Becker-tanulmány a Magyar Polipban

Magyar Bálint volt szabaddemokrata politikus szerkesztésében most jelent meg a „Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam” című tanulmánykötet. A kötetet jegyző liberális értelmiségiek közös kiindulópontja szerint a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fidesz, illetve a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért. Becker András kollégánk az Orbán-család vagyonosodásáról írt tanulmányt a kötetbe, ebből közlünk most egy rövid részletet.

81%

Év végéig még

19 885 062 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Becker András: Orbán Zrt.

Kínos eredménytelenséggel zárultak eddig azok a kísérletek, amelyek az Orbán-család tényleges vagyonát, illetve e vagyon eredetét próbálták feltérképezni – legyen szó akár a 2005-ös, Vadai Ágnes által vezetett parlamenti vizsgálóbizottságról, akár az APEH két évvel későbbi vizsgálatáról. Ez utóbbi a köztudatban vagyonosodási vizsgálatként rögzült – valójában csak a pártelnök adóbevallásait ellenőrizte a hatóság – emblematikusan mutatja az állam tehetetlenségét a politikusok vagyonszerzésével kapcsolatban: az egész revízió azzal kezdődött, hogy az APEH-nek magyarázkodnia kellett, miképp lehet, hogy Orbán Viktor pártelnöknek és a szintén vizsgálat alá vont Kubatov Gábor pártigazgatónak két egymást követő sorszám jutott, és azzal végződött, hogy a Fidesz elnökénél túlfizetést állapítottak meg, minek alapján az adóhatóság visszautalt 135 ezer forintot.

Pedig 2007-ben Orbán Viktor pártelnök és felesége, Lévai Anikó nevén már legalább kétszáz millió forintot érő ingatlanvagyon volt, aminek az eredte ma sem teljesen világos: a család vagyonának látható gyarapodása, e vagyon valós piaci értéke  ugyanis nem vezethető le megnyugtató módon a házaspár látható és ellenőrizhető jövedelméből, a vagyonnyilatkozatokon kívül, egyéb magyarázatot pedig mindeddig nem kapott a nyilvánosság. Ugyanakkor a súlyos emlékű, kis híján Orbán politikai karrierjébe kerülő tokaji befektetés felszámolása, vagyis 2005 óta Orbán Viktor felesége révén sem vesz részt gazdasági vállalkozásban.

Az Orbán-Lévai házaspár vagyonosodásának jellegzetességei

• Orbánék több jelentősebb ingatlanvásárlását követően az adott területen vagy annak közvetlen környékén megvalósult valamilyen állami támogatásból finanszírozott fejlesztés, aminek az adott ingatlan értékére is hatása lehetett: Sárazsadányban a talajjavításhoz és a szőlőtelepítéshez, Felcsúton (és öt közeli településen) a belterületi vízelvezetéshez nyújtott az állam 3 milliárd forintos támogatást.
• Felcsúton 2010 óta ennek a fajta közpénzfelhasználásnak minőségileg új szintje valósul meg: az új modellben egy egész infrastruktúrát hoztak létre és működtetnek a miniszterelnöki álom megvalósítása érdekében. Orbánék háza körül sajátos Disneyland épül kisvasúttal, kisstadionnal, arborétummal, kastélyfeljújítással és iskolával – még saját újságja is van a projektnek. A Felcsút-projekt felépítéséhez és működtetéséhez döntő mértékben használtak és használnak hazai költségvetési és más állami forrásokat – az így létrejövő vagyon viszont ezer szálon kötődik a miniszterelnök által létrehozott alapítványhoz.
• A nem-vállalkozó Orbán-Lévai házaspár körül – a felcsúti projekt esetében topográfiai értelemben is – bő féltucat olyan rokoni-baráti vállalkozó található, a „fogadott család” tagjai, akik valószínűtlen mértékben gyarapodtak a 2010-es kormányváltást követően. A Simicska-Nyerges duó cégbirodalmának üstökösszerű felívelése a sajtóban elég jól dokumentált, ezért azzal csak nagy vonalakban foglalkozunk, de bemutatjuk a Mészáros-, a Garancsi-, a Tiborcz-, a Flier-, és az Orbán Győző-cégek utolsó három éves „mérlegét”. A család körüli családok egyike, Tiborczék immár dinasztikus kapcsolatra is léptek Orbánékkal.

A Becker-dolgozat folytatása, a kifejtő rész a „Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam” című tanulmánykötetben olvasható. A könyvről további információkat talál itt, itt, itt, itt és itt.