el. Mivel a Népstadiont az egykori Középülettervező Vállalat tervezte, a kizárólagos jogok védelmére hivatkozva csak a cég jogutódjával, a Középülettervező Zrt.-vel (Közti Zrt.) tárgyaltak az új tervek elkészítéséről.

Ahogy a Napi.hu összefoglalta, 2013-ban nettó 2 milliárdért szerződtek a Köztivel, 2014-ben nettó 650,8 millió forint, míg 2015-ben 801,6 millió forint értékben kapott megbízást a tervek kiegészítésére.

Az építkezés – amelyre idén 35,888 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés – legkorábban októberben kezdődhet, egyelőre nem indult el a közbeszerzési eljárás a kivitelező kiválasztására. A tippeken azonban nem kellene sokat gondolkodnunk.

Csepregi Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.