Augusztusban 1,7 milliárd forintot költöttünk a kvótakampányra és kormányközeli sajtóra

Korábban sem sajnálta a pénzt a kormány a menekült- és migránsellenes hangulatkeltésre, de a kvótanépszavazás közeledtével még magasabb fokozatba kapcsolták a propagandavonatot. Augusztusban nettó 1,7 milliárd ment el ilyen hirdetésekre, és szokás szerint kormányközeli cégek kaszáltak. A TV2, a KOD Media, a Mediaworks és a Habony-birodalom mellett augusztusban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA is jól járt, nettó 172 millió forintot kapott a villanyoszlopokra kihelyezett hatezer reklámtábláért.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hónapok óta, újabb és újabb adatigénylésekkel járunk utána, hogy mennyit költött el a kormány a másfél éve tartó migránsellenes hangulatkeltésre. A Rogán Antal által irányított Miniszterelnöki Kabinetirodával történt időpont-egyeztetéseket és iratbetekintéseket követően, fokozatosan jutunk hozzá a kampányköltéssel kapcsolatos részletes adatokhoz, hogy mégis mennyi ment el a különböző nevű, ám teljesen azonos célú és üzenetű plakátkampányokra.

Előzmények:

Kiszámoltuk a kvótakampány teljes állami költségét: 17 milliárd forintot vertünk el

Csetényi üzlettársa kaszált a kvótakampány rádióreklámjaival

A nyomtatott sajtóban a Mediaworks profitált a legtöbbet a kvótakampányból

A kormányzati tájékoztató kampány milliárdjai – titkolják, hogy hova megy a közpénz

Kvótamenekültenként több mint 7 évnyi ellátás árát költöttük gyűlöletkampányra

Többe kerül a kvótakampány, mint amennyit a britek összesen költöttek a Brexit-kampányban

Legutóbbi adatigénylésünkben az október 2-i népszavazást megelőző két hónap kiadásait kértük ki, azonban a szeptemberi teljesítési igazolások még nem álltak rendelkezésre, így a szokásos személyes iratbetekintésen csak az augusztusi adatokat kaptuk meg. De már azok is nagyon durvák, ugyanis minden korábbinál nagyobb számok látszanak a táblázatokban.

Öt augusztusi reklámkampány 1,66 milliárdért

A Miniszterelnöki Kabinetirodától megkapott iratok tanúsága szerint 2016 augusztusában öt különböző reklámkampányt folytattak le, melyeknek végösszege nettó 1,66 milliárd forint.

Az összeg a következőképpen oszlott meg az egyes hirdetési felületek között:

– nyomtatott sajtó 629,85 millió Ft

– közterületi hirdetések 369 millió Ft

– TV-reklámok 278,99 millió Ft

– rádióhirdetések 198,67 millió Ft

– online reklámok 186,7 millió Ft

Az öt kampány egy része országosan, a többi vidéken futott, időben pedig vagy részben vagy teljesen fedték egymást. A legnagyobbat kaszálók azonban most is ugyanazok voltak, akik máskor is. A TV2-csoporthoz a teljes televíziós költés több mint egyharmada, 109 millió forint került. Az MTVA kapta a teljes költés másik bő egyharmadát, nettó 107 millió forintot. Ebből a közmédia M4-es csatornája 197 spotot sugárzott az „Olimpia csomagban” nettó 91,84 millió forintért.

A Csetényi Csaba üzlettársának, Krskó Tibornak tulajdonában lévő KOD Media kapta a rádióköltések 55 százalékát, 110,93 millió forintot.

A közterületi hirdetések két céghez kerültek: 197,1 milliót az Odex kapott 4.157 óriásplakát és 1.557 citylight kihelyezéséért, 171,9 milliót pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA összesen 6.000 lengőkaros tábláért, az úgynevezett „elefántfülekért”.

