Alig tisztítja a levegőt a koronavírus miatti kijárási korlátozás Magyarországon

Míg az észak-olasz városokban szinte megfeleződött a nitrogén-dioxid mennyisége a levegőben, ez a magyar nagyvárosokról nem mondható el. Pedig itt is jelentősen csökkent az autós forgalom. Mi állhat a háttérben? 

Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Kijárási tilalmak és korlátozások jellemzik az uniót, mindenki próbálja az új típusú koronavírus terjedését megakadályozni – de legalábbis lassítani. A szabad mozgás korlátozásával nem csak a mindennapi életünk, hanem a környezetünk is megváltozott, erről látványos fotót és animációt még március közepén tett közzé az Európai Űrügynökség (ESA).

Az űrügynökség azt mutatta be, hogyan változott Észak-Olaszországban a nitrogén-dioxid (NO2) mennyisége a levegőben. Jól látszik, ahogy a lezárások kapcsán elkezdett tisztulni a levegő.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) konkrét mérésekről is közzétett adatokat, ezeket hetente frissíti is. Szintén a NO2 mennyiségét közöltek, átlagos, heti mennyiségben. A környezetvédelmi ügynökség az EU tagállamok adatait is gyűjti, ezekből készítettünk grafikonokat. Először Észak-Olaszország három nagyvárosát mutatjuk be.

Brescia, Milánó és Vicenza adatai jól mutatják, hogyan csökkent hétről-hétre a nitrogén-dioxid mennyisége a levegőben.

A környezetvédelmi ügynökség azt is írta, hogy a NO2 mértéke éppen a közlekedéshez köthető. Az olasz közlekedés változását az autópálya fenntartó honlapján is nyomon lehet követni. Ezekből az látszik, hogy míg február első hetében a személyautók forgalma az 2019-hez képest öt százalékkal nőtt, addig a teherforgalom közel 25 százalékkal. A trend március 8-án változott meg: a kocsi aránya az előző évihez képest 20 százalékra csökkent március végére, a kamionoké pedig 60 százalékra.

Itthon más a helyzet

Magyarországon március 27-én jelentette be Orbán Viktor a kijárási korlátozásokat, de már előtte elindult a Maradj otthon! kampány – ez jelenleg is fut, Győrfi Pál mémmé nőtte ki magát. De úgy tűnik, ezek a lépések nem hoztak eddig olyan drasztikus levegő-minőség változást, mint az olaszoknál.

Mutatjuk az adatokat:

Arra, hogy mi ennek az oka, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke adott magyarázatot.

“Az adatokban nincs semmi meglepő, azt tudtuk, hogy a közlekedés az egyik legnagyobb szennyező. Magyarországon mégis azt kell mondani, hogy hazánkban a legfőbb szennyező a lakossági fűtés, égetés – mintegy 80 százalék, a közlekedés 10 százaléknál kevesebb. Bár a nagyobb városok belső területein jóval magasabb ez az arány” – mutatott rá Lukács András.

Ezért is javasolták a Transport & Environment (2018): Kibocsátáscsökkentési Stratégiák Magyarország Közlekedési Ágazatában című tanulmányban, hogy meg kell követelni a városoktól, hogy készítsenek és valósítsanak meg fenntartható városi mobilitási tervet, amely megtalálja a módját a közlekedési eredetű kibocsátások jelentős csökkentésének, aminek része a magas színvonalú, elérhető tömegközlekedésbe történő befektetés.

“A hazai autóállománynak csak a 30 százaléka dízel, szemben a nyugat-európai 60 százalékos átlaghoz, de még ehhez jön a régi buszok károsanyag kibocsátása” – ezt már Simon Gergely, a Greenpeace szakértője mondta az Átlátszónak.

Hangsúlyozva, az olasz korlátozás sokkal erőteljesebb, mint a hazai. Simon Gergely szerint, ha budapesti havi adatokat nézünk, akkor látható némi NO2 csökkenés, de nem olyan erős, mint Nyugat-Európában.

De mint a húsvéti hétvégén látható volt, annak ellenére, hogy a kijárási korlátozásról szóló rendelet szerint “a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására (…) meghatározott alapos indokkal kerülhet sor”, sokan autóval indultak kirándulni, emiatt – ahogy megírtuk – több települést is lezártak a turisták előtt.

Koronaturizmus: szabálysértés lehet a kirándulásból, több vidéki településről elzavarnák az idegeneket

A tavaszias időjárás miatt szinte kiözönlöttek az emberek a szabadba: minden jelentősebb turistalátványosság környékén, a népszerű kiránduló-útvonalakon és az üdülőhelyeken is tömegek jelentek meg az elmúlt napokban. Azon túl, hogy ez kedvez a vírus elterjedésének és a helyiek türelmét is próbára teszi, esetenként jogszabályba is ütközik. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával!

Segesvári Csaba

A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!