Pert nyertünk a MÁV-cég ellen, ami Lázár minisztériuma miatt titkolt egy szerződést

Arra hivatkozva tartott volna vissza egy 900 millió forintos szerződést az állami vasúttársaság pályafenntartással foglalkozó leányvállalata, hogy az „a GDPR szempontjából korlátozottan terjeszthető személyes adatokat, valamint üzleti titkokat is tartalmaz”. A bíróság viszont kimondta, hogy a MÁV FKG Kft. közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles kiadni a dokumentumot.

Közel 1 milliárd forintos szerződést kötött még 2023-ban a MÁV pályafenntartásért felelős leánycége, a MÁV FKG Kft. a ZELE-BAU Kft-vel Szeged Divízió területén vasúti pályakarbantartással, felújítással és pályaépítéssel kapcsolatosan különféle munkák elvégzésére. Arra kerestük a választ, ezért a pénzért mit végzett el a cég.

Mivel a MÁV FKG Kft. nem tette közzé a szerződést, így azt közérdekű adatigénylésben kértük ki: e-mailben, 2024 márciusában. A cég válaszában egy linket küldött, ahol szerintük a kérdésünkre választ kapunk.

A link azonban a MÁV FKG Kft. által megkötött szerződések listájára mutat, amiből csak az derül ki, amit korábban is tudtunk. Nevezetesen, hogy 2023-ban közel 1 milliárd forintért bízták meg a ZELE-BAU Kft.-t szegedi munkákkal. A minket érdeklő részletek, a konkrét munkálatok adatai azonban nem szerepelnek a táblázatban.

Részlet a MÁV FKG által közzétett táblázatból.

Lázár János minisztériuma ellenezte a szerződés kiadását

A MÁV FKG Kft. az adatigénylésünkre küldött válaszában a link mellett azt is írta, hogy „A ZELE-BAU Kft.-vel 2023.04.17-én 650 000 000,-Ft értékben, Vállalkozási keretszerződés Szeged Divízió területén vasúti pályakarbantartással, felújítással és pályaépítéssel kapcsolatosan különféle munkák elvégzése tárgyban létrejött szerződést, és annak 2023.11.13-án megkötött 1. sz. módosítását – mely alapján az érték 949 000 000,-Ft-ra, a szerződés hatálya 2024.04.30-ra módosult – nem áll módunkban megküldeni, különös tekintettel arra, hogy

a dokumentumok GDPR szempontból korlátozottan terjeszthető személyes adatokat, valamint üzleti titkot is tartalmaznak”.

Vagyis az állami vállalat a GDPR-re és üzleti titokra hivatkozva tagadta meg a szerződés kiadását, amiből kiderülne, mire fordították a mintegy 1 milliárd forintnyi közpénzt. Ezt a kifogást nem fogadtuk el, hanem perre mentünk a szerződésért. Azóta közel 1 év telt el, és a bíróság jogerősen is kimondta, az állami cég közpénzköltése közérdekű adat. De nézzük, mi történt a per alatt.

Az elsőfokú ítélet jegyzőkönyve rögzítette, hogy „Az alperes állami tulajdonban van, a szerkezeti felépítését tekintve többségi tulajdonosa a Magyar Állam. Az alperes fenntartója az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Állam rajta keresztül gyakorolja tulajdonosi jogait. A minisztérium valamennyi részvényes tekintetében utasításokat adhat.”

Eszerint a Lázár János vezette minisztérium a felettese a MÁV FKG-nak. Mivel minket nem érdekelnek a személyes adatok, sem az üzleti titkok, a bíróságon újra elmondtuk: azt akarjuk tudni, hogy „a szerződéseken alapuló munkavégzések mely szakaszokra vonatkoznak”. Hogy ne raboljuk feleslegesen a bíróság idejét, egyezséget ajánlottunk a MÁV-cégnek. Úgy kértük a teljes dokumentációt, hogy töröljék belőlük a szenzitív adatokat. Azonban hiába: „A felek egyeztetése nem vezetett eredményre.”

De nem miattunk. A MÁV FKG képviselője azt mondta, hogy

„az egyezségkötés akadálya az, hogy fenntartója ellenzi a kereset teljesítését.”

Vagyis az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), Lázár János tárcája akadályozta meg, hogy kiadják a közérdekű adatokat, és gyorsan lezáruljon a per.

Lázár János 2024. november 28-án (fotó: Lázár/Facebook)

Jogerősen nyertünk a bíróságon

Az állami pénzből fizetett jogtanácsos azzal érvelt, hogy „a honlapon közzétett adatok alapján a felpereshez kötődő atlatszo.hu hírportál a konkrét szerződések kiadása nélkül is képes volt az alperesi tevékenységet bemutató cikk elkészítésére és közzétételére, melynek elérhetőségét is közölte”. De ez az állítás nem igaz, és ezt a MÁV FKG is pontosan tudja.

Éppen ezért az elsőfokú, majd a másodfokú bíróság is igazat adott az Átlátszónak. Az ítélet kimondta, hogy „Az alperes állami tulajdonban áll, közfeladatot lát el,

közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles másolatban kiadni a felperes által kért dokumentumokat

azok teljes körű mellékleteivel együtt, nem hivatkozhat arra, hogy a kiadni kért adatok a GDPR szempontjából korlátozottan terjeszthető személyes adatokat vagy üzleti titkokat tartalmaznak”. A bíróság megjegyezte, az Info tv. 30. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentumban mégis ilyen adatok vannak, akkor azok titkosítására felismerhetetlenné tétellel sor kerüljön. Azonban kiemelte, hogy „ A kért szerződési adatok közpénzek felhasználásával kapcsolatosak, ez is indokolttá teszi a kiadási kötelezettség megállapítását.”

Miután a pert másodfokon, jogerősen is megnyertük, a MÁV FKG Kft. végre megküldte a ZELE-BAU Kft.-vel kötött keretszerződést. A dokumentumból pedig nem takartak ki semmit, vagyis semmilyen üzleti titok és GDPR-t sértő személyes adat nem volt benne. A per során ezekről tehát hazudtak.

A megküldött dokumentumból viszont nem kaptunk választ az eredeti kérdésünkre, hogy konkrétan milyen munkákat végzett el közel 1 milliárd forintért a ZELE-BAU Kft-vel Szeged Divízió területén. A MÁV-cég ugyanis csak egy keretszerződést küldött meg, de az arra vonatkozó egyedi lehívásokat nem. Egy újabb adatigénylésben most azokat is kikértük, de még nem kaptuk meg őket.

Közben megkérdeztük Lázár János minisztériumát, hogy miért akadályozták az adatkiadást, és lett-e személyi következménye lenne annak, hogy pereskedéssel tartottak vissza közérdekű adatokat. Az ÉKM nem válaszolt.

Segesvári Csaba

A címlapkép Átlátszó-montázs (Lázár János a 2024-es kampányban, fotó: a miniszter Facebook-oldala; és a MÁV FKG Kft. egyik gépe, fotó: a MÁV Csoport Facebook-oldala)