Oxigénhiány miatt pusztult el a nagy kánikulában legalább 3 tonna hal a Velencei-tóban. A haltetemek múlt hét csütörtök reggel bukkantak felszínre. Eltakarításuk azonnal megkezdődött, azonban csak kedden tették komolyabb lélegeztetőgépre a tavat. Velence település polgármestere hiányolta a hatékonyabb állami részvételt, szerinte a probléma megoldásához kevés a MOHOSZ maroknyi halőre és a Vízügy néhány munkatársa. A Vízügy szerint két lehetőség lenne a mostani vízpótlási problémák megoldására, ezek többmilliárdos tételek, az elkészült tervekből egyelőre semmi sem valósult meg. A vízpótlás kérdése azonban egy nagyon összetett feladat, a „természet szerelmesei” szerint ez egy brutális beavatkozás a természetbe, azoknak viszont, akik ebből élnek az az érdeke, hogy lehessen strandolni a tóban. A kedvelt üdülőhely mint szikes tó, az elsők közt sínyli meg a klímaváltozást Magyarországon.
Múlt hét csütörtökön, június 17-én számoltak be először a Civilek a Velencei-tóért Facebook-oldalán a tömeges halpusztulásról, amit kora reggel észleltek. A melegben rothadó tetemeket találtak a vízfelszínen, amiket az illetékesek helyi önkéntesekkel kezdtek eltakarítani.
Az csak másnapra derült ki, hogy mi okozta a hatóságok szerint a halak vesztét, azonban addigra számtalan elmélet napvilágot látott. A halak pusztulásáról több tucat kép és videó született, így a sajtó is hamar felkapta a témát. Az első közleményt a Magyar Országos Horgász Szövetség (röviden: MOHOSZ) adta ki péntek este. A vizsgálatok eredménye szerint
a halakkal egyértelműen lokálisan kialakult relatív oxigénhiány végzett,
és kizárták a mérgezés lehetőségét.
Fotó: Google Maps
A pénteken este kiadott közleményt követően szombat hajnalban fokozódott az oxigénhiány a tavon, amelynek következtében a csütörtökinél sokkal jelentősebb mértékű volt a kár a halállományban:
a halpusztulás a szombati napon érte el a csúcspontját.
„A relatív oxigénhiány normál esetben nem lett volna letális a halak számára, azonban az általában áprilisban ívó halak csak június közepén kezdtek el ívni, miközben a természetben hozzávetőlegesen 2 hét alatt zajlott le egy olyan biológiai folyamat, amely normál időjárás esetében legalább két hónap alatt történik meg. A rohamosan felmelegedő vízben leívó, majd újra táplálkozni kezdő, ívástól legyengült állapotban lévő halat valószínűsíthetően hirtelen érte egy olyan oxigénhiányos sokkhatás, amelyből az elpusztult egyedeknek már nem volt visszaút” – olvasható az első közleményben.
A szövetség szerint a relatív oxigénhiány kialakulásában további események összejátszása is döntő szerepet játszott:
Az alacsony vízállást lehetne orvosolni a tó vizének frissítésével, ha lenne víz a tározókban, azonban az Országos Vízügyi Főigazgatóság arról tájékoztatta az Indexet, hogy a tótól északra fekvő
Zámolyi- és a Pátkai-víztározó vízszintje ugyanúgy alacsony, és jelenleg a vízminőségük sem megfelelő.
A Velencei-tó vízállása pénteken 101 centiméter volt, ami a minimális szabályozási szinttől 39 cm-rel tért el. A hatóságok szerint a fürdés továbbra is biztonságos a tóban.
A Velencei-tó az elsők közt sínyli meg a klímaváltozást. A tó területe 26 négyzetkilométer, ezzel Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, aminek viszonylag sekély az átlagvízmélysége. A Velencei-tó vízszintjét a klímaváltozás és a vízgyűjtő terület beépítése is fenyegeti, a szikes tó eleve hajlamosabb a kiszáradásra – írta a Telex. A tavalyi, szintén nem túl esős évhez képest is mintegy 30 százalékkal kevesebb volt idén eddig az eső. A Greenpeace is arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre gyakoribbá váló hőhullámok már egyáltalán nem nevezhetők természetesnek. Az 90-es évek óta téma a sajtóban a tó száradása. Míg 1931 és az 1970-es évek között az éves csapadékmennyiség mintegy 610, a hozzáfolyás 745 milliméter volt, az 1970-es évektől az éves átlagcsapadék 544 mm-re, a hozzáfolyás pedig 471 mm-re csökkent. Nem segít a vízgyűjtő egyre fokozottabb beépülése sem. A tó természetes állapotát is jelentősen felbolygatta a turizmus miatti beépítés és a nádasok visszaszorítása.
