Gyanúsítottként hallgatták ki az SZTE volt dékánját, közokirat-hamisítással vádolják

Közokirat-hamisítás bűntette miatt a Szegedi Rendőrkapitányság júliusban gyanúsítottként hallgatta ki a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar korábbi dékánját, Baráth Zoltánt. Bár a bűnösségét még nem állapították meg, már a gyanúsítás is elég volt ahhoz, hogy az egyetem azonnali hatállyal megszüntesse Baráth egészségügyi szolgálati jogviszonyát, mivel ezt a törvény kötelezően előírja. Mindez azonban nem érinti a férfi magánfogorvosi praxisát és egyetemi oktatói státuszát sem.

2025 júliusában írtunk arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának akkori dékánja, Baráth Zoltán jogellenesen szerezte meg a parodontológiai szakvizsgához szükséges abszolutóriumát.

Megkérdőjelezhető volt a teljesítés

Miután a dokumentummal kapcsolatban anomáliák merültek fel, az Országos Kórházi Főigazgatóság az egyetemhez fordult az ügy kivizsgálása érdekében. Akkor egy belső vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a dokumentummal nemcsak formai, hanem tartalmi hibák is voltak. Kiderült belőle például, hogy a dokumentum formai szempontból nem felelt meg a hatályos (EüM) rendeletnek, nem voltak benne ugyanis kötelező elemek.

Ezen túlmenően tartalmilag is megkérdőjelezhető volt, hiszen a dékán a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges képzési programot sem teljesítette, nem kötött szakképzési hozzájárulást az egyetemmel, illetve nem készült a részvizsga teljesítését alátámasztó dokumentáció és munkanapló sem.

A parodontológia a fogágy megbetegedéseinek megelőzésével, annak kezelésével foglalkozik. A parodontológia szakvizsga megléte azért szükséges, mert a fogágybetegségek kezelése összetett feladat, komplex tudást, mélyebb anatómiai, immunológiai és sebészeti ismereteket igényel. Ezen túlmenően a szakvizsga egy magasabb pozíció megszerzésében is előnyt jelenthet. Megszerzésének feltétele egy képzés elvégzése, melyről az egyetem abszolutóriumot, azaz végbizonyítványt állít ki. Ezzel a végbizonyítvánnyal akadtak gondok Baráth Zoltán esetében.

Az Átlátszó birtokába került levélből az is kiolvasható, hogy a volt dékán szakmai mentoraként kijelölt személy a belső vizsgálat során úgy nyilatkozott, hogy soha nem volt Baráth szakmai mentora, így érthetetlen, hogy miért tüntették fel őt akként a dokumentációban.

Közokirat-hamisítás a gyanú

Miután a belső vizsgálat lezajlott és az abszolutórium jogellenes megszerzése nyilvánvalóvá vált, az egyetem rektora, Rovó László kénytelen volt visszavonni a dokumentumot.

Az ügy azonban itt nem ért véget: úgy tudjuk, az egyetemtől függetlenül közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt született egy feljelentés is. Ebben az ügyben hallgatták ki most Baráth Zoltánt gyanúsítottként. A volt dékán nemcsak oktatóként, hanem fogorvosként is alkalmazásban állt az egyetemen, és így egészségügyi szolgálati jogviszonnyal is rendelkezett. A vonatkozó jogszabály szerint viszont, aki közbizalom elleni bűncselekmény miatt eljárás hatálya alá kerül, annak az egészségügyi szolgálati jogviszonyát a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.

Mivel a közokirat-hamisítás közbizalom elleni bűncselekménynek számít,

már a gyanú elegendő ahhoz, hogy a szolgálati jogviszony megszűnjön. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy nincs ez másképp Baráth esetében sem, tehát fogorvosként nem praktizálhat az egyetemi kórházban.

Az ügyben megkerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ), ugyanis szerettük volna megtudni, hogy a jogszabály vonatkozik-e a magánellátásra is. Az OKFŐ-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az Egészségügyi Szolgálati Jogviszony törvény (Eszjtv.) hatálya kizárólag az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár működtetőjére, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki, így a magántulajdonú egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonyt az Eszjtv. előző válaszban hivatkozott rendelkezése nem érinti. Az ex-dékán tehát fogorvosként magánellátásban továbbra is praktizálhat.

A szabályzat szerint tovább oktathat

Baráth ugyanakkor nemcsak fogorvosként látott el feladatokat az egyetemi klinikán, hanem a Szegedi Tudományegyetemen oktatóként, tanszékvezetőként és dékánként is kapott megbízásokat. Éppen ezért nemcsak egészségügyi szolgálati jogviszonya volt, hanem munkavállalói is. Bár a közokirat-hamisítás gyanúja miatt az egészségügyi szolgálati jogviszonyát meg kellett szüntetni, ez önmagában nem jelenti azt, hogy oktatóként is távoznia kell az egyetemről: az SZTE szabályzata az oktatói munkakör esetében büntetlen előéletet ír elő, a puszta gyanúsítást azonban nem nevesíti kizáró okként.

Baráth dékáni megbízatása a közelmúltban pedig azért szűnt meg, mert kitöltötte a rendelkezésre álló időt és mégegyszer már nem választható újra. 2026. júliusától a Fogorvostudományi Kar vezetését új dékán vette át Varga-Matusovits Danica személyében, aki Bayer Zsolt sógornője. Az ő dékáni pályázatáról bővebben itt írtunk.

Rovó László rektor és Frendler Judot kancellár átadja a megbízólevelet az új dékánnak, Varga-Matusovits Danicának. (Fotó: SZTE Facebook)

Az ügyben kerestük az egyetemet is, mert szerettük volna megtudni, hogy

• mikor és hogyan szereztek tudomást az ex-dékán gyanúsítotti kihallgatásáról,
• megszüntetik-e emiatt Baráth oktatói és tanszékvezetői státuszát.

Mivel az egyetem korábban többszöri megkereséseinkre is azt írta, hogy még mindig belső vizsgálat zajlik az ügyben, megkérdeztük azt is, hogy most, egy év elteltével lezárták-e már a vizsgálatot, és ha igen, mire jutottak, találtak-e más felelőst az ügyben. Mindezen kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ, mert mind a rektori hivatal, mind pedig a sajtóosztály igazgatási szünet miatt zárva van.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Hallgatók a Szegedi Tudományegyetem épülete előtt. (fotó: SZTE/Facebook)