Kiterjedt nyomozás indult Pest megyében a csatornapénzek miatt

A megyei rendőrség több feljelentést egyesítő nyomozásban vizsgálja az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását. A láthatatlanná vált csatornapénzek miatt Érd polgármestere átfogó átvilágítást jelentett be. A térségi csatornaberuházást tető alá hozó önkormányzati társulás tizenkilencedik hónapja titkolja ismételt adatigénylések után is, hogy mely cégekhez vándoroltak a lakosságnak visszajáró csatornapénzek.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hűtlen kezelés gyanúja miatt immár a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz a több mint harmincmilliárd forintos csatorna-beruházás ügyében Érden és térségében – értesült az Átlátszó. Egy rendőrségi szóvivő azt írta az Átlátszónak, hogy „az ügyben több feljelentés érkezett, amelyeket a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy eljárásban vizsgál”.

Akár egymilliárd forint is lehet az okozott vagyoni hátrány

Korábban beszámoltunk róla, hogy a diósdi civilek a csatornaberuházás zűrös körülményei miatt tett feljelentése végül a budaörsi rendőrségen, tehát a legalacsonyabb szinten kötött ki:

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Érd és térsége zűrös csatornaberuházása miatt

Közérdekű adatigénylés az „Élhetőbb Decsért, Mindannyiunkért” Egyesülettel kötött szerződésekről, valamint a egyes pénzügyi tranzakcióiról Közérdekű adatigénylés az „Élhetőbb Decsért, Mindannyiunkért” Egyesülettel kötött szerződésekről, valamint a egyes pénzügyi tranzakcióiról Hozzátartozói, rokoni eljárások, jogesetek. Hozzátartozói, rokoni eljárások, jogesetek. Mátrai Erőmű és Viresol Kft. Mátrai Erőmű és Viresol Kft.

A szokás szerint szűkszavú rendőrségi közlés alapján arra lehet következtetni, hogy egy tárnoki civil aktivista feljelentése is a megyei nyomozókhoz került. A többi feljelentésről egyelőre nincs semmilyen elérhető információ. “Az eljárás hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt van folyamatban ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – válaszolta a szóvivő az Átlátszó érdeklődésére.

“Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el” – ez a bűncselekmény törvényi meghatározása. A büntetés mértéke aszerint változik, hogy mekkora az okozott vagyoni hátrány. A belügyminiszter egyik rendelete szerint a megyei rendőr-főkapitányságnak két esetben van hatásköre, hogy hűtlen kezelés miatt nyomozzon: ha a vagyoni hátrány “különösen nagy” és a legsúlyosabb esetében: “különösen jelentős”.

A Pest megyei rendőrség által egyesített nyomozásban tehát ötvenmillió és ötszázmillió, illetve ötszázmillió forint fölötti lehet a vagyoni hátrány értéke az alapos gyanú szerint. A kilátásba helyezett szabadságvesztés büntetés pedig két évtől legfeljebb tíz esztendőig tarthat.

A diósdi és tárnoki civilek sok év alatt óriási tényfeltáró munkát végeztek. A rendőrségi nyomozáshoz vezető feljelentések rendkívül szerteágazó és bonyolult részleteket érintenek.

Az érdi, tárnoki és diósdi emberek igazságérzetét azonban az zavarja évek óta a leginkább, hogy nem kérdezték meg őket, mi legyen az általuk befizetett pénzek sorsa, illetve hogy ezeket a pénzeket végül mire költötték.

A háztartásoknak a csatorna-beruházás megkezdése előtt önrészt vagy annak később törlesztendő részletét kellett befizetnie. Az időközben beérkezett uniós és a hazai költségvetési támogatás azonban szinte feleslegessé tette a lakossági befizetéseket.

Ezzel mihamarabb el kellett volna számolni, és az érdekeltségi hozzájárulást vissza kellett volna fizetni. Ehelyett ezeket a pénzeket nem környezetvédelmi, hanem infrastrukturális célokra fordították. Jórészt utakat kezdtek építeni. Ennek jogellenességét a bírósági gyakorlatban többször kimondták.

