Az ország legfideszesebb települései: ahol a kormánypárt minden szavazatot bezsebelt 2022-ben

A 2022-es országgyűlési választás egyik legkülönösebb jelensége az észak-magyarországi aprófalvakban rajzolódott ki. Itt több olyan település is akadt, ahol a Fidesz–KDNP listája szinte – vagy szó szerint – az összes szavazatot megszerezte. Miközben a közvélemény most is a nagyvárosi választókerületekre és a billegő körzetekre figyel, a száz százalékos falvakban egy másik történet íródik: a politikai homogenitásé.

Egy olyan településen, ahol mindenki ismer mindenkit, egy választás nemcsak politikai cselekvés, hanem közösségi élmény is: bár formálisan titkos, a szavazás a valóságban nem teljesen anonim, a közeg zártsága miatt pedig a politikai döntések súlya is másként érzékelhető.

Az alább felsorolt „százszázalékos falvak” szinte mind az ország legszegényebb, legelszigeteltebb térségeiben találhatók, ahol a stabilitás a legerősebb politikai ígéret. Bár ezek az eredmények országos szinten is extrémnek számítanak, és nem jellemzőek a teljes magyar vidékre, mégis fontos politikai és társadalmi következtetéseket lehet levonni belőlük.

Bódvalenke, Gadna, Fáj – a száz százalékos falvak

A Borsod-Abaúj-Zemplén 03-as számú egyéni választókerületéhez tartozó, kevesebb, mint kétszáz lakosú Bódvalenke 2022-ben országos rekordot döntött: a listás szavazatok száz százaléka a Fideszre, egyéniben szintén a kormánypárti Riz Gáborra érkezett. Ellenzéki voks itt már 2018-ban sem született.

Ez nem szimpla nagyarányú győzelem, hanem teljes politikai homogenitás.

Fontos azonban látni: a borsodi aprófaluban mindössze 111-en szavaztak, tehát hiába a száz százalékos győzelem, abszolút mértékben kis számokról beszélünk.

Ugyanez történt a Borsod-Abaúj-Zemplén 04-es választókerületéhez tartozó, háromszáz főt számláló Gadnán is: az összes érvényes szavazat a kormánypártra érkezett, tehát mind a 118 gadnai szavazó a Fideszre adta le a voksát egyéniben és listán is, az élén Demeter Zoltánnal.

Ez a két település az ország legszegényebbjei között van, és része annak a tíz legalacsonyabb átlagjövedelmű településnek, aminek körében a Fidesz listán elérte vagy megközelítette a száz százalékot a 2022-es választáson. A tíz legszegényebb településen összesítve az érvényes listás voksok több mint 96 százaléka ment a Fidesznek – ami még a 2018-as, 85 százalékos átlaghoz képest is jelentős növekedés.

Mandátumbecslés a Választási Monitor alapján: a vetített választási térképeken jól látható az észak-kelet-magyarországi fideszes blokk (a felső térkép az összes közvélemény-kutatás, az alsó a kormánytól független kutatók felmérései alapján készült). Forrás:valasztasimonitor.hu

A Monitort a valasztasimonitor.hu oldalon lehet böngészni.

Az 510 fős Fájon és körzetében meglepően színes volt az ellenzéki paletta: a Fidesz mellett az IMA, a Kétfarkú Kutyapárt, a Gődény György vezette Normális Élet Pártja, a Zöldek, az ellenzéki összefogás jelöltje, a Mi Hazánk, a Munkáspárt és az ISZOMM közös képviselője, és a Gattyán György-féle MEMO is állított jelöltet, de szavazatot már senkinek sem sikerült szereznie – mármint a kormánypárton kívül.

Ahol már akadt néhány ellenszavazat

Szintén a Borsod-Abaúj-Zemplén 04-hez tartozik az összesen 794 fős Keresztéte, Pamlény, Szakácsi és Csenyéte is, ahol az eddigiekkel ellentétben az ellenzéki pártoknak sikerült legalább egy-egy szavazatot behúzniuk 2022-ben.

A mindössze huszonegy fős Keresztétén akkor négyen Üveges Gáborra, az ellenzéki összefogás jelöltjére voksoltak, ketten pedig a mihazánkos Fiszter Zsuzsannára húzták be az X-et – de hatvanhat százalékkal így is a fideszes Demeter nyert.

Pamlényben Üveges öt, és Fiszter egy szavazata mellett a Kutyapárt jelöltje is kapott egy szavazatot, Szakácsiban pedig a mihazánkos mellett az IMA-s Kótai Gyula is szerzett egy voksot – de a kormánypárti képviselőt itt sem tudta lesöpörni senki. Az ország legszegényebb településén, Csenyétén két bátor ember is akadt, aki nem a Fideszre szavazott egyéniben: itt Kótai és Üveges osztozott egy-egy X-en.

