A koronavírus átírta a hazai turizmus kilátásait

A járványhelyzet sok más szektor mellett a turizmust is különösen rosszul érintette. Míg 2019-ben rekordévet zártunk, addig 2020 teljesen mást hozott.

A járvány megjelenésével Magyarországon a turizmus a korlátozások által leginkább érintett szektorok egyike lett, és az itt  dolgozók még mindig hatalmas gondokkal küszködnek. A 2019-es évben a kereskedelmi vendégszállásokon (szálloda, panzió, közösségi szálláshely, üdülőháztelep, kemping) eltöltött éjszakák száma 31 536 000 volt, 2020-ban pedig 13 331 000. Ez a hatalmas zuhanás rengeteg pályaelhagyót, munkanélkülit, bezárt üdülőhelyet jelent.

2020 áprilisában a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma óriásit zuhant, és nem úgy tűnik, hogy egyhamar visszatornázza magát a járvány előtti szintre. 2019 áprilisában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 2 322 000 volt, 2020 áprilisában pedig 69 000. A tavaszi szezon pangást hozott, a nyár beköszönte és a lazítások adtak okot egy kis fellélegzésre.

A nyári hónapokban is óvatosabban utaztak a turisták, különösen a külföldiek, a belföldi turizmus viszont virágzott. Mivel a magyaroknak sem volt túl sok lehetősége külföldi kirándulásokat szervezni, sokan vették az irányt belföldi üdülőhelyek felé. 2020 augusztusában a belföldi kirándulók száma majdnem elérte az előző évit, így valamelyest mérsékelődött a vidéki üdülőhelyek vesztesége a főszezon alatt. Leginkább a budapesti turizmust sújtotta a járvány, a főszezonban közel nyolcvan százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma az előző évihez képest. Ez annak tudható be, hogy a fővárosi turisták nagy része külföldi volt, a külföldi turisták száma 2020. augusztusban például országszerte szinte a negyedére csökkent az előző év augusztusához képest.

Szeptembertől pedig a koronavírus újabb hullámával ismét mélypontra ért a szektor. A hazai utazók száma novemberben kb. egyötödére, decemberben pedig szinte egytizedére csökkent, a külföldi kirándulók száma viszont szeptembertől fogva jóval az előző évben érkező turisták számának egytizede alatt maradt. Szinte csak Európából érkeztek az országba, többnyire a szomszédos országokból. A legtöbb egy napra érkező Romániából, Szlovákiából és Ausztriából jött, a több napot Magyarországon töltő látogatók pedig legtöbben Németországból, Ausztriából és Szlovákiából jöttek. 

Az idei főszezon tekintetében csak reménykedni lehet, Guller Zoltán szerint újraindulhat a turizmus, bár a gyorsan változó helyzetben nem lehetünk ebben annyira biztosak. Rengetegen kényszerültek pályaelhagyásra, akik pedig még mindig a szektorban tevékenykednek vagy tevékenykednének, többnyire a tartalékaik végét járják. Még azok is, akik részesülnek az állami támogatásból, sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak most, mint normál esetben, hiszen a dolgozók sokszor minimálbérrel bejelentve végezték ugyan a munkájukat, ám fizetésük nagyobb részét borravalókból gyűjtötték. Az, hogy hogyan fog kilábalni ebből a helyzetből az iparág, megválaszolatlan kérdés. Nem lehet tudni, hogy miben reménykedhetnek az utazni vágyók, és azok, akiknek ez a megélhetésüket jelenti.

Szémann Tamás – Szabó Hédi

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!