Ha már fellép az oxigénhiány, akkor már nincs más megoldás, mint a tetemek eltakarítása, és hogy lélegeztetőgépre teszik a tavat – utóbbit az illetékes hatóságok nem siették el. (A vízpótlás ez esetben nem jöhetett szóba.) Ma már egyébként van technikai lehetőség a víz oxigénszintjének a folyamatos monitorizálására is.
Fotó: Nagy Máté/ Velence Város Hivatalos Oldala
A tetemek összeszedése nem kis feladat elé állította az illetékeseket, a halakat az önkéntesek segítségével gyűjtötték össze és veszélyes hulladékként szállították el.
A MOHOSZ hétfőn kiadott tájékoztatójában 3 tonna halról számoltak be, ami nem éri el a tó becsült halállományának az 1 százalékát.
A másik feladat a víz oxigénnel való ellátása, ami segít a halaknak oxigénhez jutni. Vasárnap óta segítenek az önkéntes tűzoltók ebben a munkában, akik folyamatosan forgatják a vizet egy kisebb területen.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság több nagyteljesítményű szivattyút adott. Kedd reggel óta pedig a Vízügy által beállított átemelő szivattyúk forgatják a vizet és oxigénnel látják el a szivattyúk környékét. Hétfőn találtak megint friss tetemeket és pipáló halakat, ekkor döntöttek a levegőztetés mellett – számolt be a fehérvári fmc.hu.
Forrás: Fehérvár TV
Velencénél állították fel a levegőztető berendezést, mert itt volt a legnagyobb mértékű a halpusztulás, a szerkezetet Szekszárdról hozatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A négy szivattyú körülbelül egy köbméter vizet forgat át másodpercenként. A levegőztető berendezést át lehet helyezni a tavon.
Ha már nem lesznek újabb tetemek, akkor is marad a gépezet a tavon augusztus végéig.
Velence település polgármestere, Gerhard Ákos nem túlságosan elégedett a hatóságok teljesítményével, erről az önkormányzat Facebook-oldalán számolt be. A polgármester leszögezi,
a tó vizének megőrzésére vonatkozóan az önkormányzatoknak nincsen döntési hatásköre, az ugyanis állami feladat,
az önkormányzat a haltetemeket gyűjti. A polgármester szerint a helyzet az összes tókörnyéki települést érinti.
A polgármester a posztjában arról számolt be, hogy az illetékes szervekhez fordult, felvette a kapcsolatot a MOHOSZ-szal, a katasztrófavédelemmel, a NÉBIH-hel, a Vízüggyel és telefonon fordult az országgyűlési képviselőhöz, Tessely Zoltánhoz is.
„Minden lehetséges fórumon napok óta azt kérem, hogy jöjjön hathatós segítség, hiszen hazánk harmadik legnagyobb természetes taváról van szó. Csepp a tengerben: önkéntesek, a haltetemek összegyűjtésében és a tó oxigénnel való ellátásában. Ez azonban a jelenlegi állapotban sajnos már kevés, és talán kicsit késő is.”
Fotó: Nagy Máté/ Velence Város Hivatalos Oldala
Vasárnap segítséget kért a NÉBIH-től, a MOHOSZ-tól és a Katasztrófavédelemtől. Azt kérte, hogy oldják meg a haltetemek eltávolítása szempontjából általa égetően szükségesnek ítélt ipari lehalászást. A rendőrséghez is fordult, hogy ideiglenesen engedélyezzék a jet skik használatát a tavon az oxigénellátás érdekében, amit elutasítottak.
„Itt azonnali és jelentős mértékű állami szerepvállalásra van szükség. Nem elég a MOHOSZ maroknyi halőre és a Vízügy néhány munkatársa. Önkéntes alapon pedig minden erőfeszítésünk dacára sem tudjuk megmenteni a tavat. Több szakembert szeretnénk látni a vízparton, több érzékelhető állami segítséget kérünk” – írta a polgármester.
Időbe telt tehát, hogy az állami segítség megérkezzen hazánk harmadik legnagyobb tavához.
L. Simon László csütörtökön adott helyzetjelentést a tóról, előző nap nagyteljesítményű vízszellőztető rendszer üzemeltetését végezték el az úgynevezett Hidro kikötő előtti víztérben. Szintén aznap megérkeztek az ÉDUVIZIG (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) állományába tartozó szakemberek és üzembe helyezték a az Agárdi Park Strand nyugati végében a buborékos mélylevegőztető berendezést. A KÖTIVIZIG (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság) dolgozói megérkeztek és elkezdték az egyik buborékos mélylevegőztető berendezésük összeszerelését a Gárdonyi-határárok torkolati szakaszánál. A másik berendezést az északi hajóállomásnál helyezik üzembe.
A halpusztulás mértéke jelentősen lecsökkent,
továbbra a is a keleti medencére jellemző, a vízfelszínen elvétve lehet látni kistestű halak tetemeit.
