Pert nyertünk a Honvédkórház ellen a VIP-betegek nyilvántartásával kapcsolatban

A kormánymédia tavasszal írt arról, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértője zsírleszívást végeztetett a Honvédkórházban a TB-kassza terhére, amikor a Honvédség vezérkari főnöke volt. Ezt a KEHI jelentése szerint az úgynevezett „VIPGuard” rendszerben rögzítették, ezért adatigénylésben kértük ki a kórháztól, hogy hányszor rögzítettek adatot a VIPGuardban, és milyen tájékoztatót kaptak erről az ellátottak. Érdemi válasz helyett azonban csak terelést kaptunk, ezért a közérdekű adatokért pert indítottunk, amit első fokon meg is nyertünk. A Honvédkórház szerint az adatok kiadása nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetne, de ezt semmivel sem tudták alátámasztani.

„Zsírleszívást rendelt magának TB-kártyára Ruszin‑Szendi Romulusz” – márciusban jelent meg erről írás elsőként a kormánypárti Borson, majd ennek nyomán több lapban is. Nyáron a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is beszállt a történetbe, amikor jelentést tett közzé, melynek a „Vélemény a volt vezérkari főnök által igénybe vett egészségügyi ellátások jogszerűségéről” címet adták.

82%

Év végéig még

22 116 240 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az anyagban azt írja a KEHI, hogy „a Honvédkórház főigazgatójának nyilatkozata értelmében a beavatkozás a kórház betegnyilvántartó rendszerén belül egy úgynevezett »VIPGuard« rendszerbe került rögzítésre, amely titkosított adatként kezeli és tárolja az egészségügyi és a kapcsolódó személyes adatokat, illetve az érintett személy TAJ számát annak érdekében »maszkolja«, hogy az egészségügyi beavatkozás ne legyen beazonosítható”.

Részlet a KEHI-jelentésből

A KEHI-jelentésben az is olvasható, hogy „A volt vezérkari főnökön a beavatkozást ezért nem a Honvédkórház saját eszközével, hanem egy, a beavatkozás időpontjában éppen a Honvédkórházban lévő, »ingyenes kipróbálásra« átadott eszközzel végezték el. Az eszközt ugyanaz a magánegészségügyi intézmény bocsátotta a Honvédkórház rendelkezésére, amely a volt vezérkari főnökön végrehajtott egészségügyi beavatkozást végző orvost plasztikai sebészként is foglalkoztatja, és az eszköz kipróbálásra történő átvételét is ő javasolta”.

A KEHI jelentése kapcsán közérdekű adatigénylésben kérdeztük az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórháztól, hogy az elmúlt 3 évben hány alkalommal rögzítettek adatot a rendszerbe, és milyen adatvédelmi tájékoztatót adtak a betegeknek a rendszer működéséről. Valamint a fent meg nem nevezett eszközről is kértünk adatokat.

A cikk nem arról szól, hogy Ruszin-Szendi Romulusz végeztetett-e szépészeti beavatkozást a Honvédkórházban – mert erről a hatályos törvények szerint kizárólag ő nyilatkozhatna –, hanem arról, hogy a KEHI-jelentéssel szemben a kórház mit állított nekünk írt válaszában, majd a bíróság előtt az adatokról.

Válasz helyett mellébeszélés

Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház válaszában azt írta, hogy „2022. évtől egészségügyi szolgáltatótól 1 eszközt kapott »ingyenes kipróbálásra«, illetve a jogelődtől átvett iratanyag nem tartalmaz olyan dokumentációt, amely az ilyen jogcímen átvett eszközre vonatkozna”. Vagyis a kórház saját válasza szerint úgy lehetett az intézménybe gépet be- és kivinni, hogy az nem papírozták le: sem azt, hogy hányszor és mire használhatják, sem azt, hogy mégis ki és miért engedte.

Nem túlzás azt állítani, hogy a KEHI megfogalmazását a kórház állítása megkérdőjelezi – vagy azt mutatja, hogy az állami egészségügyi ellátórendszerben óriási hibák vannak.

A VIPGuard rendszerről pedig azt közölte a kórház, hogy

„a VIPGuard nem önálló rendszer, hanem adminisztratív védelmi megoldás,

a VIPGuarddal kapcsolatos belső dokumentáció nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a védett személyek adatainak biztonságát”, ezért azok kiadását megtagadta. Vagyis a kórház szerint nincs önálló VIPGuard, amibe bármit is rögzíteni lehetne – bár a KEHI jelentése ezt írta.

