Már biztonsági fenyegetésként értékelik hazánkat Németországban, kemény fellépésre készülnek

Ahogy az a korábbi jelzések alapján várható volt, az új német kormány a gazdasági érdekeit félretéve kemény fellépéseket szorgalmaz hazánkkal szemben, mivel biztonságpolitikai fenyegetésként értékelik Orbán Viktor ukrán-ellenes politikáját. Forrásaink szerint amennyiben nem állunk az európai egység mögé az ukrán-orosz háború kérdésében, úgy a bilaterális kapcsolatok további romlása mellett uniós szinten is további eljárások várhatók, melyek során a szavazati jogunk mellett a hazánknak járó mintegy 43 milliárd eurónyi uniós forrást is elveszíthetjük.

„Az új német kormány még egyszer kinyújtja a kezét Budapest felé. De elvárja, hogy ezért ők is tegyék meg a szükséges lépéseket” – ezt Johann Wadephul nyilatkozta alig néhány héttel a külügyminiszteri kinevezése előtt. A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD kormány koalíciója tehát már a választások után, de még a kormány megalakulása előtt egyértelműen üzent hazánknak arról, hogy milyen viszonyra számíthatunk tőlük.

De az már az előrehozott választások előtt világos lehetett, hogy a Friedrich Merz vezette CDU sokkal erőteljesebben kívánja támogatni Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában, és ehhez egy megújított, egységes európai fellépést kíván megteremteni, élén természetesen Németországgal. Ebben a tervében pedig a legnagyobb ellenlábasa éppen a magyar kormányfő, Orbán Viktor.

Ez nyilván nem volt újdonság a magyar félnek sem, nem véletlenül tették le a garast már a választások előtt az addig vörös vonalnak számító AfD mellett. Alice Weidel felemelése, Németország egyetlen reménységeként való aposztrofálása természetesen a CDU/CSU-nál is kiverte a biztosítékot, de korántsem emiatt aggódnak leginkább Berlinben.

A magyar kormány azonban tudta, hogy ha folytatni akarja az ukrán-ellenes politikáját – márpedig a választásokhoz közeledve aligha tudna másról beszélni –, akkor nem számíthat virágzó kapcsolatokra az egykori német testvérpártjától. A romló gazdasági helyzet és a romokban lévő közszolgáltatások mellett ugyanis az egyetlen téma, amit a már magas fokon dübörgő kampányba be tud dobni, az az Ukrajnával való riogatás.

A Merz egyik legközelebbi bizalmasának számító Wadephulnak pedig az első számú prioritása Ukrajna, tehát nem a levegőbe beszélt a fenti interjúban, hanem a kancellár üzenetét közvetítette.

Információink szerint nem ez az interjú volt az egyetlen módja annak, hogy felhívják a magyar kormány figyelmét a helyzet súlyosságára. Egy rövid négyszemközti beszélgetés is lezajlott a két kormányfő között május 16-án Tiranában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján, amit Orbán Viktor akkor úgy kommentált, hogy Ukrajna kérdésében nem értettek egyet Merzcel. A német fél ezt a beszélgetést hivatalos formában nem kommentálta, de azt megtudtuk, hogy már ekkor felhívta a magyar kormányfő figyelmét arra, hogy egységes uniós fellépésre van szükség Moszkvával szemben.

Nem hivatalos német külügyi látogatás Budapesten

Az üzenet pedig hivatalosabb formában is átadásra került. Német kormányzati körökből származó információink szerint a német külügyi hivatal államtitkára, Géza Andreas von Geyr július 14-én Budapestre érkezett, és négyszemközti beszélgetéseket folytatott többek között Gulyás Gergellyel, Navracsics Tiborral, Bóka Jánossal és Sztáray Péterrel, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkárával.

Ezeken a találkozókon a német kormány üzenetét is átadta a magyar félnek, mely szerint bár Berlin pragmatikus együttműködésre törekszik Budapesttel, a bilaterális kapcsolatok javulásának előfeltétele, hogy a magyar kormány változtasson Ukrajna-politikáján, és ne gáncsolja a közös uniós fellépést Ukrajna támogatása mellett és Oroszországgal szemben.

