Áremelkedés a pandémia idején – a másfélszer drágább párizsis kenyér nyomában

A koronavírus-járvány alatt drámaian nőtt az alapvető élelmiszerek ára. Az árváltozás Magyarországon, úgy tűnik, ezek közül is a legalapvetőbbeket érinti. A fehér kenyér ára például 30 százalékkal, az étolajé pedig 47 százalékkal nőtt a világjárvány kitörése óta.

Az elmúlt bő másfél évben jelentőset ugrott az alapvető élelmiszerek ára. Az árváltozás legfőképp a zsiradékokat, valamint a zöldségeket és a gyümölcsöket érintette: ezek ára több mint 20 százalékkal emelkedett az elmúlt két évben. Az áremelkedés valószínűleg nem fog itt megállni: számítani lehet rá, hogy a gázárak drasztikus emelkedése az alapvető élelmiszerek árát is magával rántja majd.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mostanra meglehetősen nehéz egészségesnek maradni — és erről nem csupán a home office tehet: a gyümölcsök és a zöldségek lassan megfizethetetlenné válnak. És itt nem csak a már-már luxusterméknek számító ribizliről vagy szederről van szó, az alapvető élelmiszernek számító zöldségek és gyümölcsök ára 2019 szeptembere óta átlagosan 20 százalékkal növekedett. A drágulás leginkább azt a gyümölcsöt érintette, amit régen sokan napi szinten ettek: az alma ára több mint 43 százalékkal drágult az elmúlt két évben. Kilóját ma a Tescóban 500 forintért lehet megvásárolni.

Az almától a hagymáig – így drágult a zöldség-gyümölcs

A vöröshagyma ára ellenben, az alapvető élelmiszerek között egyedülálló módon, olcsóbb lett (4 százalékkal csökkent a 2019-es árához képest). De hát az köztudottan „keserű magában”,  a csemegeszalonna ára pedig 21 százalékkal nőtt az elmúlt két év folyamán. Összességében a zsiradékok esetében tapasztalható a legnagyobb ugrás: az alapvető élelmiszernek számító napraforgó-olaj, sertészsír, csemegeszalonna, margarin és vaj átlagosan 23 százalékkal drágult.

Gabonafélék, édességek, zsiradékok ára

A gabonák és édességek ára ehhez képest viszonylag alacsonyan — átlagosan csupán a 2019-es ár 110 százalékán — maradt. Az alapvető élelmiszerek archetípusa, a fehér kenyér viszont közel 30 százalékkal lett drágább.

Húsok és tejtermékek drágulása

Hasonló átlagárváltozás figyelhető meg az alapvető hústermékek esetében is. Az egyik legjelentősebb áremelkedést elszenvedő tételek között szerepelnek az olyan hagyományosan pénztárcabarát termékek, mint a virsli vagy a párizsi, amelyeknek az ára szintén közel 20%-al emelkedett a koronavírusos időszak alatt.

A tejtermékek esetében kisebb az inflációs olló: a trappista sajt és a különböző zsírtartalmú tejek ára egyaránt durván 10 százaléknyit emelkedett.

Annak ellenére, hogy a járvány alatt az éttermek szinte ölték egymást a fogyasztókért, házon kívül enni sem olyan olcsó már, mint a COVID-előtti érában. A hamburgerezés például több mint 30 százalékkal, az iskolai étkeztetés pedig 9-cel drágább, mint 2019-ben.

A fűszerek esetében az áremelkedés a bors árát érintette a legkevésbé – a bors csupán 2 százalékkal lett drágább mint 2019-ben –, a só és a fűszerpaprika ára viszont közel 13 százalékkal emelkedett.

Végeredményben tehát kijelenthető: talán a pörkölt szerelmesei érezték meg a legkevésbé az árváltozást. Persze, csak abban az esetben, ha napraforgóolaj (47%) helyett vajon (1%) pirították a hagymát (-4%), kevés paprikát (11%) ellenben több borsot (2%) használtak, és marhahús (23%) helyett sertéshússal (1%) főztek.

Szémann Tamás-Rédl Boglárka