Első fokon nyilvánosak az eddigi nemzeti konzultációk összesített eredményei

Egy, az Átlátszó ügyvédei által segített magánszemély keresetére a Fővárosi Törvényszék a héten arra kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy adja ki az eddigi nemzeti konzultációk összesített eredményeit. Nyílt kormányzás a gyakorlatban. 

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mint arról már hírt adtunk, 2015 februárjában az atlatszo.hu adatkérő rendszerén keresztül közérdekűadat-igényléssel fordult egy állampolgár a Miniszterelnökség felé, amelyben az eddig lefolytatott nemzeti konzultáció kérdőíveinek feldolgozása módszertanának, valamint a konzultációs kérdőívek összesített eredményeinek közlését kérte.

A Miniszterelnökség válaszában közölte, hogy a kért adatok kapcsán ő az adatkezelő, ezen túlmenően a feltett kérdésekre nem válaszolt, annyit írt, hogy

„Valamennyi szociális és gazdasági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak módosításáról szóló törvények esetében figyelemmel voltak a jogalkotási folyamatban a részt vevők az eredményekre.”

A válasszal az adatkérő nyilván nem elégedett meg, és miközben a feldogozás módjáról az azt végző kormányhivatal tájékoztatást adott, a Miniszterelnökségből – bár több eredménytelen kört futottak még a felek – többet nem sikerült kihúzni. Így az ügy az Átlátszó jogászainak segítségével folytatódott.

Végül perelni kellett az eredményekért, amit  hátráltatott, hogy a tavaly őszi kormányátalakítással a Miniszterelnökségtől a nemzeti konzultációk ügye a Miniszterelnöki Kabinetirodához került, így a Rogán-minisztérium SZMSZ-ét böngészve kellett érvelnünk a bíróság előtt, hogy alperest cserélhessünk.

Ez azonban sikerült, így a Fővárosi Törvényszék végül a Miniszterelnöki Kabinetiroda elleni perben hozhatta meg az ítéletet.

Nem csak az eljárás, hanem a jogvita tartalma is sajátos volt: sem a Lázár-, sem a Rogán-tárca nem vállalta ugyanis be azt az igen erős állítást a bíróság előtt, hogy a nemzeti konzultációk eredménye ne lenne a nyilvánosságra tartozó közérdekű adat, illetve hogy ne kezelnék azt.

Így aztán az alperesi érvelés annyiból állt, hogy az adatigénylést a fent idézett válasszal a Miniszterelnökség már megfelelően teljesítette, így az adatigénylő olyasmit perel, amit már megkapott. Ennek az érvelésnek (eredmény = elfogadott jogszabályok) viszont elég rendesen alávágott az a tény, hogy közben a kormány a nemzetikonzultacio.kormany.hu honlapon „Eredmények” címszó alatt közzétette a bevándorlási konzultáció teljes eredménysorát.

Így a bíróságnak csak arról kellett döntenie, hogy mi tekinthető a konzultáció eredményének, és hozzánk hasonlóan úgy látta, hogy azon mást, mint a beérkezett válaszok megoszlását nem lehet érteni. Így aztán az adatigénylés teljesítésére, azaz az eddigi nemzeti konzultációk eredménysorának kiadására kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodást.

A döntés nem jogerős, és bár mi nem látjuk, hogy mivel lehetne itt fellebbezni, de az előzmények alapján még az is lehet, hogy az alperes igen. Mindenesetre az ítélet eredményeként a – már nyilvános bevándorlási konzultáció mellett – megismerhető lehet az 2011-es alkotmányozási és szociális, valamint a 2012-es gazdasági konzultáció eredménysora is.

Külön elismerésünk a felperesnek, aki megadóan tűrte a jogi eljárással járó adminisztrációt és azt, hogy az eljárás többi résztvevője rendszeresen újságírónak nézte, nem nagyon értvén, hogy magánszemélyként miért kellenek ezek az adatok neki ennyire.

Mindenesetre az egészen abszurd, hogy a közel hárommilliárd forintnyi közpénzt felemésztő, elvileg pont a választók véleményének megismerését célzó konzultációk eredményeiért perelnie kellett az adatkérőnek. El sem tudjuk képzelni, hogy mi lenne, ha a kormány nem lenne a nyílt kormányzás híve.

Sepsi Tibor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.