Ez utóbbiak azok a villanyoszlopokra elhelyezett reklámok, amiket 2010-ben betiltottak, majd miután Garancsié lett az ESMA, 2015-ben ismét engedélyezték őket. A Fidesz szerint kormánybarát kézben már nem veszélyeztették a közlekedés biztonságát. Kapcsolódó cikkünk:

A Lex Simicska és a Lex Garancsi: a magyar állam letörölhetetlen szégyenei

A nyomtatott sajtóban egyértelműen a Mediaworks tarolt, amelyhez a teljes elköltött összeg 31 százaléka került. A kormány szócsövének is tekinthető Magyar Idők 46 milliót, a Széles Gábor kezében lévő Magyar Hírlap, és a Habony Árpád tulajdonolta Lokál pedig közel ugyanannyit, 38 és 37 millió forintot kaptak a kvótanépszavazásos hirdetésekért.

Az online hirdetésekre költött összegből legtöbbet az Origo kapta, de bőven jutott a többi kormányközeli portálnak és az ATV-nek is. Facebook-hirdetésekre 32 millió forintot költöttek.

Közel 100 ezer BKV-plakát

A médiamegjelenések mellett plakátgyártásra és kreatívokra költött a kormány augusztusban. Ezeknél a tételeknél nem is az összegek, hanem a mennyiségek a megdöbbentőek.

Augusztus elsején a Kabinetiroda 26.400 darab plakát gyártását rendelte meg, ami nettó 21 millió forintba került.

A BKV-járművekben elhelyezett hirdetéseket nettó 3,2 millió forintért tervezték meg Csetényi cégei, és 1,68 millióért gyártották le ezeket a kisplakátokat. Összesen 167 darab B1-es méretű plakátot, és 92.515 darab 40×80 mm-es matricát.

A „Ne kockáztassunk!” és a „Szeretem Magyarországot” szlogenű hirdetések arculatának megtervezése nettó 17,59 millió forintba került augusztus végén.

Ez volt az a hónap, amikor annyira tolta a kormány a kvótanépszavazásos kampányt, hogy elsején egy nettó 1,889 milliárd forintos, 19-én pedig egy nettó 2 milliárdos szerződést kötött Csetényi Csaba cégeivel. Ez utóbbinak műszaki leírásában így magyarázzak azt, hogy miért van szükség minderre:

„A magyar kormány népszavazást kezdeményezett a kényszerbetelepítés ellen, amelynek célja, hogy az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók előre meghatározott kvóta alapján történő szétosztása helyett a magyar állampolgárok és az általuk demokratikusan megválasztott Országgyűlés dönthessen a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről. A kampány célja annak biztosítása, hogy az ország jövőjét meghatározó döntések továbbra is a magyar emberek, a Kormány és az Országgyűlés kezében maradjanak. A kormány törekvése az, hogy a kampányok során lehetőség szerint a teljes magyar felnőtt korú lakosságot, a célcsoport minden szegmensét elérje részben társadalmi célú reklám útján, részben politikai hirdetésekkel a kampányidőszakra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.”

A Miniszterelnökségtől Csetényi cégéhez?

Ez a 2 milliárdos szerződés annyiban tér el a korábbiaktól, hogy ezt kivételesen nem Nagy Brigitta, a két Csetényi-cég ügyvezetője, hanem dr. Paulisinecz Éva írta alá.

A nem túl gyakori névre a Google az első találatok között dob ki egy 2013-as közbeszerzést, ahol a kiíró (és azóta megszűnt) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kapcsolattartója volt egy ugyanilyen nevű személy, egy 2014-es eljárásban pedig már a Miniszterelnökségé, ahova a Magyar Közlöny 2014. évi 24. számában megjelent tájékoztatás szerint időközben – másokkal együtt – átkerült.

A biztonság kedvéért megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy valóban azonos-e a két Paulisinecz Éva, valamint náluk dolgozik-e még, és ha nem, akkor szíveskedjenek közölni, hogy meddig volt a hölgy a Miniszterelnökség állományában. A Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy „Dr. Paulisinecz Éva az NFÜ állományából jogutódlással került a Miniszterelnökség állományába 2014. január 1. napjával. A jogviszonya 2014. október 12. napján szűnt meg a Miniszterelnökségen.”

Megkérdeztük a Kabinetirodával 2 milliárdos szerződést a vállakozó képviseletében aláíró dr. Paulisinecz Évát, hogy ő volt-e korábban a Miniszterelnökség alkalmazásában, és ha igen, akkor mióta dolgozik Csetényi cégének. Megkeresésünkre nem kaptunk választ.

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.