A három szavazókörből álló, Jász-Nagykun-Szolnok megye 03-as számú választókerületébe tartozó Tiszabura már-már nagyvárosnak számít a maga háromezres lakosságával. Itt a Fidesz képviselője, F. Kovács Sándor két körben is bőven 92 százalék felett teljesített, de itt érkeztek szavazatok az ellenzéki összefogás és a Mi Hazánk jelöltjeire, sőt, egy még a Munkáspártra is.

A Vas megye 03-as számú választókerületben található Nemesmedvest pedig talán be sem kell mutatni: itt 2022-ben is a szavazatok 94 százalékát zsebelte be a legsokoldalúbb fideszesként is emlegetett V. Németh Zsolt, akinek kormánypárti jelölt-társával együtt a 2024-es önkormányzati és EP-választáson már 167 „független” kihívója akadt az őrségi uradalomban.

De mi magyarázza a százszázalékos falvakat?

Demográfiai torzulás

Fontos megjegyezni, hogy a fenti települések átlagban ötszáz fősek – ilyen létszám mellett néhány szavazat is drámaian torzíthatja az arányokat. Lásd: ha egy faluban 98 ember a Fideszre voksol, kettő pedig másra, az már 98 százalékos eredmény.

Bár az előző választás eredményei magas részvételi aránnyal születtek, a vidéki térségekre jellemző az elvándorlás, ami miatt sok fiatalabb, mobilisabb – és potenciálisan ellenzékibb – választó már elköltözhetett.

Így a politikai verseny ezeken a településeken eleve nem kiegyensúlyozott, hiszen emelkedett a helyben maradó idősebb, konzervatívabb, hagyományosan kormánypárti bázis aránya.

Gazdasági kiszolgáltatottság és a politikai infrastruktúra hiánya

A szóban forgó településekben közös, hogy szinte mindegyik az ország legszegényebb térségének számító Észak-Magyarországon, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van: a Fidesz által lépten-nyomon hivatkozott családtámogatások, rezsitámogatások, közmunka-programok és infrastruktúra-fejlesztések kézzelfogható előnyként jelenhetnek meg az olyan falvakban, mint például a fentebb is említett Csenyéte, ahol 2024-ben 250 ezer forint volt az éves (!) átlagjövedelem.

Ezeken a kistelepüléseken ráadásul gyakran nincsenek működő ellenzéki szervezetek, kampányok vagy aktivistahálózatok, de sokszor még választási plakátok sem: sokkal fontosabbak a személyes kapcsolatok, ahol ha a helyi vezető a Fideszt támogatja, a közösség jelentős része követni fogja a példáját.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a Tisza az összes említett választókerületben indít saját jelöltet: A Borsod-Abaúj-Zemplén 03-ban Németh Csilla háziorvost, a 04-ben Hatala-Orosz Csaba tanárt, aki bemutatkozása szerint hatgyerekes apa és keresztény, a Vas 03-ban Horváth Nándor Zsolt történész-cigányságkutatót, a Jász-Nagykun-Szolnok 03-ban pedig a mindössze huszonegy éves Kovács Hunor Krisztián egyetemi hallgatót. Az elvándorlás, a helyi munkalehetőségek hiánya, a gazdasági elszigeteltség, az infrastruktúra leépülése mindannyiuk kampányában megjelenik, mint megoldandó probléma.

A vidék nem egyenlő a Fidesszel

A fenti települések extrém outlierek, vagyis szélsőértékek, tehát nem adhatnak teljes képet a magyar vidékről. Azt a következtetést mégis érdemes lehet levonni belőlük, hogy a legutóbbi választásokig a legszegényebb, leginkább perifériára szorult településeken erősödött a kormánypárt dominanciája 2018-hoz képest.

A Political Capital többször rámutatott arra, hogy a Fidesz nagyon erős vidéki támogatottsága részben az értékekből és az életmódból, részben a gazdasági kiszolgáltatottságból fakad. A valódi ellenzéki jelenlét hiánya miatt a kormánypárti bázis kevésbé mozdul el más politikai alternatívák irányába. A helyi problémákra adott kormánypárti válaszok – a támogatások és a kisebb fejlesztések – itt sokkal kézzelfoghatóbbnak tűnnek; a kisebb közösségekre hagyományosan jellemzőbb konzervatív, rendpárti értékrend pedig jól rezonál a Fidesz narratíváival.

A 2026-os választásokat és erőviszonyokat persze nem ezek a párszáz fős falvak, hanem a nagyvárosok, az agglomeráció és a billegő körzetek döntik majd el.

Arról azonban néhány tucat szavazat is képes lehet látleletet adni, hogy mennyire eltérő valóságok létezhetnek egy országon belül, és hogyan (nem) működik a politikai verseny azokban a zárt közösségekben, ahol a demográfiai lejtmenet, a gazdasági kiszolgáltatottság, a területi egyenlőtlenségek és a politikai alternatívák hiánya egyszerre van jelen.

Solti Hanna

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Getty/Átlátszó montázs