Drasztikus adóemeléssel küldte padlóra a cafeteria-rendszert a kormány
2010-ben 25% volt a cafeteria adója, ma 28, de évekig volt 35 is. Közben pedig megszűnt a korábbi ételutalvány és iskoláztatási támogatás, csak a SZÉP-kártya maradt.
Sem a tárgyi, sem a személyi, sem pedig a pénzügyi feltételek nem álltak fenn a Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola működtetéséhez, ezért jogszerűen vonta vissza a Pest Vármegyei Kormányhivatal az iskola működési engedélyét – ezt állapította meg november 20-i ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék.
A Tudásfát fenntartó gazdasági társaság korábbi ügyvezetőjét a napokban Szegeden egy másik hasonló ügyben bűnösnek mondta ki a bíróság és – nem jogerősen – 6 évnyi szabadságvesztésre ítélte.
Egy éve követjük nyomon a Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola ügyét, ez idő alatt többször beszámoltunk arról, hogy az iskola telephelyén és több vármegyei tagintézményénél súlyos szabálytalanságokat tártak fel a kormányhivatali ellenőrzések során. A sorozatosan elkövetett jogsértések következtében a Belügyminisztérium arra kérte a Pest Vármegyei Kormányhivatalt (mint az iskola székhelye szerint illetékes hivatalt), hogy folytasson le törvényességi ellenőrzést az iskola fenntartójával, a Tudásfa Oktatási Nonprofit Kft.-vel szemben.
A vizsgálat során a kormányhivatal arra a megállapításra jutott, hogy sem a tárgyi, sem a személyi, sem a pénzügyi feltételek nem adottak az iskola működtetéséhez. Mivel ezek (külön-külön is) súlyos jogsértésnek számítanak, a hivatal visszavonta az iskola működési engedélyét és törölte az intézményt a nyilvántartásból.
Az iskola fenntartója szerint ugyanakkor a kormányhivatal törlő határozata jogsértő volt, így azonnali jogvédelmet kért, amelyet meg is kapott. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszék előtt folytatódott, ahol arról kellett döntenie a bíróságnak, hogy a működési engedély visszavonása jogszerű volt-e.
A tárgyaláson megállapítást nyert, hogy a fenntartó korábban megalapozatlan költségvetést nyújtott be: olyan pénzügyi tételeket tüntetett ugyanis fel benne, amelyek nem álltak rendelkezésére. Feltüntette például a Magyar Államkincstártól (MÁK) kapott működési támogatást, ám az Államkincstár egy korábbi határozatában ennek visszafizetésére kötelezte a fenntartót, valamint az iskola további állami finanszírozását is felfüggesztette.
Emellett a fenntartó egy 106 millió forintos kölcsönt is feltüntetett bevételként, amelynek meglétéről semmiféle igazolást nem tudott bemutatni. Egy új fenntartó ígéretével is próbálkozott, ám ez sem volt elég. (Ráadásul a kormányhivatali határozatban az is szerepel, hogy mivel a fenntartó képviselője ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények miatt eljárás indult a Tudásfával összefüggésben, az új fenntartó sem lenne garancia az iskola törvényes működtetésére.) Mindezek alapján a kormányhivatal (és a bíróság is) kimondta: nem adottak a pénzügyi feltételek az iskola működtetéséhez.
Nem ez volt azonban az egyetlen hiányosság. Az iskola szabályszerű működtetéséhez a tárgyi feltételek sem álltak rendelkezésre. A bejelentett székhelyen ugyanis a hivatali ellenőrzés során nem találtak senkit – sem vezetőt, sem alkalmazottat. A székhelyintézményként megjelölt iskola épületét a Tudásfa fenntartója csupán bérelte.
Az már egy tanúvallomásból derült ki, hogy a Tudásfa igazgatója csak alkalomszerűen jelent meg az intézmény „székhelyén”, akkor is csak tanítás céljából. Az intézményben nem használt igazgatói irodát, a tanügyi dokumentumokat sem itt tárolta, a diákok nem tudták hivatalos ügyeiket elintézni az épületben.
