koronavírus

Fontos gyakorlatokat buktak a koronavírus miatt az orvostanhallgatók

Nem minden egyetemen sikerült pótolni a koronavírus miatt kiesett gyakorlatot – ez derült ki az Átlátszó kérdésére adott egyetemi válaszokból. Egy szegedi egyetemista például arról számolt be lapunknak, hogy az online oktatás miatt olyan fontos elemek maradtak ki az orvosképzésből, amelyek később negatívan hathatnak a munkájukra.

„Negyedévre blokkosítva vannak a gyakorlatok, akkor ősszel is meg tavasszal is három-három hetet vannak a hallgatók klinikákon, és különböző gyakorlatokat töltenek le. Ez nekik teljes mértékben elmarad. Ötödévben heti gyakorlatok vannak, hogy mondjuk heti egy gyakorlat van neurológián, meg heti egy gyakorlat belgyógyászaton. És hát ugye sajnos most nem mehetünk a klinikák területére, annak ellenére, hogy be vagyok oltva, úgyhogy gyakorlatilag nem látunk beteget” erre panaszkodott még tavasszal az Átlátszónak egy szegedi orvostanhallgató. Neve mellőzését kérte, amikor hosszan beszélt portálunknak a koronavírus okozta problémákról.

A koronavírus 2020 tavaszi megjelenésével az oktatás egyik pillanatról a másikra vált digitálissá. A Budapesti Műszaki Egyetem honlapján jól végigkövethető, hogyan változott intézményi szinten az oktatás az elmúlt másfél évben. Pontokba szedve így nézett ki:

  • 2020. március 11. az oktatás felfüggesztése
  • 2020. március 23. távoktatás
  • 2020. június 22. intézkedések visszavonása
  • 2020. szeptember 1. új, hagyományos tanév kezdete
  • 2020. november 17. digitális oktatási rend
  • 2021. június 7. jelenléti oktatás

Vagyis majdnem egy teljes tanév és egy félév távoktatásban telt. És nemcsak a BME-n, hanem a többi hazai felsőoktatási intézményben is. Ez pedig alaposan felforgatta az egészségügyi dolgozók és az egészségügybe készülő hallgatók életét is.

Oltás már volt, oktatás nem

„Február első vagy második hetében kaptuk meg az elsőt, és akkor utána három héttel később a másodikat. Úgyhogy a csoportunkról tudom, hogy elég nagy számban vagyunk már otthon, mindkét oltással, így egy-két ember van, aki valamilyen okból nem fogadta el. De hiába volt oltás, a gyakorlat Szegeden nem jött vissza, míg Budapesten ez nem így volt” folytatta.

A Semmelweis Egyetem hírlevele is erről tanúskodott. Abban azt írták, „a betegellátással, oktatással, kutatással, valamint ezek háttértámogatásával kapcsolatos folyamatokat jelentősen megnehezítheti vagy akadályozhatja a személyes jelenlét hiánya, ezért arra utasítom a munkáltatói jogokkal rendelkező vezetőket, hogy az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően haladéktalanul intézkedjenek a COVID-19 miatt lehetővé tett ideiglenes otthoni munkavégzés (home office) kapcsán, ennek fenntartása a továbbiakban csak különös méltányosság alapján engedhető meg”. Szegeden a tanév végéig maradt az online oktatás.

Gond, ha nincs beteg

„Nagyon-nagyon félek attól, hogy a hatodikban, amikor ugye, gyakorlati szigorlatok vannak, azaz hónapokig vagy hetekig vagyunk egy adott osztályon, és akkor utána gyakorlati és szóbeli vizsgát kell tenni” folytatta. Arról is beszélt, hogy hiányzik nekik, hogy megfelelően meg tudják vizsgálni a beteget úgy, ahogy azt kell.

„Tavaly tavasszal a második blokkgyakorlat maradt el. Ez a második három hetes időszak, amikor kórházban lettünk volna, nos, ezt semmilyen formában nem pótoltuk be.

Igyekeztek akkor hirtelen megoldani, hogy online eseteket ismertettek. De ez nem pótolja azt, hogy mi meg is vizsgáljuk a betegeket.

És ötödévben volt még szeptemberben és októberben gyakorlatunk, viszont nem nagyon engedtek akkor se betegek közé” tette hozzá.

Arról is beszélt, hogyan nézett ki az online gyakorlat. „Felolvassák neked, hogy a beteg azt mondta, hogy négyesre értékelte a fájdalmát. De közben nem látod, így nem tudod, hogy mondjuk egy 190 centi, 100 kilós ember, akinek mást jelent a négyes”. A gyakorlat pedig a hallgató szerint is fontos. „A neurológián voltunk rendszeresen, úgyhogy beteget vizsgálhattunk, aminek nagyon örültem, és úgy érzem, ezt rendesen meg is tudtuk tanulni. Viszont például gyerekgyógyászatból mi a fertőző osztályra kerültünk, mert hát, sok csoport van, és el kell osztani a helyeket. Úgyhogy nyilvánvalóan oda nem mehettünk be.

Így gyereket például egyáltalán nem tudtam vizsgálni, és ezt azóta sem oldották meg, hogy bepótoljuk.”

Az interjút tavasszal készítettük, majd most újra beszéltünk a hallgatóval. Azt mondta, gyakorlatok tekintetében nem volt pótlási lehetőség, hiszen az idei nyári időszakban az újabb gyakorlatukat töltötték. Önkéntes módon néhány helyre bemehettek, de ez nem olyan volt, mint a hagyományos gyakorlat.

Csak a PTE reagált

Tavasszal a Semmelweis Egyetem azt válaszolta megkeresésünkre, hogy „a gyakorlati képzés és a kis létszámú szemináriumi órák személyes jelenléttel valósulnak meg”. A Debreceni Tudományegyetem többszöri megkeresésünkre sem reagált.

A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem szó szerint ugyanazt közölte: „az orvos-, egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatók közül egészségügyi dolgozóként kaphatott oltást az, aki tanulmányai mellett részt vesz a koronavírus elleni küzdelemben, szűrésekben, egyes kórházi, klinikai tevékenységekben. A hatályos kormányrendelet szerint a felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható. A védelmi intézkedés alól a felsőoktatásért felelős miniszter az intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat. A kormány nyomon követi a felsőfokú képzés helyzetét, egyeztet az Operatív Törzzsel, az egyetemekkel és a hallgatói érdekképviseleti szervezetekkel is. A cél továbbra is az oktatás fenntartása, a hallgatók és a dolgozók egészségének védelme.”

A Pécsi Tudományegyetemet és a szegedit is újra megkérdeztük, mi lett az elhalasztott gyakorlatokkal. Egyedül Pécsről jött válasz, eszerint „a PTE valamennyi gyakorlati jellegű képzésén megtörtént a gyakorlatok rendjének átszervezése, így a 2020/21-es tanév tavaszi félévben is az oktatási időszak elején főleg az elméleti jellegű tárgyak, valamint az online térben megvalósítható gyakorlati elemek oktatása zajlott, míg a szemeszter második felében, illetve a tanév meghosszabbítása miatt a nyári időszakban teljesíthették a hallgatók a különböző gyakorlatokat”.

Segesvári Csaba

Debrecen, 2020. november 12. Hegedűs Csaba professzor a fogpótlás tervezését magyarázza hallgatóinak. A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán folyamatosan bővítik az oktatásban, kutatásban, gyógyításban alkalmazható modern eszközparkot, ami a digitális fogászat meghonosítását szolgálja. Jelenleg közel 700 hallgató tanul a karon magyar és angol nyelven (forrás:  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás