Az orosz állami tévé stábja is részt vett a pusztaszabolcsi Lázárinfón
A magyar újságírókkal ellentétben velük nem veszekedett a miniszter.
2024 márciusában arról tárgyaltak a gödi Samsung SDI vezetésében, hogy milyen eszközökkel lehetne ellehetetleníteni az Átlátszót, vagy megakadályozni, hogy a jövőben a gödi Samsung-gyárról írhasson – írja a Telex. A cégnél a kormánytól várták volna el, hogy valamilyen módon korlátozza az Átlátszó munkáját. A Szuverenitásvédelmi Hivatal három hónappal később indított vizsgálatot az Átlátszóval szemben.
A Telex birtokába került dokumentum 2024. március 27-én készült, és a Samsung egyik vezetői ülésének témáit tartalmazza. A vezetőségi ülés hatodik pontja a következő volt: „Government target to stop or restrict Átlátszó by the finish of the election campaign.” Ez a mondat szó szerint azt jelenti, hogy a kormány a választási kampány végéig leállítja vagy korlátozza az Átlátszó működését.
A Telex cikke szerint a dokumentum két alpontot tartalmaz ebben a témában. Az egyik ezek közül így szól: „Closure of the prosecution office investigation is targeted to mid-may. Investigation will reveal officially SDIHU met all legal limit and Átlátszó broke the law. Átlátszó is facing considerable fine and prohibition from further spreading false news.” Ez magyarul szó szerint: „Az ügyészségi nyomozás lezárását május közepére tervezik. A nyomozás hivatalosan is bebizonyítja, hogy a Samsung SDI minden határértéket betartott, az Átlátszó pedig megsértette a törvényt. Az Átlátszóra jelentős bírság és a hamis hírek terjesztésének tilalma vár.”
A másik alpont így szól: „In addition to the prosecution office, the Integrity Authority is also investigation the foreign funding of Átlátszó. Negative decision of the authority could lead Átlátszó cease operation.” Ez magyarul: „Az ügyészségen kívül az Integritás Hatóság is vizsgálja az Átlátszó külföldi finanszírozását. A hatóság negatív döntése az Átlátszó működésének beszüntetéséhez vezethet.”
A Telex forrása szerint a dokumentumba fordítási hiba miatt került az Integrity Authority kifejezés, és az ülésen valójában a Szuverenitásvédelmi Hivatalról volt szó. A dokumentumnak az ad különös jelentőséget, hogy három hónappal később, 2024 júniusában, a Szuverenitásvédelmi Hivatal valóban vizsgálatot indított az Átlátszóval szemben.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Telexnek erről azt nyilatkozta, hogy „számunkra új információ hogy a Samsungnál tudhattak erről vagy esetleg lobbizhattak érte a kormánynál. Minket váratlanul ért a vizsgálat megindításáról szóló megkeresés 2024 júniusában. Ezt a vizsgálatot 2024 szeptember elején kiterjesztették a Gödért Egyesületre, és az Átlátszónet Alapítvány is olyan kérdéssort kapott a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, amiből már sejteni lehetett, hogy a gödi Samsunggal kapcsolatos tényfeltáró munkánk is célkeresztben van. A véleményünk az a dologról, hogy eddig is sejteni lehetett, hogy az Átlátszó a közérdekű tényfeltáró munkája miatt került a Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjébe, de ha a Telex értesülései helytállóak, akkor mostantól erre bizonyíték is van. Különösen ironikusnak tartjuk, hogy a hatalom egy külföldi tulajdonú óriáscég érdekeinek védelmében támad szuverenitásvédelmi alapon az itt élőket szolgáló hazai sajtóra.”
2018 óta számos számos cikkben tártuk fel a gödi akkumulátorgyár szabálytalan működését. Rengeteg adatigényléssel, adatigényléses perekkel megszerzett hivatalos dokumentumokkal igazoltuk a dolgozók többszöri súlyos veszélyeztetését, a környezetbe kijutott méreganyagok jelenlétét és a törvényi előírások rendszeres megsértését. A Samsung SDI és a magyar hatóságok egyszer sem cáfolták állításainkat. A Telex minapi cikkéből pedig kiderült, hogy kormányzati szinten vita volt az üzem működésének felfüggesztéséről, amire végül nem került sor.
