Hiába perelt az igazgató, jogosan írtunk a szociális otthonban bántalmazó ápolóhoz fűződő rokoni kapcsolatáról

Évekkel ezelőtt alázott meg ápoltakat egy férfi a nagymágocsi szociális otthonban: cikkünk megjelenése után több jelzést is kaptunk, hogy az elkövető rokona lehet az intézmény igazgatójának. Akkor közérdekű adatigénylésben érdeklődtünk erről, de nemleges választ kaptunk. Később egy országgyűlési képviselő érdeklődésére a fenntartó részleteket osztott meg. Ezt megírtuk, az igazgatónő pedig perelt.

„Puszild meg a fost!” – videón alázták az ápoltat a nagymágocsi szociális otthonban, ahol szexuális zaklatás miatt is nyomoz a rendőrség, írtuk még 2023 januárjában, majd több e-mailt is kaptunk, hogy a videót készítő férfi és az igazgató közelebbről is ismerheti egymást. Egy olvasónk azt írta, „aki verte a lakókat, az (…) legjobb haverja, együtt csibészkedtek régen is. A videózó férfi kisfiának Durbináék a keresztszülei (…) baráti-rokoni kapcsolat (…)”

Csak részleteket osztunk meg a levélből, de ezek is arra utalnak, hogy az igazgató és a bántalmazó ismerte egymást.

2023-ban közérdekű adatigénylést küldtünk a Csongrád-Csanád Megyei Gesztenyeliget Otthonnak, melynek a fenntartója a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Hozzátartozói kapcsolatra kérdeztünk rá – mivel a Polgári Törvénykönyv ezt nevesíti –, így nemleges választ kaptunk. Egy évvel később Lőcsei Lajos országgyűlési képviselő az SZGYF-nél érdeklődött, ahol pontosabb választ kapott. Így 2024-ben megírtuk, hogy 2021 augusztusában tudta meg az intézményvezető, hogy az ápoló bentlakót bántalmazott.

A dolgozó 2016 márciusában kezdett el dolgozni a Gesztenyeliget Integrált Szociális Intézmény Csongrád-Csanád Vármegye Derekegyházi Ápoló Otthonában mint segédápoló. „A bántalmazást megelőzően a dolgozóra vonatkozó panasz egyszer sem érkezett igazgató asszony felé” – írták a képviselőnek. Kifejtették, hogy „igazgató asszony körülbelül 10 éve ismeri a volt dolgozót. A baráti kapcsolatra tekintettel a volt dolgozó és annak felesége felkérte a keresztszülőségre igazgató asszony férjét 2018. május hónapban”.

Az, hogy ismerték egymást, nem jelenti, hogy az igazgatónő tudomásával történhetett a bántalmazás, vagyis bármilyen ráhatása lett volna az ügyre, ilyet sem a rendőrség, sem a bíróság nem állapított meg. A bántalmazóval szemben az eljárást elévülés miatt megszüntették.

Helyreigazítási kérelem, majd per

Drubináné Fodor Katalin a Gesztenyeliget Integrált Szociális Intézmény vezetője. Férje a cikkben írt felvételeket készítő segédápoló gyermekének keresztapja, az írásban közölt események napvilágra kerüléséig a felperes és az ápoló, illetve családtagjaik egymással baráti kapcsolatban álltak – áll a bírósági jegyzőkönyvben. Az igazgatónő azért perelt, mert nem közöltük helyreigazítási kérelmét.

Drubináné Fodor Katalin arra hivatkozva kért helyreigazítást, hogy szerinte úgy írtuk meg a cikket, hogy az „olvasót arra a megértésre indítsa, azt a hamis látszatot keltse, hogy valamiféle akarategység – vagy legalábbis ennek sejthetősége, vélelmezhetősége – állt fenn az ápoló és közötte az ápoló jogellenes tettének eltussolásában”.

A cikkünk ilyet nem állított, még csak utalás sem volt rá.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon úgy látta, „a sajtó-helyreigazítási igénnyel érintett írás a személyes körülményeik – időskor, betegség vagy fogyatékosság – miatt önállóságra képtelen személyek állami ellátásának körülményeihez kapcsolódóan, egy szociális otthonban történt bántalmazási ügy felderítésével összefüggő történéseket mutatja be, így a közügyek vitatása körébe tartozik.”

Majd kimondta, „a közlés tárgyához mérten szükséges vizsgálni az érintettek személyi minőségét”. Az immár jogerős ítélet szerint „a cikk nem kelti azt a hamis látszatot, hogy a felperes saját személyében is követett volna el mulasztást a jogsértés leplezésével, kvázi bűnrészesként közreműködött volna az ápoló jogellenes tettének eltussolásában, az ápoló büntethetőségének vonatkozásában a büntethetőségi akadály kijátszásában, a közte és az ápoló közti rokoni kapcsolat okán.”

Ugyanis írásunkban pontosan bemutattuk, hogy milyen büntetőeljárás indult, és az mivel zárult. És azt is, hogy miért volt fontos utánajárni, van-e rokonság az igazgató és a gyanúsított között – hiszen ez szóbeszéd tárgya volt Nagymágocson. „Az a perben nem volt vitás, hogy az alperes által közölt tények a valóságnak megfelelnek. Az elsőfokú ítélet szerint a való tények hamis színben történő feltüntetése adott alapot a sajtóhelyreigazítás elrendelésére, míg a Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint való tényeket hamis színben feltüntető tartalmat az írás nem közvetített az olvasónak” – írja az ítélet.

Az igazgatónő jogerősen elvesztette a sajtópert, az Átlátszó által közölt tények megfeleltek a valóságnak.

Segesvári Csaba