Az érdi térség kereszténydemokrata parlamenti képviselője szerint minden rendben van a csatornaberuházással, amelynek elszámolása után kínosan kevés pénzt, tizenkétezer forintot is visszakaphatnak a háztartások. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter pedig egyenesen kijelentette: a párt frakcióját nem érdekli az érdi csatornaberuházás és annak utóélete.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Érd és térsége parlamenti képviselője, volt kereszténydemokrata államtitkár és frakcióvezető-helyettes, Aradszki András 2016. május 10-én azon 141 képviselő egyike volt, aki igennel szavazott a vízgazdálkodási törvény módosítására.
A parlamenti döntés egyik, a csatornaberuházásokkal kapcsolatos eleme elszórtan és röviden került be a napi hírfolyamokba. Ám az úgynevezett csatornapénzekért harcoló civil aktivisták életében sorsfordító napnak számított ez a május 10.
A csatornaberuházások kezdetén az ország több tucat településén sok milliárd forintot szedtek be a lakosságtól. A Belügyminisztérium által előterjesztett módosítással lehetőség nyílt arra, hogy az uniós és költségvetési pénzek utólagos elnyerése miatt olykor teljesen feleslegesen beszedett pénzek visszakerüljenek a háztartásokhoz. Ez reményt adott a civil aktivistáknak, hogy a háztartások mielőtt visszakaphatják a pénzüket.
A törvénymódosítás vitájában, 2016. április 12-én Pogácsás Tibor belügyi államtitkára kijelentette: “A víziközmű-társulat kizárólag a település közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, -tisztítását (…) szolgáló vízi létesítményt hozhat létre és fejleszthet. A társulat a fenti feladatokon és az ezekhez kapcsolódó helyreállítási munkákon kívül egyéb tevékenységet nem végezhet. (…) Az egyértelmű megfogalmazás azt hivatott megakadályozni, hogy a társulat az ingatlanok tulajdonosaitól beszedett vagy köztartozásként behajtott, a víziközmű-létesítmény megvalósítását szolgáló érdekeltségi hozzájárulást a közfeladatán kívül egyéb tevékenység finanszírozására fordítsa.”
Világos beszéd: a csatornaberuházást lebonyolító víziközmű-társulatok a lakossági pénzeket csak arra költhetik el, amire beszedték: a csatornázásra és az azzal szorosan összefüggő más feladatok finanszírozására.
Az eltérő finanszírozás tilalma eddig is fennállt, a jogalkotó mindössze egyértelműbbé tette a szabályozást. A győri ítélőtábla 2011-ben hozott döntésével egy víziközmű-társulat határozatait azért semmisítette meg az alsóbb bíróság ítéletét helyben hagyva, mert a társulat olyan döntést hozott, amelyben például lehetővé tette, hogy a befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból utakat építsenek.
Az elszámolási eljárás halogatásához a társulatoknak megfelelő ürügyre, vagyis újabb feladatra volt szüksége. A legkézenfekvőbb ötletnek leggyakrabban az útépítések bizonyultak. És a csatornaberuházást befejező társulatok és közfeladatot ellátó szervezetek elkezdtek utat építeni – ezzel elégetve azt a pénzmaradványt, amelyet vissza lehetett volna osztani a polgároknak.
Senki nem cáfolta eddig azt az állítást, hogy a törvényekre legalább négyszer – végzős joghallgatóként, ügyvédként, parlamenti képviselőként és államtitkárként – felesküdött Aradszki András tisztában volt a törvényi szabályozással és az Érd és térségében zajló monumentális környezetvédelmi beruházás részleteivel.
Aradszkinak elég volt a sajtót olvasnia ahhoz, hogy megtudja: T. Mészáros András érdi polgármester azt mondta a távirati irodának, hogy „2013-ban a csatornafektetési munkák végeztével mintegy 40 százalékkal nőtt a térség burkolt útjainak száma.” 2017. decemberében pedig T. Mészáros egyik alpolgármestere azzal dicsekedett, hogy a csatornaberuházással összefüggően közel ötven kilométer utat építettek.
„Mi a véleménye arról, hogy (mint ahogy azt Ön pontosan tudja) a 3 településen (Érd- Diósd- Tárnok) a 2008-ban alakult víziközmű-társulatok ma is működnek, szembe menve az Ön által megszavazott törvénnyel?” – tette fel a kérdést 2018 októberében Aradszki Andrásnak egy tárnoki civil aktivista, aki évek óta küzd a csatornapénzek visszaszerzése érdekében.
