Putyin hadereje négy éve támadta meg Ukrajnát – Bendarzsevszkij Anton az Átlátszó podcastban

Az elmúlt hónapokban a háború talán legnehezebb időszakát élték meg az ukránok: Oroszország a tél beálltával elkezdte az energetikai infrastruktúra pusztítását. A kijivi és moszkvai küldöttségek – amerikai közvetítéssel – akár napokon belül ismét tárgyalhatnak a békemegállapodásról. Az évforduló alkalmából Bendarzsevszkij Antonnal Makai József és Zubor Zalán beszélgetett az Átlátszó Podcastban.

Ötödik évébe lépett Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és egyelőre nincs jele, hogy a II. világháború óta legnagyobb európai fegyveres konfliktus hamarosan véget érhet. Podcastunkban a háború állásáról és a megállapodás esélyeiről beszéltünk.

2022. február 24-én – Vlagyimir Putyin utasítására – az orosz csapatok több irányból betörtek Ukrajna területére. Az USA is arra számított, hogy Kijiv elesik, és az oroszok a különleges katonai művelettel beiktatják a bábkormányt.

Ám az ukránoknak elfelejtettek szólni, hogy veszíteni fognak.

Orbán Viktor szerint vita van arról, miért tört ki a háború. Érthetetlen, miért nem világosítják fel a kormányfőt, miért nem mondják meg neki, hogy a háború azért tört ki, mert Moszkva ismét a befolyási övezetében, a saját Naprendszerében akarta tudni Ukrajnát. Oroszország – felrúgva korábbi vállalásait – kontrollt akar gyakorolni Ukrajna fölött, mint tette azt korábban. Az orosz vízió szerint Ukrajnának nem kell bajlódnia a saját elképzeléseivel.

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai- és biztonságpolitikai szakértő, újságíró, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Szakterülete a poszt-szovjet térség – kiemelten Oroszország, Belarusz és Ukrajna – geopolitikája és biztonságpolitikája, gazdasági kapcsolatai és a térség integrációs folyamatai.

Az orosz-ukrán konfliktusnak több szakasza is volt, a mostani háború azután kezdődött, hogy Viktor Janukovics elnök megbukott, és az oroszok kimenekítették. Ehhez a Majdan is kellett, Kijiv központi tere, illetve a Majdan mellékutcái. A felhőtlen öröm nem tartott sokáig, az orosz katonák elfoglalták a Krím-félszigetet, a civileknek mondott oroszok ügynökök pedig a Donyeck és Luhanszk megyékből igyekeztek minél többet elfoglalni.

A 2022-es orosz tervek kudarcba fulladtak, az ukrán ellentámadás sok helyről kivetette a megszállókat. Ám a 2023-as ellentámadás nem hozta a várt eredményt, és azóta a fronton nem sok mozgás van. Pontosabban van mozgás, meglehetősen lassú: az oroszok nagy veszteségek árán araszolnak. Bár a lassúság néha viszonylagos: Kramatorszkban elég gyorsan romlik a helyzet.

A városba berepülnek az orosz drónok, és az evakuáció is elkezdődött.

Az áldozatokról sem az ukránok, sem az oroszok nem közölnek pontos adatokat. Nyugati becslések szerint az oroszok vesztesége 1,2 millió fő, ebből 325 ezren meghaltak. Az ukránok veszteségeit 600 ezerre becsülik, ebből 140 ezren elestek.

Tavaly 2514 civil halt meg és 12142 megsebesült, a civil áldozatok száma 31 százalékkal magasabb, mint 2024-ben volt. Az ENSZ Emberi Jogi missziója szerint 15 ezer civil áldozata van a háborúnak, bár a valós szám valószínűleg nagyobb ennél. Több mint 40 ezer civil megsebesült.

Ukrajna területének 19,4 százalékát foglalták el az oroszok az ISW szerint. Tavaly 0,79 százalékát foglalta el – a hatalmas veszteségeket aligha igazolják a szerény eredmények. A háború előtt Ukrajna népessége több mint 40 millió volt, az invázió kezdete óta az országot 5,9 milliónyian hagyták el, írja az AP. Közülük 5,3 millió menekült Európában maradt. Ukrajnán belül 3,7 milliónyian költöztek máshova.

Az akár napokon belül folytatódó tárgyalások eddig nem voltak eredményesek. Az oroszok azt követelik, hogy az ukránok vonuljanak ki a Donyeckből, korlátozzák a katonai erejüket és ne lehessenek a NATO tagjai. Moszkva elvileg nem ellenzi Ukrajna EU-s tagságát, de nem fogadná el az európai katonák jelenlétét szomszédságában.

Volodimir Zelenszkij azt javasolja, hogy a jelenlegi frontvonalakon fagyasszák be a konfliktust. Putyin azonban kizárta a tűzszünetet, és átfogó megállapodást akar. Az ukrán és az orosz fél egyaránt dicséri az amerikai közvetítést, és igyekeznek Donald Trump elnök kedvében járni.

Zelenszkij szerint Trump júniusban békemegállapodást akar látni – az USA elnöke a novemberi félidei választások közeledte miatt türelmetlen –, és az ukrán vezető a választásokat, illetve a népszavazást sem tartja kizártnak. Egy feltétel van: az előkészületek megkezdődhetnek, ám a voksolást csak a tűzszüneti megállapodás után tartanák meg. Ehhez az elnöknek fel kell függeszteni a hadiállapotot, a döntést pedig a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Makai József — Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó / Bodoky Bence