Katonának jelentkeztünk Győrben – csekély volt az érdeklődés a helyi toborzáson

A híradások szerint már mintegy 2500-an jelentkeztek a seregbe a Magyar Honvédség felhívására. Ehhez képest Győrben összesen 13 ember jelent meg a felvételin, miközben a megyei szintű kiképzés elindításához minimum 20 főre lenne szükség. Az Átlátszó tudósítója is jelentkezett katonának, a honvédség győri, Bercsényi ligeti toborzóközpontjában „tesztelve” a rendszert. 

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Magyar Honvédség múlt hónapban hirdetett felvételt a járvány következtében munkanélkülivé vált álláskeresők számára. Speciális önkéntes tartalékos szolgálatra való féléves kiképzést kínálnak a munkanélkülieknek, havi bruttó 161 ezer forintért. Továbbá útiköltség-térítést, étkezési lehetőséget, ruházati ellátást adnának.

A jelentkezés egyszerű volt: a megyei Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda e-mail címén érdeklődtünk, s hamarosan válaszoltak, illetve telefonszám megadása után vissza is hívtak. A toborzásért felelős illetékes megismételte a korábban már közzétett ajánlatot, valamint, hogy június 16-án, délután 14 órakor kell a Honvédség Bercsényi-ligetben, az Olimpiai Sportpark melletti toborzóirodájában megjelenni.

Amikor fél kettő után, a katonai pálya iránti civil érdeklődőt „alakítva” megjelentünk, még senki nem volt ott a jelentkezők közül, és zsúfoltságtól később sem kellett tartani. A 13 jelentkezőből (a cikk írójával együtt) kilencen jelentek meg személyesen: hat férfi és három nő. Többségük fiatal felnőtt, illetve középkorú, de volt két idősebb férfi is, akik valószínűleg a nyugdíjkorhatár közelében járhatnak.

A jelentkezők közül többen is kötődnek valamilyen módon a honvédséghez.

Van, akinek a családtagja szerződéses katona, de olyan is, aki régebben maga is szolgált a hadseregben. Egyikük régebben próbált már bejutni, szerződéses katonának jelentkezett, de a magasabb követelményszint miatt oda nem sikerült felvételt nyernie, hát most a tartalékos kiképzéssel próbálkozik.

A regisztrációs űrlap kitöltése, a személyi okmányok lefénymásolása után az egyik tiszt tartott egy rövid tájékoztatót, amelyből kiderült: ha megyei szinten nincs meg a minimálisan szükséges húsz fő, akkor a kiképzést átteszik másik megyébe. A toborzó biztatta a jelenlévőket: ha van olyan családtag, ismerős a környezetükben, aki vállalná, szóljanak neki.

Az ország más részeiben jobb a helyzet: a HM adatai szerint ekkor összesen „2500-an adták be jelentkezésüket a Honvédség toborzóirodáiban.” Mi is érdeklődtünk a szaktárcánál, hogy országosan összesen végül hány ember jelentkezett a kiképzésre, ebből hányan bizonyultak alkalmasnak, és végül hányan kötöttek szerződést. Azt is megkérdeztük, hány megyében sikerült elérni a helyi kiképzés beindításához szükséges minimum húsz főt, és melyek ezek a megyék. Kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A közmunkaprogram alternatívája

„Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy mindenki, aki a koronavírus-járvány miatt elvesztette az állását, munkát fog kapni, vagy a piactól vagy az államtól, akkor már sejthető volt, hogy ennek egyik pillére az önkéntes tartalékos rendszer lesz”  – mondta el az Átlátszó érdeklődésére dr. Gyömbér Béla szakértő, a Jogalappal biztonságpolitikai elemzőoldal szerkesztője.

„Ez a megközelítés ugyanis tökéletesen beleilleszthető a kormány gazdaság- és védelempolitikai szándékaiba. E program lényegében nem más, mint a közmunkaprogram egy katonai alternatívája, amely kiszolgálja a munkaalapú társadalom politikáját, annak minden előnyével és hátrányával együtt, és egyben támogatja az honvédség utánpótlással kapcsolatos feladatait is.

A legnehezebb kérdés, és vélhetően ezt övezhetné a legnagyobb vita, hogy mennyire van erre ténylegesen – katonai értelemben – szükség?”

– mutatott rá dr. Gyömbér Béla.

„Ez azért nehéz kérdés, amiért minden kérdés megválaszolása nehéz, ahol jelentős az információs aszimmetria a kormány és a társadalom között, márpedig tipikusan ilyen kérdések a honvédelmi kérdések. Hogy katonai értelemben mennyire „hasznos” egy speciális jogrendben, vagy katonai konfliktusban az így kiképzett speciális önkéntes tartalékos, az persze hasonlóan parttalan vita tárgya lehet, mint amilyen az is az, hogy „mennyit ért” korábban a sorkatona” – állítja dr. Gyömbér Béla.

„Szerintem ezt stratégiai és rendszerszinten kell megítélni, vagyis el tudok képzelni olyan stratégiát és rendszert, amiben egyiknek sincs helye, de olyat is, ami megfelelően integrált és jól működik, beleértve a polgári szolgálatot is” – fűzte hozzá.