A kormány is érzékelte a bajt, ezért 2016-ban egy törvénymódosításban erősítették meg azt, ami addig is egyértelműen kiderült a jogszabályokból: nem lehet utat építeni a csatornaberuházásra beszedett lakossági pénzekből.

A százmilliós ügyben elrendelt nyomozás jelentős előrelépés a térség civil aktivistái számára. Erőforrások, professzionális szaktudás és hatékony nyomásgyakorló eszközök híján kellett megküzdeniük a hatóságokkal. Szórványosan az országos sajtó is beszámolt évekkel ezelőtt a kűzdelmükről. Az önkormányzatok, a közműtársulatok, a vízügyi igazgatóság, a kormányhivatal és a minisztériumok viszont mindeddig lényegében folyamatosan gáncsolták a civilek tényfeltáró munkáját.

Orbán Győző cége is kapott munkát

Az Érd és térsége csatorna-beruházás ügye politikailag is roppant érzékeny. A 34 milliárdos beruházás legzsírosabb közbeszerzéseit a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leginkább futtatott cégei (korábban a Közgép, később a Duna Aszfalt) vitték el, de az alvállalkozói láncban pedig még Orbán Viktor apjának érdekeltsége, a Dolomit Kft. is felbukkant.

Ősszel Érden a később győztes ellenzéki koalíció az egyik legfontosabb választási programpontja a csatornapénzek visszafizetése volt. Csőzik László, az ellenzéki szövetség polgármestere a hétvégén jelentette be ismét, hogy rövidesen megindítják a csatornaberuházások átvilágítását.

“Ezt az ígéretet tartani fogjuk, mindent elkövetünk, hogy a visszajuttassuk a volt társulati tagoknak a visszajáró összeget. […] Az első félévben átvizsgáljuk a teljes programot, amelyben számítunk az állam aktív közreműködésére” – mondta Csőzik.

A csatornapénzek ügyében a legkeményebb és legkitartóbb küzdelmet évekkel ezelőtt Tárnokon kezdte el egy magányos aktivista, Mihályiné Opéczy Mária, nyugdíjas mérnök. A folyamatos rágalmazások és fenyegetések légkörében tárta fel a több mint harmincmilliárdos beruházás ellentmondásos részleteit. Szinte minden szóba jöhető hivatalt és hatóságot megkeresett, és nagyrészt visszautasították.

Mihályiné mégis jelentős eredményeket könyvelhet el. Október 13-án Tárnokon is elbukott a fideszes városvezetés, mint Diósdon és Érden, és itt is az egyik központi téma volt a kampányban a csatornapénzek sorsa.

A térségben egyedülállóan az új önkormányzat 2019. december 12-én tényfeltáró bizottságot hozott létre a csatornázási beruházás részleteinek feltárására. A bizottság egyik, nem képviselő tagja lett Mihályiné is.

Az Átlátszó tizenkilencedik hónapja próbálja kideríteni, hogy a bukott érdi polgármester által korábban vezetett önkormányzati társulás pontosan mire költötte a lakosságnak visszajáró pénzeket az úgynevezett “B” program keretében.

2018-ban arról írtunk, hogy a fideszes T. Mészáros András érdi polgármester által vezetett társulás (amelynek Tárnok és Diósd még a tagja) gyakorlatilag teljességgel átláthatatlanul működik. A honlapjuk 2015-ben frissült utoljára.

A cikk megjelenése után elkezdték feltenni a honlapra a szerződéseket, de az oldal szerkezete így is nehezen áttekinthető maradt. Az pedig végképp láthatatlan, hogy az ömlesztve feltett szerződések közül melyek a részei a “B” programnak.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely az állam működtetésében részt vesz, vagy közpénzt költ.

A 2018. júniusában elküldött adatigénylésünket 2019. szeptemberében megismételtük: válaszként ekkor is azt írták, hogy a 15 napos határidő után újabb 15 napos haladékot kérnek. Az önkormányzati társulás azóta sem válaszolt az adatigénylésre.

Kis Zoltán

Fotó: a szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!