Abszurd ellenkérelmében az ellene indított perünk megszüntetését kéri a bíróságtól a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Tavaly júniusban kapott levelet az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, melyben az állt, hogy „egyedi, átfogó vizsgálatot” indítanak ellenünk. Bár nem működtünk együtt velük, októberben „vizsgálati jelentést” publikált a Lánczi Tamás által vezetett szervezet, amiben olyan valótlan megállapításokat tettek, amelyek bűncselekményekkel vádolnak minket. Más jogorvoslati lehetőség hiányában, a témában született alkotmánybírósági döntést is figyelembe véve személyiségi jogi pert indítottunk a jó hírnevünk védelmében. A Hivatal a „vizsgálati jelentéséhez” hasonló képtelenségekben gazdag ellenkérelemben reagált bírósági keresetünkre, melyben a per megszüntetését, vagy a kereset elutasítását kérik. Az első tárgyalásra május 20-án kerül sor a Fővárosi Törvényszéken.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tavalyi „vizsgálati jelentésében” egyebek mellett azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy:

• kémkedünk, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagjai vagyunk,
• híreket hamisítunk,
• külföldi zsoldban állunk,
• hírszerzési tevékenységet folytatunk,
• magyar dokumentumokat töltöttünk fel amerikai szerverekre,
• ürügyet teremtettünk Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot
• titkos részjelentést adtunk a Sargentini jelentéshez.

Mivel a Hivatal ezen állításai valótlanok, személyiségi jogi pert indítottunk ellene. Arra kértük a bíróságot, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére is. A bírósági keresetünket nyilvánosságra hoztuk, a Hivatal ellenkérelmét pedig az alábbiakban mutatjuk be.

Ennek a pernek most annak fényében lett nagyobb jelentősége, hogy míg korábban nem fűződtek szankciók a Szuverenitásvédelmi Hivatal által megfogalmazott elmarasztalásokhoz, az úgynevezett „átláthatósági törvényjavaslat” értelmében, a törvényjavaslat elfogadása esetén a Láncziék által megbélyegzett, feketelistázott szervezeteket gyakorlatilag minden külföldi és belföldi finanszírozástól eltilthatják.

A per megszüntetését, a kereset elutasítását kérik

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenkérelmében a per megszüntetését, ha pedig ez nem lehetséges, akkor az Átlátszó keresetének elutasítását kérte. Szerinte az Átlátszó keresete teljes mértékben megalapozatlan.

A Hivatal szerint a Fővárosi Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben, mivel nem bírálhatja felül a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységének jogszerűségét egy személyiségi jogi perben. Álláspontjuk szerint a Hivatal csak azt tette, amit a Szuverenitásvédelmi törvény előírt számára. Éppen ezért a jelen személyiségi jogi perben nem járhat el a Törvényszék, mert a jogszabályok felülvizsgálatára, így a szuverenitásvédelmi törvény felülvizsgálatára is kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult.

Ezzel szemben a valóság az, hogy maga az Alkotmánybíróság jegyzi meg a Transparency International Magyarország panaszát elutasító határozatának indokolásában, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vizsgált szervezeteknek lehetőségük van személyiségi jogi pert indítani a valótlan tényállítások ellen.

Nem tényállításokat, hanem véleményeket fogalmazott meg a Hivatal

Láncziék hivatala szerint nem sértették meg az Átlátszó személyiségi jogait, ugyanis „a sérelmezett közlések megtétele a Hivatalnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben végzett elemzésen nyugvó jelentése keretében, ill. közérdeklődésre számot tartó, közéleti témában történt. A közléseknek pedig olyan ténybeli alapja van, amire tekintettel a közlések nem valótlan tényállítások, hanem valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek, illetve a felperesi tevékenység jogszerű értékelését adják.”

Ugyanakkor a Szuverenitásvédelmi törvény csak azt írja elő a Hivatalnak, hogy folytasson le vizsgálatot és tényeket állapítson meg. Olyan feladata a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a törvény szerint sincs, hogy Facebookon hirdesse a véleményét vagy közéleti vitákat folytasson le.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenkérelmében arra is utal, hogy a tényállításként megfogalmazott közlései valójában csak vélemények. Mindezt azzal indokolja, hogy a vizsgálati jelentésük közérdeklődésre számot tartó tartalomnak minősül, éppen ezért ilyen esetben azt kell eldönteni, hogy a közlések értékelésnek, elemzésnek vagy tényállításnak minősülnek-e. A Hivatal szerint a megállapításaik az elemzés, illetve vélemény fogalomkörébe tartoznak.