Ehelyett az Átlátszó tényfeltáró munkáját próbálták meg ellehetetleníteni a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenünk indított vizsgálatával.
„A jövő költözött be Gödre” – jelentette ki Orbán Viktor 2017-ben, a gödi akkumulátorgyár megnyitó ünnepségén. Azóta kiderült, hogy az egyre bővülő gyár botrányos működése épp a gödiek jövőjét veszélyezteti. Most összegyűjtöttük, hogy az elmúlt nyolc évben milyen szabálytalanságokat és súlyos mulasztásokat tártunk fel az üzem működésével kapcsolatban.
2021-ben írtuk meg, hogy a gyárból nagy mennyiségű szennyvíz ömlött ki az üzem melletti földekre. A kárelhárítás során 23 tonna szennyezett földet és 4 köbméter szennyvizet kellett a helyszínről veszélyes hulladékként elszállítani – az esetről jegyzőkönyv nem készült, a hatóság nem vizsgálta a szennyvíz összetételét, az esetet csatornadugulással magyarázták.
Egy évvel később kiderült, hogy a Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vízvizsgálat mérgező, magzatkárosító oldószer – N-metil-2-pirrolidon (NMP) – jelenlétét mutatta ki a gödi kútvízben. A környezetvédelmi hatóság azonban nem rendelt el tényfeltáró vizsgálatot, arra hivatkozva, hogy ezek a mérési adatok „nem bizonyítják” a gödi akkugyár érintettségét.
Ugyanakkor a vízügyi hatóság tíz évre titkosította a gödi gyár területén végzett vízvizsgálatok adatait. Az Átlátszó bírósági pert indított az eltitkolni kívánt adatokért, és a sikeres pert követően kiadott dokumentumokból kiderült: valójában 2022-ig egyszer sem végeztek talajvízvizsgálatot, sőt a gyárépítés során a korábban létesített egyetlen monitoring kutat is betemették.
2023-ban megírtuk, hogy a gödi gyárból származott a város szennyvízcsatorna-hálózatába jutott, és a Göd több pontján „felhabzó” tűzoltó anyag. Egy közmeghallgatáson
a gyár szóvivője, Paplanos Péter azt állította, hogy a Samsung SDI-nak semmi köze a csatornába öntött szennyezőanyaghoz,
de a vízmű vezérigazgatója adatigénylésünkre végül elárulta, hogy a gyárból került ki a tűzoltáshoz használt anyag. A fehér hab összetételét nem vizsgálták, a vízügyi hatóság szerint a kis mennyiségből nem tudtak mintát venni, és az nem is veszélyeztette az „élő környezetet”.
Az akkugyár környékén gyakran történtek csőtörések, ilyenkor a víz nagy mennyiségben ömlött ki a gödi földekre. Az egyik ilyen kiömlésből a Göd-ÉRT Egyesület kérésére a Greenpeace Magyarország szakemberi mintát vettek, s az akkreditált laboratóriumi vizsgálat nagy mennyiségű NMP oldószer jelenlétét mutatta ki, írtuk meg 2024-ben. A hatóság nem vizsgálta ki az esetet, és a Samsung SDI sem reagált, hogy miként került a gödi kommunális szennyvízcsatornába a méreganyag.
Szintén 2024-ben tártuk fel, hogy 81 tonna NMP-t bocsátott ki a gyár a levegőbe 2021-ben. A kibocsátott mérgező oldószer szokatlanul nagy mennyiségére hatósági indoklás nem érkezett, de később kiderítettük: a környezetvédelmi hatóság a gyár működésének első hat évében a jogszabályban előírt határérték 75-szörösét „engedélyezte” (2 mg/m3 helyett 150 mg/m3 határértéket szabtak meg) az üzem számára – a megfelelő határértéket csak a 2023-ban kiadott környezethasználati engedélyben írták elő.
Az Átlátszó tárta fel azt is, hogy a Pest megyei kormányhivatal valótlanul állította: a gyár tetejét elszínező fekete por olyan légszennyező pontforrásból származott, amely csak grafitot bocsátott ki. A gyár környezethasználati engedélye ezt cáfolta: a kormányhivatal által megjelölt pontforrásból nikkel és kobalt is kerülhetett a levegőbe. A fekete felszíneződést okozó anyagból viszont mintát nem vettek, derült ki az általunk megszerzett dokumentumból.