Dr. Gyömbér Béla szerint a csekély érdeklődés oka az ország nyugati megyéiben vagy akár a közép-magyarországi régióban elsődlegesen nyilvánvalóan a kínált jövedelem mértéke lehet. „A keleti országrészben azonban lehetnek olyan területek, ahol már ez is segítség, főleg, ha jelenleg remény sincs más területen elhelyezkedni, nincsenek megtakarítások, és a jövedelem nélküli hónapoknak ez az egyik, néha talán egyetlen alternatívája” – vetette fel a szakértő.

A helyszíni tapasztalatok fényében az is kérdés, vajon mennyire tekinthető egy ilyen toborzás valódi utánpótlásképzésnek? Netán ez inkább csak valamilyen átcímkézett szociális támogatás? Mindenesetre 2019-ben (vagyis még a járvány előtt) is rámutatott egy tanulmány, hogy békeidőben, nyugalmasabb időszakban kevésbé vonzóbb a hadsereg a fiatalabb, hadra foghatóbb generációk számára.

„…a Magyar Honvédség humánerőforrás fejlesztésében és megtartásában az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a szervezet a magyar katona imázsát olyannak teremtse meg, amely követendő példaként szolgál a mai fiatalok számára. A katonai szolgálat iránti vonzódást azonban jelentős mértékben hátráltathatja a társadalom biztonságérzetének javulása, a katonai pálya hagyományos előnyeinek hanyatlása vagy a civil életben rendelkezésre álló kiváló tanulási lehetőségek” – állítja a tanulmány.

A fiatalabb (tehát fizikailag potenciálisan nagyobb harci értékű) generációk körében amúgy is kisebb a hadsereg presztízse. Egy 2017-es kutatás szerint azt a felvetést, hogy a Magyar Honvédségnek jobban be kellene kapcsolódni a fiatal korosztály hazafias és honvédelmi nevelésébe, a legidősebbek 85%-a, a legfiatalabbaknak viszont csak 62,7%-a támogatta.

A Győrben tapasztalt csekély érdeklődés mindenesetre azt bizonyítja:

válság idején is inkább az ország szegényebb, elmaradottabb, munkalehetőségekben amúgy sem bővelkedő térségeiben nőhet jelentős mértékben az érdeklődés a katonai pálya iránt.

Kérdőjeleket hagyott maga után a pszichológiai alkalmasság vizsgálata is. A kilenc jelenlévőre e tekintetben összesen körülbelül másfél óra jutott. Ebben benne volt egy személyes (a családi háttérre is rákérdező) kérdőív, egy, a monotóniatűrést vizsgáló munkalélektani teszt, egy műszeres vizsgálat, ami figyelemtesztből áll (a tesztelő készüléket fotón lásd a honvédség weboldalán), továbbá személyiség-, és viselkedéstesztekből. Ezt követően a pszichológus néhány perces személyes beszélgetést folytatott a jelentkezőkkel.

Előre kitölthetők a tesztek

A konkrét tesztek viszont nem számítanak hadititkoknak: a Honvédelmi Közlöny, a HM hivatalos lapjának 2020. április 9-i száma a számadásköteles nyomtatványok listájában tételesen közli, milyen tesztek vannak „rendszerbe állítva.” A pályázó némi online és könyvtári utánajárással előre is simán felkészülhet ezekre a tesztekre. Főként, hogy ezek egy része ma is publikus.

Felmerülhet: nem rontja-e mindez a vizsgálat hatékonyságát? Ugyanis a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe szerint a pszichológus: „Pszichológiai eljárásokat (tesztet, vizsgálati, terápiás és egyéb intervenciós eszközt) nem juttat nem pszichológus birtokába. Pszichológusi végzettséghez kötött módszerek használatára nem képez ki arra illetékteleneket, és pszichológus-képzésen kívül nem tanítja meg pszichológiai tesztek használatát.” Ebből pedig következhet az is, hogy a tesztek előzetes megismerhetősége csökkenheti a tesztelés eredményességét.

Holott egy fegyveres testület esetén kiemelt fontosságú az alkalmatlanok beazonosítása. Dr. Gyömbér Béla szerint a már említett információs aszimmetria lehet az oka annak is, hogy sokan lemorzsolódnak, visszalépnek, illetve alkalmatlannak bizonyulnak.

„A Magyar Honvédség tudja, hogy mire milyen embert keres, a jelentkező viszont általában nem tudja, hogy az alapkiképzésen túl konkrétan és pontosan  mire jelentkezik, azt meg végképp nem, hogy oda milyen fizikai és pszichés adottságú ember az ideális. Az önismeret persze fontos, s később is korrigálható egy téves pályaválasztás, de szerintem jobb, ha az alkalmatlanság gyorsan kiderül” – mondta el a szakértő.

Papp László Tamás

Fotó: Toborzás a Magyar Honvédség holnapján. Forrás: honvédelem.hu

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!