A Vízügy oldala szerint a kutatások azt látszanak bizonyítani, hogy a tavat keletkezése óta mindig sekély víz borította, ez azonban természetesen a mindenkori csapadék és hőmérséklet viszonyoktól függően erősen ingadozott. Nagy a valószínűsége, hogy a tómeder több alkalommal közel került a teljes kiszáradáshoz.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője, Siklós Gabriella az Érd FM-en beszélt a halpusztulás okairól, és hogy a klímaváltozás egy új helyzetet teremtett vízügyileg az egész országban. A szóvivő elmondta, hogy a 70-es években építették ki a vízpótlás lehetőségeit. A beszélgetést a Pecaverzum.hu szúrta ki.
Forrás: kdtvizig.hu
Két lehetőség lenne a mostani vízpótlási problémák megoldására, ezek többmilliárdos tételek, az elkészült tervekből egyelőre semmi sem valósult meg.
„A Velencei-tó vízpótlása benne van az előkészítés alatt álló projektek között. Reméljük, hogy előbb-utóbb megszületik a megoldás. Ez a helyzet most nyilvánvalóan felhívja arra a figyelmet, hogy a mi általunk előkészített szakmai javaslatokból bizony ide is kéne mindenképpen forrásokat csoportosítani” – nyilatkozta a szóvivő.
Az intézkedések hiányában szélsőséges esetben újra előfordulhat akár a tó – a történelemben már ismert – újabb, átmeneti kiszáradása is.
„A Zámolyi-víztározó és a Pátkai-víztározó teljes rekonstrukciója lenne a megoldás. A két tározóból most nem lehet vizet engedni, mert magas a klorofilltartalma a víznek.”
Ezzel kapcsolatban Siklós megállapította, azért rossz a két tó vízminősége, mert a vízfelület túlzott használata miatt a gyors feliszaposodás és algásodás következtében már túl magas a klorofilltartalom. Kotorni kellene a tavakat, de egyelőre akkor sem lenne lehetséges a vízpótlás, ha a minőséggel nem adódnának problémák, ugyanis a két tó töltöttsége a kevés csapadék miatt jelenleg mindösszesen 33, illetve 55 százalékos.
A másik lehetőség a felszín alatti és felszín feletti vízbevezetés lehetőségének megteremtése,
de ez már nem az ő hatáskörük alá tartozik, hanem térségi feladat.
A tó kapcsán érdekellentétek mindig is voltak. A szóvivő emlékeztet arra, hogy a vízpótlás kérdése egy nagyon összetett feladat, a „természet szerelmesei” szerint ez egy brutális beavatkozás a természetbe, azoknak pedig ebből élnek az az érdeke, hogy lehessen strandolni a tóban.
Az egyik kommentelő horgász felvetette, hogy az idei halpusztulásra számítani lehetett, ugyanis tavaly is volt hasonló eset. „A tó segélykiáltása megvolt, eltelt majd egy év… Mi lett volna, ha nem csak az 1 tonna feletti halpusztulásnál dobban meg mindenki szíve… Bár a fent leírt 160 begyűjtött tetem is volt akkor kb. 200 kg!!!!!!!! Mi, horgászok tudjuk, volt az több akkor is!!! Azért 10 hónap nagyon sok mindenre elég lett volna… Még itt is.”
Országszerte előfordultak már hasonló esetek: 2018-ban egyetlen éjszaka alatt tömegesen pusztultak ki a halak a pilisvörösvári Nagy-tóból, ahol a víz oxigénszintje negyede volt a szükségesnek. 2016-ban az szintén oxigénhiány miatt pusztultak ezrével a halak a tatai Öreg-tóban. 2018-ban szintén oxigénhiány okozhatta 365 kilónyi hal pusztulását a Holt-Marosban. 2020-ban pedig szintén oxigénhiány miatt tapasztaltak tömeges halpusztulást a Hortobágy folyón Hortobágynál.
Fotó: Nagy Máté/ Velence Város Hivatalos Oldala
Zsilák Szilvia
Címlapkép: A megfulladt haltetemek gyűjtése a Velencei-tavon. Fotó: Nagy Máté/ Velence Város Hivatalos Oldala
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Olyan szabadúszó újságírókat, független civil szervezeteket, közéletben jártas személyeket keresünk, akik cikkeikkel segítenének ellenőrizni a helyi hatalom munkáját, rávilágítanának visszaélésekre,...
Érdi ügyészek hivatalból nyomozást rendeltek el a T. Mészáros Andrást, a Fidesz érdi elnökét, volt polgármestert érintő feljelentés alapján. A...
Miskolcon 31, Pécsett több mint 90 egyetemi oktató dolgozik díjazás nélkül, társadalmi szerepvállalásként az egyetemeken. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint...
Debreciner.hu: Fidesz-védő fekete fóliák Debrecenben Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett ülésezett a kormánypárt országgyűlési frakciója Debrecenben. A portál szerint a helyiek...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!