Emiatt természetesen megkerestük külön-külön is az említett magyar kormányzati szereplőket, hogy erősítsék meg információinkat a négyszemközti találkozókon elhangzottakról. A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerint azon kívül, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter találkozott Géza Andreas von Geyrrel, a kérdésekben foglalt állítások és feltételezések megalapozatlanok, míg Navracsics Tibor hivatala szerint ez egy baráti beszélgetés volt a két fél között, melyről nem adnak ki információkat. Bóka János és Sztáray Péter nem válaszolt a megkeresésünkre.

EU szinten kezelnék a magyar kormány okozta problémákat

A bilaterális kapcsolatok további romlásán kívül a német kormány a „magyar problémát” uniós szinten kezelné. Pont az a német kormány, aki eddig a magyarországi gazdasági érdekeltségei miatt mértéktartásra intett a Magyarországgal szembeni fellépéssel kapcsolatban. Az új berlini vezetésnek azonban a biztonságpolitika a prioritása, amely felülírja a gazdasági érdekeket.

Erről beszélt lapunknak John Morijn, a groningeni egyetem nemzetközi jogi és politikai professzora. Morijn szerint a probléma már nem csak a jogállamiság, ami megnehezíti a gazdasági együttműködést vagy a határokon átnyúló kereskedelmet, hanem a biztonság, ami teljesen más logika mentén működik. A probléma Morijn szerint az, hogy szinte minden biztonsági döntéshez egyhangúság kell Brüsszelben, ez pedig maximális mozgásteret ad Orbánnak és a magyar kormánynak.

A német hozzáállás tehát uniós szinten is változik hazánkhoz, és kellően sok tagállamot idegesítettek már fel Orbán Viktor sorozatos vétói az orosz kérdésben, ami miatt Brüsszelben már gőzerővel dolgoznak a magyar kormány vétópolitikájának hatástalanításán.

Kim Lane Scheppele, a magyar Alkotmánybíróság korábbi kutatója és a Princeton egyetem jelenlegi professzora érdeklődésünkre azt mondta, hogy Orbán ukrán ügyekben alkalmazott vétói külön szerződéses megállapodások létrehozásával megkerülhetők, és az EU jogi kerete szerinte elég rugalmas ahhoz, hogy a magyar kormány ellenállása ne váljon komoly akadállyá kulcsfontosságú kérdésekben.

Ahogy rámutat, a legjobb példa erre a 2007-2008-as költségvetési válságra adott reakció, amelyben az eurót használó tagállamok a szerződéseken kívül megállapodást kötöttek anélkül, hogy ehhez az összes nem eurót használó tagállam beleegyezésére lett volna szükség. Ezenkívül a Schengeni Egyezmény is egy különálló, a szerződéseken kívüli megállapodás, amelyhez nem kell minden tagállamnak csatlakoznia, így a belső határok eltörlése az arra hajlandóak (akár nem EU tagok) között létre tudott jönni. Hasonló uniós védelmi együttműködési formák a „hajlandó országok” között továbbra is létrehozhatók – többek között Ukrajna esetében is.

Akár a hazánknak járó összes uniós forrás befagyasztása jöhet

A cikk elkészültéhez beszéltünk több, az Európai Bizottság munkájára rálátó forrással is, akik szerint a helyzet nem ilyen egyszerű. A magyar kormány megkerülése a jelenlegi érzékeny helyzetben nem a megfelelő taktika lenne az EU részéről, mivel most egyértelmű és egységes kommunikációra van szükség mind Kijev, mind Moszkva felé, az uniónak egységet kell kifelé mutatnia. A politikai akarat pedig már megvan a magyar kormánnyal szemben való keményebb fellépésre, mivel az EU egységességét ássák alá a biztonságpolitikát érintő témákban való vétózgatással.

