Újságírás 3.0: menő adatbányász és infografika eszközök

Semmit nem veszítesz azzal, hogy megosztod másokkal a módszereidet, mondta Paul Radu, a szarajevói OCCRP vezetője a bukaresti RISE Project és az atlatszo.hu műhelyfoglalkozásán. Aztán megmutatta, hogy a tényfeltáró újságírás menő és geek dolog is tud lenni. Persze, lehet, hogy Paul Radu szerb maffiózós vagy moldáv bérgyilkosokról szóló sztorijaival fűszerezve bármilyen adatbázis szexinek tűnik, ezért itt inkább csak a modern oknyomozó újságírás eszközeit listázzuk, amelyekről szó volt az előadás során.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Paul Radu a RISE Project és az atlatszo.hu workshopján. 

Radu szerint az oknyomozó újságíró legfontosabb eszközei a kutatás során a Google, az adatbázisok és a közösségi oldalak. Ha emberi számítás szerint kihagyjuk a Google-t – remélve, hogy a kereső használatának alapvető trükkjeit mindenki ismeri –, akkor már rá is térhetünk az adatbázisokra. A korrupciós ügyeknél a különböző cégjegyzékek, ingatlanjegyzékek nagyon fontosak, mert ezekből derül ki, hogy milyen (cég)nevek és címek nyomán tudunk továbbindulni a kutatásban.

A román újságírónak a rengeteg nemzetközi, többszörös offshore áttételes ügyek vizsgálata során jött az ötlet, hogy indít egy oldalt, amely adatbázisok gyűjtőhelye lesz, és segítséget ad az információk értelmezésében az elakadt újságíróknak és aktivistáknak. Eleinte csak egy WordPress oldal volt, de az Investigative Dashboard (kb. „oknyomozó irányítópult”) ötlet olyan ütősnek számított, hogy a múlt héten a Google Ideas, a Google konfliktusok és társadalmi problémák tech megoldásával foglalkozó ágának csúcstalálkozóján már támogatott projektként mutatták be (videó).

Az oldal három részből áll, az egyik rész már összefésült adathalmazokban ad lehetőséget a keresésre. Ennek a résznek a fejlesztésében hackerek és programozók vesznek részt, akik úgy fejlesztenek, hogy adathalmazokat gyűjtenek a netről (szakszóval, scrape-elnek), amikben aztán az Investigative Dashboardon lehet keresni. A másik rész az üzleti adatbázisok nemzetközi gyűjteménye, jelenleg több mint 450 adatbázist listáz az oldal. A harmadik részen közösségi, crowdsourced alapon válaszolják meg az újságírók kérdéseit. Világszerte ehhez értő helyi könyvtárosok, bankárok, szakemberek fogadják a beérkező kérdéseket és segítenek abban, hogy a kutatásában elakadt újságíró választ kapjon, arra, hol találja meg a keresett információt.

A műhelyfoglalkozást tartó RISE Project román civil szervezet oknyomozó sztorik adatainak látványos megjelenítésével foglalkozik. Hamarosan bárki számára használható lesz az a kód, amivel ilyen csillivilli infografikát lehet készíteni, mint a fentebbi. Ez az év elején kitört lóhúsbotrányhoz kapcsolódó cégek kapcsolatait mutatja meg. Paul Radu elmondta, hogy bár az oldal románul van, a projektben készült infografika fordítás nélkül is értelmezhető, és rengeteg nem román netező nézte meg, hogyan vezetnek az ügy szálai végül romániai érdekeltségű offshore cégekhez.  

A RISE és a korrupciós ügyek felderítésével foglalkozó OCCRP együttműködéséből jött létre a Visual Investigative Scenarios (VIS) netes eszköz, amivel cégek, személyek és egyéb korrupciós eszközök kapcsolati hálóját lehet felrajzolni. A VIS tulajdonképpen a korrupciós ügyek gondolattérképe, amely segít az újságíróknak a sztorik illusztrálásában. Az oldal jelenleg nyílt béta verzióban fut, bárki kipróbálhatja, az elkészült hálót pedig bágyazhatja a cikkébe, blogbejegyzésébe. Az Átlátszó Oktatás bloggerei is ott voltak az atlatszo.hu workshopján, és hétfőre már a VIS segítségével rajzolták meg a Tusványos – Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor finanszírozásának hálóját blogbejegyzésükhöz. A háló és leírása:

Az összegekre kattintva a felugró ablakban láthatók a KiMitTud oldalon keresztül beadott közérdekű adatigénylésekre mutató linkek. A lila épületek állami vagy önkormányzati intézményeket, a zöld házikók bankokat, a sárgászöld épületek pedig cégeket jelölnek. Baloldalt állami cégek, bal alul a támogatás mértékéről információt nem szolgáltató támogatók, alul az OTP mint nem-állami bank található. A rózsaszín házikók jelölik a civil szervezeteket.(Forrás: Átlátszó Oktatás: Az erdélyi kapcsolat – közpénzeső Tusványosra)

A jól felkészült tényfeltáró újságíró az interjúk és „való világbeli” kutatómunka idejére már annak is utánajár a neten, hogy a vizsgált alanynak kik a barátai, mit csinál a szabad idejében. Ehhez Paul Myers oldala, a Research Clinic jó kiindulópont, ahol közösségi oldalak adatbányászására ad tippeket a szerző.

Paul Radu felhívta a figyelmet arra, hogy a modern tényfeltáró munka azt jelenti, hogy az offline és az online kutatás felváltva, egymást kiegészítve zajlik. Az internetes információgyűjtés nem tudja helyettesíteni a helyszínen készült fotókat, vagy azt, amire élő példa maga az OCCRP vezetője, a cikkek izgalmasságát adó, személyes tapasztalatból eredő leírásokat. Ugyanígy, a nagymennyiségű nyilvánosan hozzáférhető adat ellenére, a szivárogtatások sem vesztették el jelentőségüket, hiszen ma is vannak olyan információk, amelyeket még a Google sem talál meg.