Ezek alapján a kormányhivatal megállapította, hogy
az iskola ténylegesen fenntartott székhellyel nem rendelkezik, ami súlyosan jogsértő.
De nem csak székhely és pénz nem volt, tanárból sem volt elég. Mivel az iskola egyes évfolyamokat jogellenesen összevont (tehát ugyanazon az órán ültek a 11. és a 12. évfolyamos diákok), a kormányhivatal megállapította, hogy a szükséges pedagóguslétszám sem állt rendelkezésre.
A törvényben előírt minimum heti óraszám 61,5 óra lett volna esti tagozaton, ezzel szemben a Tudásfában az első félévben Szigetszentmiklóson 49,5 órát, Vácon 34 órát tartottak meg. A második félévben sem volt sokkal jobb a helyzet: Szigetszentmiklóson 55,5 órát, Vácon 43,1 órát tartottak hetente a diákoknak. Az egyes osztályösszevonások azért is voltak jogszerűtlenek, mert így a diákok nem kapták meg a Nemzeti Alaptantervben meghatározott tananyagot. Korábban mi is beszéltünk olyan diákokkal, akik azt állították, a félév alatt sosem volt fizika-kémia órájuk, jegyet viszont kaptak az adott tantárgyból.
A kormányhivatal több tanárt is nyilatkozattételre hívott fel, mert nem stimmeltek a KIR-ben rögzített foglalkoztatási adatok sem.
Ez alapján egyes tanárok esetében kiderült, soha nem is dolgoztak a Tudásfában.
Mások viszont nem a rögzített feladatellátási helyen dolgoztak, hanem egy másik tagintézményben. Olyan is előfordult, hogy a tanóra megtartására felkért pedagógus – mivel nem rendelkezett az ehhez szükséges ismeretekkel – nem is taníthatott volna gimnáziumban. A kormányhivatal szerint a fentebb felsorolt esetek önmagukban is súlyos szabálytalanságnak minősülnek, együttesen pedig megalapozzák az iskola működési engedélyének visszavonását és az iskola nyilvántartásból való törlését.
A kormányhivatal határozatában utal arra is, hogy az iskola a hamis tanügyi dokumentumok és a fiktív hallgatói jogviszonyok mentén igényelt költségvetési hozzájárulást a Magyar Államkincstártól – nem először.
Habár Sajóhelyi Gábor papíron az iskola igazgatója és az azt fenntartó Tudásfa Oktatási Nonprofit kft. ügyvezetője is egyben, az általunk megkérdezett – az iskola belső működését jól ismerő – forrásunk szerint nem ő áll valójában az iskola működtetése mögött, hanem a már korábban megvádolt két nő: D. M. és L. Sz. V. Ezt erősíti meg az is, hogy Sajóhelyi a mostani bírósági tárgyaláson sem volt jelen, D. M. viszont igen.
D. M. nevét Szegeden is jól ismerik, a nő ugyanis több büntetőügyben is érintett. Legutóbb arról írtunk, hogy a Szegedi Járásbíróság a Tudásfával kapcsolatosan jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban tartott előkészítő ülést, melyben az elsőrendű vádlott D. M. volt.
A vádirat szerint, habár a cégvezetéstől a nőt korábban eltiltották, mégis az ő irányítása alatt működött a Tudásfát fenntartó kft., amely 2016 és 2019 között több iskola fenntartójaként is ismert volt. A nő tévedésben lévő személyek felhasználásával
fiktív tanulókat rögzített a KIR rendszerbe és a Magyar Államkincstár felé valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett, mellyel a költségvetésnek rendszeres haszonszerzés érdekében összesen 43.306.837 Ft vagyoni hátrányt okozott.
Mindebbe a lányát (Sz. L. V.) is bevonta, aki az előkészítő ülésen lemondott a tárgyalás jogáról, így őt a Járásbíróság költségvetési csaláshoz kapcsolódó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása miatt nyolcszázezer forint pénzbüntetésre és három év eltiltásra ítélte.
A Szegedi Törvényszék 2025. október 17-én nem jogerősen 6 év börtönbüntetésre, 800 ezer forint pénzbüntetésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte D. M.-t, emellett 144 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben.