Több forrásunk egybehangzóan állította azt, hogy tervben van az összes jelenlegi Magyarországnak járó uniós forrás befagyasztása, akár már az ősz folyamán.

A Bizottság és a tagállamok szerint ez a leghatékonyabb fellépés a magyar kormányfővel szemben, aki csak a pénz nyelvén ért és beszél. Jelenleg a helyreállítási alap és 3 operatív program 55%-a van befagyasztva, azonban emlékezetes, hogy az Ukrajna csatlakozásáról szóló uniós csúcson azért a bizonyos kávészünetért (hogy ne vétózzon) 10 milliárd euró uniós forrást feloldottak Orbán Viktor kormánya számára.

A mintegy 43 milliárd eurós keretből (ez a hétéves költségvetés pénzei, valamint a helyreállítási alapból hazánknak járó források összege) tehát még több tízmilliárd eurónyi forrást tudnának befagyasztani, köztük a komplett agrártámogatásokat, ami a magyar gazdaság számára katasztrófát jelentene. Erre pedig forrásaink szerint most megvan a politikai akarat mind a Bizottság, mind a tagállamok részéről.

Az uniós források befagyasztásának lehetőségével párhuzamosan pedig esély mutatkozik a 7-es cikkely szerinti eljárás továbbvitelére is, aminek a végén Magyarország szavazati jogát is elvehetnék. Ez az eljárás évek óta húzódik, és semmit nem haladt előre, ennek az egyik oka pedig pont Németország volt. Az új német kormány viszont újra napirendre hozta ezt a kérdést, és a jelenlegi lengyel kormány sem akadályozná már meg az Orbán kormánnyal szembeni ilyesfajta fellépést.

Itt a problémát forrásaink szerint a szlovákok, a románok és a bolgárok jelenthetik, azok a kis országok, akik félnének egy hasonló fellépéstől a velük szemben felmerülő jogállamisági aggályok kapcsán, emiatt vonakodva szavaznának hazánk ellen, márpedig a szavazati jog felfüggesztéséhez egyhangú döntés szükséges.

Erre azonban szintén kidolgoznának egy megoldást, mely szerint ha egyszer megállapítják, hogy egy tagállam tartósan sérti a jogállamiságot,
 akkor külön döntéssel – nem egyhangúlag, csak minősített többséggel –
 korlátozni lehetne a szavazati jogát egy adott területen, ami ez esetben a biztonságpolitika lenne. Ez pedig politikailag is könnyebben eladható azoknak a tagállamoknak, amelyek attól félnek, hogy egyszer ők kerülhetnek sorra, mert itt kizárólag az ukrán kérdés miatt alkalmaznák a szavazatmegvonást Magyarországgal szemben.

A magyar kormány az oroszbarát és ukrán-ellenes politikájával tehát már elérte azt is, hogy a legnagyobb gazdasági partnerünket, Németországot is magunkra haragítottuk, akik a jelenlegi háborús és veszélyekkel teli időben kemény lépésekre készülnek hazánkkal szemben.

A németek mellett pedig egyre több tagállam veszíti el a türelmét a magyar kormány különutas vétópolitikájával szemben. Az őszi hónapok így nemcsak újabb politikai konfliktusokat, hanem konkrét pénzügyi következményeket is hozhatnak. Ha Orbánék nem tudnak rövid időn belül kiegyezni Merzékkel, akkor annak akár katasztrofális gazdasági és biztonságpolitikai következményei is lehetnek Magyarországra nézve. A kérdés immár nem kizárólag a jogállamiság körül forog, hanem az uniós döntéshozatal működőképessége és az európai biztonságpolitika egysége is tét. A magyar kormány következő lépései ezért nemcsak a források sorsát, hanem hazánk mozgásterét is alapvetően befolyásolhatják az Európai Unión belül.

Dóka Milán (Berlin)

Címlapfotó: A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Friedrich Merz német kancellár Tiranában 2025. május 16-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán