Pert nyertünk a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, az elsőfokú ítélet szerint valótlanságokat terjesztettek rólunk

Első fokon pert nyertünk a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított személyiségi jogi perben. A bíró indokolása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét azzal, hogy egyebek mellett hírszerzési és dezinformációs tevékenységgel és a közérdekű adatokkal való szisztematikus visszaéléssel vádolta lapunkat. A bíróság eltiltotta a további jogsértésektől, továbbá bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére kötelezte az állami szervet az Átlátszó ellen indított lejáratókampányért. Az ítélet nem jogerős, a Hivatal fellebbezhet. 

Lapunk azután indított személyiségi jogi pert a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, hogy az a tavalyi „vizsgálati jelentésében”, és az arról készített videóban többek között azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy kémkedik, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagja, híreket hamisít vagy épp hírszerzési tevékenységet folytat. Mivel ezek az állítások valótlanok, jogi útra tereltük az ügyet: azt kértük a bíróságtól, hogy tiltsa el a további jogsértésektől, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére is a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A teljes bírósági keresetünk itt elolvasható.

85%

Év végéig még

19 088 968 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az első tárgyalási napra májusban került sor, de a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselője nem jelent meg, mert egy másik tárgyaláson vett részt. A második, június végi alkalomra már eljött az ügyvéd is: ekkor végre megtudhattuk, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem tényeket állapított meg a jelentésében, csak „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetést” vontak le.

Hangsúlyozták azt is, hogy miközben az Átlátszó „elavult szótári értelmezést” használ a dezinformációval kapcsolatban, az ma már tartalmazza az információtorzítást vagy épp a közönség félrevezetését is. De a hírszerzést sem a büntetőjogi értelemben használták a jelentésben, értelmezésük szerint ugyanis a fogalom azokra is használható, akik szisztematikusan információkat gyűjtenek és rendszereznek, tehát

a hétköznapi újságírói tevékenység is hírszerzésnek minősül.

A harmadik tárgyalás nap november 11-én volt. A bíróság akkor az Átlátszóról szóló jelentést készítő vezető elemzőt, dr. Sári Miklóst hallgatta meg (egyetlen) tanúként az általa készített jelentésről. Sári Miklóstól többek között azt kérdezték, mivel tudja bizonyítani a per tárgyát (és egyúttal a jelentés összefoglalóját) képező Facebook-videó állításait. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzője nem tudott bizonyítékokkal szolgálni, csupán a jelentésben is megfogalmazott állításokat és összeesküvés-elméleteket ismételgette.

A tanú szavaiból a bíró ez irányú kérdésére az is kiderült, hogy bár egy egész elemző osztály dolgozott az Átlátszóról szóló jelentésen, a 28 oldalas dokumentum összeállítása közben semmi olyat nem találtak, amit jelenteniük kellett volna az ügyészségnek vagy bármely más hatóságnak, bűncselekmények gyanúja nem merült fel.

Valótlan állítások, bocsánatkérés, sérelemdíj

Az ítélethirdetésre december 4-én, délelőtt 10 órakor került sor a Fővárosi Törvényszéken. A bírósági ítélet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét azzal, hogy valótlanul állította: az Átlátszó hírszerzési tevékenységet végez, ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, részjelentést adott a Sargentini-jelentéshez és ezt eltitkolja, külföldi zsoldban áll, közérdekű adatokkal él vissza, és dezinformációs tevékenységet folytat.

A bíróság eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, emellett a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak bocsánatot kell kérnie, és a honlapján helyreigazítást is közzé kell tennie az ítélet jogerőre emelkedése után. Továbbá ki kell fizetniük a 3,8 millió forintos sérelemdíjat és a 2,4 millió forintos perköltséget is.

A bíróság indokolása szerint egy állami szervnek nincs véleménynyilvánításhoz fűződő joga,

ezért a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem fogalmazhat meg véleményeket. Ha tehát állít valamit, azt bizonyítania kell, ami ez esetben nem történt meg minden kétséget kizáróan. A bíróság továbbá azt is kimondta az ítéletében, hogy bár a hivatal által publikált jelentések ellen közigazgatási úton nem lehet jogorvoslattal élni, de a polgárjogi perre lehetőség van (a Hivatal ezt is vitatta). Az ítélet nem jogerős, a Hivatal még fellebbezhet az ítélet ellen.

Lánczi Tamás esete a tényekkel

Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a bírósági ítételetet követően a következőket írta ki a Facebookra:

„A Fővárosi Törvényszék első fokon megállapította, hogy az Átlátszó jó hírnevére káros, hogy a nyilvánosság előtt is kiderült: hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytatnak, és külföldről finanszírozzák őket. A helyzet azonban az, hogy ezek tények.”

Ezzel azonban két probléma is akad. Az egyik, hogy a bíróság 76 odalas ítéletében kimondta: a Szuverenistásvédelmi Hivatal nem tudta bizonyítani a felsorolt állításait. Tehát nem igaz, hogy bármi „kiderült” volna rólunk. Ellen az kiderült, hogy Láncziék nem tudták bizonyítani az állításaikat a bíróságon.

A másik pedig az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselője végig azzal érvelt a perbeli védekezésük során, hogy

ők nem tényeket, csak véleményeket fogalmaztak meg az Átlátszóról.

Még az is elhangzott a tárgyalóteremben a Hivatal részéről, hogy amikor Lánczi Tamás, a Hivatal elnöke tényekről beszélt, akkor – mivel nem jogász – „nem jogi értelemben használta” a „tény” kifejezést. A véleményeket pedig nem szükséges bizonyítékokkal alátámasztani úgy, mintha tényállítások lennének.

Ehhez képest Lánczi a bírósági ítéletre reagáló posztjában ismét, sokadszor megismételte azokat az állításokat, amelyekről a bíróság kimondta, hogy valótlanok és jogsértőek, és amelyektől első fokon eltiltotta a Hivatalt a bíróság. Lánczi csúsztatására reagálva közzétettük az ítélet rendelkező részét: döntse el mindenki maga, milyen ítélet született valójában.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője az ítélettel kapcsolatban azt mondta, a bíróság döntése nagy elégtétel számunkra, hiszen kiderült, hogy egy állami szerv sem hazudozhat következmények nélkül, érdemes tehát bírósághoz fordulni, ha valakit sérelem ért a Szuverenitásvédelmi Hivatal részéről.

Tóth Balázs, az Átlátszó jogi képviselője szerint a per üzenete az is, hogy az állami szervek még mindig a törvény és a jog keretei között kötelesek működni. Egy jogállamnak ugyanis nem az a lényege, hogy nincsenek jogsértések, hanem az, hogy a jogsértéseknek van következménye.

Szöveg: Katus Eszer — Videó: Pápai Gergely

Nyitókép: Katus Eszter / Átlátszó