Ez az ügy nem a Tudásfát érintette, hanem a Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskolát. A Tudásfához hasonló szabálytalanságok miatt az iskola működési engedélyét korábban a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal visszavonta. Az ügyben nyomozás indult, a Szegedi Törvényszék októberi ítéletében
folytatólagosan elkövetett sikkasztás, hűtlen kezelés, számvitel rendjének megsértése, hamis magánokirat felhasználása, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás
bűntettében találta bűnösnek az alapítvány vezetőjét, D. M.-t.
A vádirat szerint a nő az alapítvány vezetőjeként 2009. évtől kezdődően több ponton is visszaélt az alapítványnak rendelt vagyonnal, illetve az állam által nyújtott normatív támogatásokkal. Az alapítványi forrásokat felhasználva Szegeden bérelt ingatlant a lányának (Sz. L. V.), illetve fizette annak fenntartási költségeit, újította fel saját, albérletezésre szánt ingatlanát, vásárolt ruhákat, illetve külföldi, magáncélú utazásokon is részt vett. Ezenfelül indokolatlanul magas áron értékesített vagyontárgyakat az alapítvány részére, és egyéb, ismeretlen célokra is használt fel a rábízott vagyonból.
Mindezen túlmenően a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveit és határozatait is utólagosan állította elő a megfelelés érdekében, és a tevékenységük során használt számítástechnikai eszközökre licenc nélküli programokat telepíttetek.
Az állami költségvetésnek 2011-2014. közötti időszakban összesen 315.291.244 forint összegben okozott vagyoni hátrányt
azzal, hogy az alapítvány, mint fenntartó intézmény részére olyan tanulók után igényelt jogosulatlanul normatív támogatásokat, akik vagy nem is léteztek, vagy nem jártak képzésre egyetlen tagintézményükben sem. Az ítélet ez esetben nem jogerős, mert mind a vádlott védője, mind pedig az ügyészség fellebbezett, így a büntetőügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.
A Tudásfa igazgatója, Sajóhelyi Gábor korábban azt írta: „A perek folyamatban. Addig Ön se ítéljen el minket, amíg nem zárul le minden.”
Mostani megkeresésünkre egy 4 oldalas személyeskedő levélben reagált, melyet itt lehet elolvasni. Ebben arról ír, hogy várható volt, hogy törlik a nyilvántartásból a Tudásfát. A perekkel kapcsolatban hozzátette: a még nem jogerős ítéletet (a szegedi büntetőperben – a szerk.) nem kívánja kommentálni. A Delfi-ügyben pedig nem ő az illetékes, hiszen abban az iskolában nem ő volt az igazgató. Megjegyezte, azért hasonlíthat a két ügy egymásra, mert: ” bármely intézmény a törvények előírása szerint ugyanúgy gazdálkodik és tanügyigazgat, de a fenntartó az Intézmény életébe ott sem szólhat bele ,szakmailag nem is értem a Bírói döntést , tehát mindegyik ha vét, azonos a hiba.”
A Tudásfa kapcsán megjegyezte, a fenntartót a tagintézményvezetők félretájékoztatták (ennek vélelmezéséről mellékelt egy dokumentumot is, mely szerint a vajszlói tagintézmény esetében történhetett „félretájékoztatás”) ezért követtek el adminisztrációs hibákat. Erről némelyest más a véleménye a kormányhivataloknak, akik hamis tanügyi dokumentumokról és fiktív hallgatók után felvett állami támogatásokról írtak határozataikban.
Szöveg: Szabó-Gödri Rita – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Átlátszó-montázs
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
2010-ben 25% volt a cafeteria adója, ma 28, de évekig volt 35 is. Közben pedig megszűnt a korábbi ételutalvány és iskoláztatási támogatás, csak a SZÉP-kártya maradt.
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös lakhatási jelentése, melyből kiderül: az igazán rászorulókhoz nem jutnak el az otthontámogatások.
Főként a közbeszerzési rendszer megreformálására tettek javaslatokat, de a kormány szerint a jelenlegi jogszabályok is biztosítják a megfelelő környezetet.
Beszámolónk a menekülteket segítő Kárpátok Alapítvány egri konferenciájáról.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!