A nyugdíjas rendszerszervező mérnök, Mihályiné Opéczy Mária nem először ütközött falakba. A legfontosabb módszere a kitartás, és szükség esetén levelek özönét önti a hallgatag hivatalnokokra, illetve politikusokra. Ez tette Aradszki esetében is.
A KDNP-s országgyűlési képviselő után mások mellett megkereste a KDNP elnökét és frakcióvezetőjét. Válaszra mindössze Harrach Péter frakcióvezető méltatta. Előtte azonban váratlanul megszólalt Aradszki András, aki a jelek szerint a látszatát is el akarta annak kerülni, hogy Mihályiné levelére válaszol.
A politikus piros felkiáltójelekkel tarkított posztban február elején leírta, hogy miért kell megelégedniük az érdieknek a sorsukkal és a szétosztás után mindössze jelképesnek minősíthető pénzösszeggel.
“‼️VIGYÁZAT‼️ ÁLHÍRREL uszít, a baloldali propagandagyár Érden!‼️ Nem igaz, hogy a 250 ezer forintos csatornabefizetéseknek a 85%-át fizette ki az unió, és nem igaz, hogy jobban tudja a baloldal, hogy kinek mennyi jut a szétosztásból” – írta Aradszki a Facebookon egyebek mellett (a teljes posztot itt olvashatja el).”
Mihályiné Opéczy Mária így reagált Aradszki posztjára: “Te jó ég!!!!! Szégyen, hogy egy országgyűlési képviselő ennyire tájékozatlan legyen egy ilyen nagy beruházás számait illetően. Én a helyében elbujdosnék.” (Az érvelés részleteit itt olvashatja el.)
Aradszki András váratlan és meghökkentő tartalmú megszólalása helyi ellenzéki politikusokat is megszólalásra késztetett: Tetlák Örs, az LMP érdi szervezetének vezetőségi tagja emlékeztetett arra, hogy szerinte az érdi NER is pontosan tudja, hogy a csatornaprojekt ezer sebből vérzik, „nem véletlen ez az izzadságszagú vergődés”.
„Állításaikkal ellentétben, tökéletesen tisztában vannak az érdiek a fogalmakkal, mindenek előtt azt is ki tudták számolni, hogy a környékbeli településekkel szemben, Érden 12 ezer forint körüli összeget tud a projekt (és a város) vezetése szétosztani 250 ezer forintos és magasabb összegű befizetések után” – nyilatkozta Tetlák az Átlátszónak. Hozzátette: joggal kérdezi az egész város, hogy hol a pénz?
Romhányi Juditot (MSZP – DK – Együtt) a tárnoki civil aktivistához hasonlóan felháborította az Aradszki-poszt. „Érdekes, hogy a térség országgyűlési képviselője egy ekkora beruházás számadataival ilyen fokon nincsen önállóan tisztában” – jelentette ki az Átlátszónak.
Romhányi emlékeztetett arra, hogy a beruházás tényleges befejezése után röviddel, 2015-ben el kell volna számolni a csatornapénzekkel, majd visszautasította Aradszki András baloldalt támadó kijelentéseit.
A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter február 20-án azt írta Mihályinénak, hogy az Érd és térsége csatornaépítése projekt kérdése nem tartozik a kereszténydemokraták parlamenti csoportjának feladatkörébe. Megjegyezte: „Megkereséséről természetesen tájékoztatni fogom Aradszki András képviselő urat”. Vagyis a kereszténydemokratákat nem érdekli a milliárdos összegű lakossági pénzek sorsa az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának befejezése után.
„Ön, mint a térség országgyűlési képviselője mit tett annak érdekében, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően minél gyorsabban meginduljon az elszámolási eljárás és a térségben élő polgárok minél hamarabb hozzájussanak a befizetett érdekeltségi hozzájárulások jogos részéhez?” – kérdezte az Átlátszó 2018. június közepén Aradszki képviselőtől. Válasz azonban azóta sem érkezett.
Kis Zoltán
Fotó: a szerző felvétele
Sérelmezte Mélykút polgármestere, hogy a település kerékpárútépítéséről írtunk, szerinte a belterületi utak mindig drágábbak. Számos közbeszerzést átnéztük, de még a...
Jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat nem az arra kötelezettektől akarta behajtani az 1,3 millió forintos társulati...
A helyi pártvezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az érdi Fidesz az önkormányzati választási kampány központi témájává akarja tenni...
Érden is kampánykasszába folyhat a közpénz a fideszes álcivileket tápláló állami pénzcsapból, bár Kardosné Gyurkó Katalin jelölését egyelőre nem jelentették be.