Vagyis mindaz amit a jelentésben rólunk írtak, csak vélemény.

Ez a védekezés csak akkor állná meg a helyét, ha kampányidőszak lenne, Lánczi Tamás képviselőjelölt lenne, az Átlátszó pedig jelölő szervezet. Ez az érv (tényállításként megfogalmazott közlések véleményként való értelmezése) ugyanis a közszereplő politikusok választási kampányban tett nyilatkozataival kapcsolatos követelménynek felel meg, és ott is csak a választási jogorvoslatok esetében áll fenn kifejezett vélelem(szerűség).

Ezzel ellentétben egy magát autonóm közigazgatási szervként meghatározó Hivataltól az lenne elvárható, hogy amennyiben hatósági vizsgálatot folytat le, akkor abban tények legyenek, ne pedig  „vélelmezetten véleményként értelmezendő” közlések.

Dezinformációval vádolják az Átlátszót, konkrét eset nélkül

A Hivatal szerint „az Átlátszó dezinformációs tevékenységet végez”. Mindezt a Hivatal arra alapozza ellenkérelmében, hogy „a Szuvtv.-ből adódó feltáró munkája során a hivatal egyértelműen beazonosított egy a mindenkori amerikai kormányzat irányítása alatt álló befolyásszerző nyílt hálózatot (…) a felperes a 2011-es megalapítása óta ehhez a hálózathoz és annak agendájához kötődik.” Azaz Láncziék szerint nem azért végzünk dezinformációs tevékenységet, mert valótlant állítottunk volna (nem tettünk ilyet, így nem is terjesztünk dezinformációt), hanem azért, mert szerinte tagja vagyunk egy nemzetközi hálózatnak, amelynek a jelentésben meg nem határozott „agendái” illeszkednek a hálózat politikai narratíváihoz.

Hírszerzéssel is vádolja az Átlátszót a Hivatal

„Vizsgálati jelentésében” a Hivatal hírszerzéssel vádol bennünket, szerinte „az Átlátszó tagja egy, az Amerikai Egyesült Államok által fenntartott, nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózatnak”, amely Magyarország, illetve annak szuverenitása kárára, amerikai megrendelésre és amerikai érdekek mentén, egy idegen állam titkosszolgálati fegyvereként fejti ki tevékenységét.

Mindezt a KiMitTudos közérdekű adatigénylések kapcsán fogalmazta meg a Hivatal. Lévén, hogy közérdekű adatokról van szó, eleve nem értelmezhető a Hivatal megállapítása (a közérdekű adatokat bárki megismerheti, megszerzésükhöz nem kell hírszerző tevékenységet folytatni, közzétételüket az Infotv. írja elő), ahogy az ezzel kapcsolatos ellenkérelme sem, amelyben rögzíti, hogy az Átlátszó nyílt forrású hírszerzési eszközöket használ.

Ellenkérelmében a Hivatal már nyílt forrásokról beszél, jelentésében azonban arra utal, hogy a közérdekű adatigénylésekkel az Átlátszó titkos műveleteket fedez adatkéréssel. Ezzel önmagával is ellentmondásba keveredik a „vizsgálati jelentésben” és a perbeli ellenkérelemben.

Láncziék hivatala szerint „az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal, eddig több mint 9 ezer magyar dokumentumot töltött fel amerikai szerverekre.” Ahogyan fentebb is említettük, a közérdekű adatok bárki számára megismerhetők, létezésük és megismerhetőségük az átláthatóságot szolgálja. A Hivatal ellenkérelmében arról értekezik, hogy „a Transparency International Magyarországgal együttműködve az Átlátszó oktatásokat szervezett a rendszer használatáról, ahol a hálózat magyarországi tagjait arra is kiképezték (!!!), hogyan lehet a KiMitTud segítségével visszaélésszerű, tömeges adatigénylésekkel megbénítani a közigazgatási szervek működését.”

