Kiszivárogtatók után nyomoz az FBI

Az elmúlt hetekben több jelenlegi és korábbi, magas kormányzati pozíciót betöltő személyt kérdeztek ki FBI-ügynökök titkos információk kiszivárogtatása miatt – írja a New York Times. A vizsgálatok miatt az amerikai állami szervek sorra utasítják el a hétköznapi interjúkérelmeket és nem vállalnak háttérbeszélgetéseket sem. Az FBI a Fehér Házban, a Pentagonban, a Nemzetbiztonsági Hivatalban és a CIA-nál is kérdezősködik. A New York Times információi szerint a szövetségi nyomozók elsősorban az iráni számítógépes támadásokkal, egy kettős ügynök által megakadályozott jemeni terrorcselekménnyel és az úgynevezett terrorista-halállistával kapcsolatban kiszivárgott információkra fókuszálnak, amelyek alapján több cikk is megjelent a New York Timesban, az AP hírügynökségnél és a Newsweekben. A nyomozás egybeesik egy új törvény körül folyó vitával. Egy héttel ezelőtt a szenátus hírszerzési bizottsága jóváhagyta azt az új jogszabályt, amely jelentősen lecsökkentené a kormányhivatalokban azoknak a számát, akik hivatalosan háttérbeszélgetéseket folytathatnának az újságírókkal. Azt is engedélyeznék a kormánynak, hogy attól a hivatali dolgozótól, aki engedély nélkül ad ki titkos információt, megvonják a nyugdíját.

Többen kritikával illették a nyomozást és az új törvényt is. Gregg Leslie, a sajtószabadságért küzdő szervezet, az RCFP ideiglenes ügyvezető igazgatója szerint az újságírók lassan vissza fognak térni a régi módszerekhez: egy parkban, padon ülve fognak találkozni a forrásaikkal. Főleg, hogy a kormány az alkalmazottai e-mailjeit és telefonjait is gyakran ellenőrzi. Az új jogszabály pedig nem is lesz érvényes minden kormányzati szervre, csak a hírszerzésre – a Fehér Ház, a Külügyminisztérium, de a Kongresszus is kimarad belőle. A kritikusok arra a veszélyre is felhívták a figyelmet, hogy ha a névtelenséget kérő kormányzati szakértőknek megtiltják a háttérbeszélgetéseket, akkor az újságírók inkább nem hivatalos forrásokhoz fognak fordulni, ezzel is növelve az ellenőrizetlen kiszivárogtatásokat. A korábbi kormányzati tisztviselők és polgárjogi csoportok által bírált törvény mellett még nem állt ki hivatalosan sem a hírszerzés jelenlegi vezetősége, sem a Fehér Ház, sem az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága.

Az Obama-kormány egyébként nagyon aktív, már ami a kiszivárogtatók felelősségre vonását illeti: a kabinet hivatalba lépése óta hat újságírót vádoltak meg kémkedéssel titkos információk kiszivárogtatása miatt. Ez több, mint az előző kormányok idején együttvéve.