A helyi viszonyokat közelről ismerő forrásunk csütörtök este jelentette, hogy Irán-szerte nincs internet, az ország szinte teljesen offline állapotba került. A kilencvenmilliós országban december végén a teheráni bolttulajdonosok kezdtek sztrájkba a drámai infláció miatt, de a tüntetéshullám mára számos iráni nagyvárosra és vidéki központra is átterjedt.
A tüntetések tavaly decemberben robbantak ki a Közel-Kelet és Nyugat-Ázsia metszetén fekvő országban az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt: a hónap utolsó napjaiban teheráni bolttulajdonosok vonultak utcára tiltakozásul az iráni fizetőeszköz, a riál újabb jelentős leértékelődése ellen. A demonstrációk gyorsan átterjedtek előbb a főváros más részeire, majd pár napon belül az ország mind a harmincegy tartományára: jelenleg mintegy száztizenegy városban, településen zajlanak tüntetések az iráni rezsim ellen.
A gazdasági helyzet valóban drámai: az éves infláció meghaladja a negyven százalékot (Magyarországon ez tavaly 3,9 százalék volt), miközben a helyi valuta szűk fél év alatt elvesztette a dollárhoz viszonyított értékének szintén negyven százalékát.
A második naptól a tüntetőknek már nemcsak gazdasági ultimátumai vannak: az 1979-es forradalom óta hatalmon lévő szélsőséges síita rezsim és Ali Khamenei ajatollah lemondását követelik. Beszámolók szerint a rendőrség éles lőfegyvert és a Baszídzs félkatonai szervezetet is beveti a tiltakozók ellen: a Hrana iráni emberi jogi szervezet szerint eddig legalább harminchatan haltak meg a tüntetések következtében, köztük gyerekek is.
„Az embereknek elege van az elnyomásból, a pénzügyi nehézségekből, a politikai elszámoltatás hiányából. Sok iráni a mostani eseményeket az évek óta megoldatlan feszültségek folytatásának tekinti, amik alapvetően befolyásolják a mindennapokat és az ország jövőjét” – jellemzi a helyzetet egy helyi viszonyokat jól ismerő forrásunk, akit a továbbiakban Zahrának nevezünk.
Újra offline
A csütörtök este megjelent felvételek szerint több városban is tömeges tüntetések zajlottak. Bár az internet-leállás miatt a résztvevők számát még nehezebb megbecsülni, az Iran International szerint országszerte több millióan mehettek utcára. Gholamhossein Mohseni-Ejei legfelsőbb bíró és Ahmad-Reza Radan rendőrségi vezető szigorú megtorlást ígért a tüntetőkkel szemben.
A fokozódó helyzetre reagálva Reza Pahlavi koronaherceg, az 1979-ben megbuktatott iráni uralkodó fia csütörtökre és péntekre is tiltakozásra szólított fel, de arra kérte a tüntetőket, hogy maradjanak békések. Szakértők szerint ez az első komoly tesztje annak, hogy az Egyesült Államokban élő Pahlavi képes-e valódi befolyást gyakorolni az iráni közvéleményre.
Az iráni rezsim a tüntetések erősödésével egy időben országszerte lekapcsolta az internet-hozzáférést: helyi idő szerint csütörtök délután az elérések hirtelen és drasztikusan visszaestek, amit több internetkimaradást figyelő adatbázis is megerősített. Nem példa nélküli lépésről van szó: a hatóságok korábban is alkalmaztak internetblokádot válsághelyzetekben, például a tavaly júniusi, Izraellel vívott tizenkét napos háború alatt, amikor biztonsági kockázatokra hivatkozva vágták el az országot az információáramlástól.
Forrás: Cloudflare
„Nem valószínű, hogy technikai túlterhelés miatt lenne leállás. Irán internetes infrastruktúrája központilag ellenőrzött, nem először fordul elő, hogy a tüntetések idejére korlátozásokat vezetnek be, vagy akár teljesen lelövik az internetet. Ezek jellemzően tudatos, összehangolt hatósági döntések eredményei, nem egyszerű műszaki hibák” – mondja Zahra.
Irán 2005 óta egyébként is részlegesen cenzúrázza az internetet: a Facebookot és az Instagramot például csak magánhálózatokról, azaz VPN-ről lehet elérni. Emberi jogi szakértők szerint az internet leállítása az elnyomás eszköze, aminek a tüntetők elszigetelése, a szervezés megnehezítése és a külvilággal való kapcsolattartás korlátozása a célja.
Zahra szerint az iráni rezsim hasonló módszert alkalmazott a 2019-es véres novemberben is, amikor az internet elvágásával próbálták megakadályozni, hogy a tiltakozás híre a nemzetközi sajtóhoz is eljusson.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Így már 57,5 milliárd forintra, az eredeti összeg két és félszeresére nőtt a gyár és a térség villamosenergia ellátásának költsége, amelyet a kormány közpénzből finanszíroz.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!