Talán felesleges mondani, hogy bár a közadatigénylés mikéntjét valóban oktattuk, visszaélésekre nem buzdítottunk senkit, és ilyesmi nem is történt.

Mi vagyunk a hibásak, mert megírtuk, hogy lopnak

A Hivatal jelentésében azzal is vádolt bennünket, hogy „dezinformációs kampányunk ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot” Ellenkérelmében a Hivatal azt is kifejti, hogy szerinte „külföldi érdekeltségű politikai nyomásgyakorló hálózat tagjaként készítünk és közlünk cikkeket, részt veszünk formális és informális egyeztetéseken, szakmai fórumokon. A megjelenített narratívák a külföldi hálózati érdekek szerint meghatározott stratégiába illeszkednek.”

A Hivatal szerint ezek a „dezinformációs kampányok” eljutottak az EU döntéshozó testületeibe is, ahol felhasználták őket a jogállamisági eljárásokat megalapozó jelentésekhez. A Hivatal ugyanakkor nem törődik azzal, hogy az átlátható államműködés, a közpénzek helyes felhasználása alkotmányos érték. Olyan konkrét esetet ró fel az Átlátszónak, amelyekben nevezetesen be is bizonyosodott, hogy az uniós forrásokat elcsalták.

Sokallják a kért sérelemdíjat

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a „vizsgálati jelentésének” megállapításait fizetett Facebook hirdetésekben is terjesztette, terjeszti. Éppen ezért arra (is) kértük a Fővárosi Törvényszéket, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Hivatalt. Ellenkérelmében Lánczi hivatala azzal védekezett, hogy „a Facebook megjelenések közzétételével a felperes által konkrétan peresített magatartás befejeződött, és az Átlátszó nem igazolta, hogy az általa jogsértőnek tartott magatartás ismételt tanúsítására vonatkozó veszély valóban fennállna.”

Ehhez képest nemrég jelent meg a közösségi oldalakon egy olyan fizetett hirdetés, amelyben Lánczi Tamás egészen konkrétan azzal vádolja más lapok mellett az Átlátszót is, hogy átverjük az olvasóinkat.

Láncziék szerint megalapozatlanul kérünk magas összegű sérelemdíjat is, hiszen médiamegjelenési felülettel rendelkezünk, ahol meg tudjuk magunkat védeni az alaptalan vádakkal szemben. Szerencsére a magyar jogrendszer (még) nem így működik, egy jogállamban ugyanis vannak fékek és ellensúlyok, bírósági jogorvoslati lehetőségek is

A Hivatal szerint azért is eltúlzott a sérelemdíj összege, mert az Átlátszó nem bizonyította az őt ért sérelem konkrét mértékét, és egyébként is mindenki tudja, hogy mit művel. Ellenkeresetében a Hivatal így fogalmaz:

„Amennyiben a felperest bármilyen hátrány is érte volna a jelentésünkkel kapcsolatban, az egyébiránt okozati összefüggésben elsősorban azzal a ténnyel áll, hogy a közvélemény előtt már a jelentésünktől függetlenül is igen széles körben nyilvánosságot kapott azon tevékenysége, amelyet a jelentésünk szerint elemeztünk és értékeltünk, s amit hozzánk hasonlóan a média és a közvélemény markáns része is hasonlóan értékelt.”

Nem tudni, kire gondol a közvélemény markáns része és a média alatt a Hivatal, de itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Magyar Nemzet, Origó és társai nem fedik le a teljes magyar médiát és a közvélemény markáns részét. Egyelőre még létezik a kormánypropagandától független média és egy egyre növekvő kritikus tömeg, amely nem feltétlenül ugyanazt gondolja, mint amit a Hivatal sulykolni igyekszik.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított személyiségi jogi perünk első, perfelvételi tárgyalása 2025. május 20-án lesz a Fővárosi Törvényszéken.

• A bírósági keresetünket innen lehet letölteni (PDF)
• A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenkérelmét innen lehet letölteni (PDF)
• Az ellenkérelemre beadott válasziratunkat innen lehet letölteni (PDF)