Az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház 2025. április 2-án. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Pereltünk és nyertünk

A választ nem fogadtuk el, hanem bíróságra mentünk az adatokért. Az elsőfokú ítéletben pedig a bíróság az Átlátszónak adott igazat. Már csak azért is, mert a kórház nem az adatigénylésünkben feltett kérdésre válaszolt.

A tárgyaláson a Honvédkórház újra előadta, hogy „a VIPGuard nem önálló rendszer, hanem adminisztratív védelmi megoldás”, vagyis abba a KEHI-jelentéssel ellentétben nem lehet mit rögzíteni. A bíró ezt az érvelést nem fogadta el, szerinte ugyanis közérdekű adat az, hogy hányszor használták a rendszert, nevezzük bárminek is a folyamatot, az eljárást.

A kórház jogtanácsosa azzal is érvelt, hogy az információk döntéselőkészítő adatok. De erre semmilyen bizonyítékot nem nyújtottak be,

ezért ezt az érvelésüket a bíróság figyelmen kívül hagyta.

Azt is állította a kórház, hogy az általunk kért adatok kiadása nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetne, ám az az intézmény „bírói kérdésre sem jelölt meg olyan törvényi rendelkezést, mely a VIPGuardra vonatkozó adatok kiadásának nemzetbiztonsági okból való kiadhatóságát korlátozza”. Így a bíróság ezt a hivatkozásukat sem találta megalapozottnak.

Részlet az elsőfokú ítéletből

Vagyis a bíróság szerint az adat se nem döntéselőkészítő, se nem sért nemzetbiztonsági érdekeket a kiadása – hiszen ezeket az állításait maga a kórház sem tudta alátámasztani.

A bíróság azt is vizsgálta, hogy a kötelező adatvédelmi tájékoztató kiadható-e, hiszen a hatályos jogszabályok szerint ilyennek lennie kell. Márpedig, ha van, az közérdekű adat a bíróság elsőfokú döntése szerint. Ezért az ítélet szerint kiadható „a VIPGuard adminisztratív megoldás használatának gyakoriságára vonatkozó” adat és a hozzá kapcsolódó tájékoztató is.

Lábbal tiport személyes adatok

Az Észak‑Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza a különleges ellátásokat, ezen belül a VIP / védett személyek ellátását. A védett vagy kiemelt személyek (köznyelvben „VIP-ellátottak”) ellátásának szabályozása részben az SZMSZ-ben, részben külön belügyi–honvédelmi protokollokban található.

A VIP / védett személy ellátása nem automatikus jogosultság, hanem:

1. Jogosultság vizsgálata történik (ki minősül védett személynek)
2. Az ellátás módját engedélyezni és koordinálni kell

Vagyis, ha történt is bármilyen beavatkozás Ruszin-Szendi Romulusz esetében, azt az egykori vezérkari főnöknek engedélyezték valakik. Egyrészt a Honvédelmi Minisztérium / Magyar Honvédség illetékes egészségügyi szervei, másrészt a Honvédkórház főigazgatója.

Ebben az esetben

a beteghez tartozó dokumentumok elérése szigorúan korlátozott, a személyes adatok védelmének maximális szinten kell(ene) működnie.

Az egészségügyi adat ugyanis személyes adat, sőt különleges (érzékeny) adat. Nem nyilvános, még közszereplő esetében sem — csak nagyon szűk körben hozható nyilvánosságra, ha az érintett kifejezetten hozzájárul – ezt mind a GDPR (EU 2016/679 rendelet), mind az Infotörvény (2011. évi CXII. törvény – a magyar adatvédelmi törvény), mind az Egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv. – Eütv.) kimondja.

A KEHI-jelentés ezeket a jogszabályokat megsértette, és azok is, akik az állítólagos kezelésről a Borsnak szóltak, valamint a lap maga is az erről szóló cikkével.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j) és Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvéd Vezérkar főnöke a Bálna Budapest Rendezvényközpontban 2023. március 14-én. (fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az egyébként sajnos nem újdonság, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bunkósbotként működik, korábban is bemutattuk ezt. Legutóbb arról írtunk, hogy miként maradtak ki a KEHI éves jelentéséből az akkor Magyar Péter vezette Diákhitel Központ Zrt.-nél talált problémák, amik Magyar politikai szerepvállalását követően egy jelentésbe kerültek.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Átlátszó-montázs