„Állami hivatalt hoztak létre a boszorkányüldözésre” – tíz éve kezdődött a magyar civil társadalom ellehetetlenítése

Tíz éve, 2014. szeptember 8-án Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány igazgatóját rendőrök kísérték ki az irodájából. Az Ökotárs, az Autonómia, a Kárpátok és a DemNet azért kerültek kormányzati össztűz alá, mert a Norvég Alap magyar civil szervezeteknek szánt támogatását a kormánytól függetlenül, szakmai szempontok mentén osztották szét. A kerek évfordulóra a civilek megemlékezést szerveztek, ahol egykori és jelenlegi ügyfélként, támogatott szervezet vezetőjeként én is felszólaltam. A beszédet itt is közreadjuk.

„A Piszkos Tizenháromra vadászott a rendőrség az Ökotársnál és a Demnetnél” – ezzel a címmel számolt be az Átlátszó 2014. szeptember 8-án arról, hogy házkutatást tartott a rendőrség a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő szervezeteknél. A Miniszterelnökség által összeállított listán szereplő szervezetek adatait keresték, köztük az Asimov Alapítványét, amely akkoriban az Átlátszóval dolgozott egy támogatott projekt megvalósításán.

Ekkor már túl voltunk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatán, amelyben az Átlátszó és az Asimov Alapítvány úgy döntött, hogy nem működünk együtt a törvénytelenül pártcélokra használt állami hivatallal. Ugyanakkor mivel titkolnivalónk sem volt, a KEHI által vizsgált pályázattal kapcsolatos adatokat az Asimov Alapítvány honlapján elérhetővé tettük.

Azóta eltelt tíz év, és az Átlátszó ismét hasonló cipőben jár, csak a törvénytelenül pártcélokra használt állami intézményt most Szuverenitásvédelmi Hivatalnak hívják. Velük sem működünk együtt.

Amikor tíz éve Verát rendőrautóba ültették, lezárult egy korszak. Egy olyan korszak, amely a rendszerváltás óta tartott, és amelyben azt gondolhattuk hogy a nyugati világhoz való felzárkózás ugyan döcögősen megy, de előbb-utóbb tényleg odaérünk, szellemi és financiális értelemben is.

Tágabb értelemben véve ugyanis mindannyian ezen a felzárkózáson dolgoztunk, és dolgozunk ma is azok, akik a környezet védelméért, az emberi jogokért, a sajtószabadságért, a jogállamiságért, a demokráciáért harcolnak. Ezek ugyanis az Európai Unió alapértékei, ahová Magyarország húsz éve belépett.

Tíz éve azonban hazánk visszafordult a tekintélyuralmi egypártrendszer és Oroszország irányába, és megvonta támogatását a nyugatos értékeket hordozó civil szervezetektől. De ennél is tovább ment, és a Nyugatnak sem akarja engedni, hogy támogassa őket. Ezért kellett Verát rendőrautóba tenni. Hogy mindenki értsen belőle.

Az elmúlt tíz évben változatos módszerekkel szekáltak minket. A kormánysajtó lejárató-kampányainak célpontjaivá váltunk, szervezetileg és személyünkben is. 2010 előtt a Fidesz helyeselte és bátorította a hatalom-ellenőrző, tényfeltáró újságírást, de miután hatalomra kerültek, nem kértek többet az őrkutyákból, a fékekből és az ellensúlyokból.

Az Átlátszót idegen érdekek kiszolgálójának, nemzetbiztonsági kockázatnak, sőt kémszervezetnek bélyegezték, én magam pedig „nemzetáruló pribék” lettem, egyebek mellett, a pártsajtóban.

Pedig amit az Átlátszó csinál, azt közszolgálati újságírásnak hívják, és nálunk szerencsésebb országokban az állam is támogatja, mert a teljes közösség érdekét szolgálja, amikor közpénz-pazarlást, környezetrombolást, hatalmi visszaéléseket leplez le.

Ezt ellenzékben a Fidesz is pontosan tudta – jómagam először Gulyás Gergellyel és párttársaival jártam másfél évtizede az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság állapotára panaszkodni. A fülkeforradalom óta viszont támogatás vagy dicséret helyett csak menetrendszerűen induló lejárató-kampányokat kaptunk tőlük, amelyekbe a pártsajtón túl a kormánypárt által gründolt és a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott álcivil szervezetek is beszálltak.

A legújabb fejlemény pedig az, hogy külön állami hivatalt hoztak létre a boszorkányüldözésre.

Tíz éve sem hátráltunk meg, most sem fogunk meghátrálni. Reméljük, hogy a támogatóink sem fognak, hiszen az ellenünk zajló hosszú hadjáratnak az is célja. Elzárni a pénzcsapokat a független sajtó és a kritikus civil szervezetek felé nem csak belföldön, de a nemzetközi partnereiket is elkergetni az országból. Lejáratni, ellehetetleníteni, kiéheztetni, aki nem lép egyszerre a nemzeti együttműködés rendszerével.

De Magyarország a mi hazánk is, úgyhogy nincs más hátra, mint előre. Ne hagyjuk magunkat.

Ahogyan az Ökotárs továbbra is itt van és nemzetközi támogatásokat oszt szét, mindenki csinálja tovább a dolgát. Nevessük ki a gyalázkodókat. A kormányzati támadásokból csak annyit szűrjünk le, hogy bizonyára értékes és releváns a munkánk, ha keresztbe akarnak tenni. Merítsünk fontosság-tudatot belőle. Írjuk meg a következő pályázatunkat is. Adjuk be az Ökotársnak.

Bodoky Tamás

Címlapkép: 2014. szeptember 8-án Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány igazgatóját rendőrök kísérték ki az irodájából