Számos alkalommal írtunk arról is, hogy a gyár nyolc éve nem tartja be a zajhatárértékekre vonatkozó előírásokat. Az üzem zajszennyezése miatt több ezer lakossági panasz érkezett a hatósághoz, amely nem vizsgálta ki az eseteket.
Cikkeinkben számos hatósági büntetőhatározatot tettünk közzé, melyek bizonyították: az akkugyári dolgozók súlyos veszélyeztetése, rákkeltő anyagokkal való mérgezése több éven át megvalósult.
Már 2022-ben megírtuk, hogy az általunk megszerzett határozatok szerint a cég sorozatosan rákkeltő anyagokkal veszélyeztette a munkavállalóit, de ezeket az eseteket eltitkolta a hatóság elől. Éveken át nem gondoskodott – a kiszabott bírságok és felszólítások ellenére sem – a munkavédelmi előírások betartásáról és megfelelő légszűrő berendezésekről.
A Pest megyei kormányhivatal el akarta titkolni a veszélyeztetés súlyosságát,
és csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata és Tarnai Richárd főispánnak címzett felszólítása nyomán kaptuk meg a rákkeltő anyagok nevét, valamint a munkahelyi légtérben és a dolgozók szervezetében kimutatott vizsgálatok pontos adatait tartalmazó dokumentumokat – ezekből kiderült, hogy például a 2023 júniusi mérések szerint a nikkel mennyisége 250-szer nagyobb volt a megengedettnél.
A Samsung SDI a tűzvédelmi és iparbiztonsági előírásokat is folyamatosan megsértette. Az általunk közzétett dokumentumokból kiderült: hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések azokban az üzemrészekben, ahol több száz tonna mérgező- vagy robbanóanyaggal dolgoztak, mérgező iszaptócsák álltak a szennyvíz-kezelőben, katasztrófavédelmi engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat, vagy engedély nélkül folyt a gyártás több üzemegységben.
A tűzvédelmi bírságokból kiderült: a hatóság nemcsak a gyár dolgozóinak súlyos veszélyeztetése miatt szabott ki büntetéseket, hanem a lakosságot és a környezetet is érintő, „nagymértékű veszélyeztető hatás” miatt is.

Részlet egy tűvédelmi bírságot kiszabó határozatból
A veszélyeztetések miatt a Göd-ÉRT Egyesület és gödi lakosok több alkalommal tettek feljelentést; jelenleg is több nyomozás és hatósági eljárás van évek óta folyamatban, de a nyomozó hatóságok eddig egyet sem zártak le.
Ahogy néhány napja megírtuk, az elmúlt egy évben általunk benyújtott, a gödi gyárra vonatkozó büntető határozatok kiadását a Pest megyei kormányhivatal rendre elutasította. Mivel az adatigényléseink teljesítésének megtagadását jogsértőnek tartjuk, ezért adatpert indítottunk a hatóság ellen.
Az ügyben február 11-én került volna sor bírósági tárgyalásra, de az ezt megelőző napon a bíróság arról értesítette lapunkat, hogy az eredetileg kitűzött tárgyalási napot „a bíróság működésében felmerülő objektív ok miatt” február 25-re halasztja.
Bízunk abban, hogy a bíróság kedvező döntést hoz számunkra, s hogy megkapjuk és a nyilvánosság elé tárhatjuk majd az eltitkolni kívánt dokumentumokat. Köztük azt a tavaly ősszel kiadott, 12,5 millió forintos munkavédelmi bírságról szóló határozatot, amelyből kiderülne, hogy milyen újabb munkavédelmi jogsértést követett el a Samsung SDI Zrt.
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: A gödi akkumulátorgyár (olvasói felvétel)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
A magyar újságírókkal ellentétben velük nem veszekedett a miniszter.
A gyermekprostitúciós eljárások tapasztalatairól, a futtatók hozzáállásáról és a rendőrség munkájáról beszélgettünk dr. Windt Szandra kriminológussal.
Hazánk 13 év alatt 15 pontot veszített és 38 helyet esett a TI ranglistáján. Most 40 pontot kapott, és ezzel a vizsgált 182 ország közül a 84. helyre csúszott vissza.
Az engedély nélkül felhalmozott több ezer tonna hulladék miatt bírságot nem szabtak ki, és a hatóság újra engedélyezte a dunakeszi sittlerakó működését.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!