Kártérítéssel fenyegette a Folly az ábrahámhegyieket, ha megfúrják a palackozót

Felkerültek a falu honlapjára a jegyzőkönyvek a tervezett palackozó ügyében tartott lakossági fórumról, és a két testületi ülésről, amelyeken az önkormányzat úgy döntött, hogy megakadályozza az üzem megépülését. Két alkalommal a Folly Arborétum tulajdonosa, Folly Réka és férje, az egykor Németh Szilárddal dolgozó Werner Péter is jelen volt, a harmadikra pedig levelet küldtek, amit a polgármester olvasott fel. A helyiek paprikás hangulatban faggatták a képviselőket, akik először széttárták a kezüket, majd igyekeztek kihátrálni az egészből. A Folly tulajdonosai eleinte próbálták meggyőzni a lakosokat, ám miután ez nem sikerült, bejelentették, hogy üvegházat építenek a területen, és kártérítést fognak kérni a palackozóüzem megakadályozása miatt, mert egy több százmillió forintos pályázatot bukhatnak el.

A jegyzőkönyvekből kabarészerű jelenetek rajzolódnak ki. Folly Réka például a július végi testületi ülésen közölte, hogy ők értéket szeretnének létrehozni az ábrahámhegyi palackozó megépítésével. Amikor pedig egy lakos visszakérdezett, hogy „Kinek érték?”, akkor az arborétum tulajdonosa azt válaszolta, hogy „sok mindenkinek, de még Európának is fontos”. A polgármester ugyanezen az ülésen kijelentette, hogy úgy érzi, az egész ügy már az egészsége rovására megy. A jelek szerint sem az önkormányzat, sem a Folly nem számított a lakosság ekkora mértékű tiltakozására.

Ahogy azt korábban megírtuk, a szomszédos Badacsonytomajon működő Folly Arborétum egy palackozóüzemet szeretett volna építeni Ábrahámhegyre, családi házak és nyaralók közé. Az önkormányzat már tavasszal tudott a tervekről, és először támogatta a beruházást, ám a lakosság csak nyáron értesült róla, és teljes mértékben ellenezte. Emiatt a polgármester és a képviselők úgy döntöttek, hogy a palackozónak kinézett területre változtatási tilalmat rendelnek el, és átminősítik a jelenlegi kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetből valami mássá. Így az üzem jelen állás szerint nem épülhet meg, a helyiek tiltakozása megtette hatását.

A tények felsorolása mellett azonban érdemes azzal is foglalkozni, hogy miképpen született meg az önkormányzat döntése: milyen volt a hangulat az ügyben tartott lakossági fórumon és képviselő-testületi üléseken, és mi vezetett odáig, hogy az önkormányzat meghátrált és a lakosok mellé állt.

Küzdeni kellett a lakossági fórumért

Ehhez vissza kell menni a történetben júniusig. A hónap elején tartott önkormányzati választáson Vella Ferenc Zsoltot választotta Ábrahámhegy lakossága polgármesterré. Ez nem volt nagy meglepetés, a függetlenként induló férfi 2006 óta, vagyis 18 éve vezeti a Balaton-parti falut. Az idei választás után azonban a helyiek szóbeszédből értesültek a Folly által tervezett beruházásról, ezért páran közülük megjelentek a szavazás utáni második, június 27-i testületi ülésen.

Annak a jegyzőkönyve már eleve egy vitával indul, ami remekül bemutatja a faluvezetést: Kovács József alpolgármester hosszan faggatja Vellát több ügyről, és felrója neki, hogy még mindig nem válaszolt a május 7-i, tehát 51 nappal korábbi e-mailjére. A polgármester erre „elmondja őszintén, nem nézte a levelet”, és „rossz volt a laptopja is 30 napig, az elmúlt 10 napban nem tudta megnézni az e-mailt”.

Még vitatkoznak egy kicsit, majd Kovács előhozza, hogy a Folly palackozója ügyében tartsanak lakossági fórumot. Vella erre azt kérdezte, hogy „mire kíváncsiak?” – mármint az ülésen megjelent, a palackozóról érdeklődő helyiek. Szó szót követett, majd a testület megszavazta, hogy július 10-én lakossági fórumot tartanak az ügyben.

Megígérték, hogy szép lesz

A művelődési házban tartott lakossági fórumon a polgármester, alpolgármester és két képviselő mellett a Folly Arborétum tulajdonosa, Folly Réka és férje, Werner Péter, valamint a Folly borásza is megjelent.

A jegyzőkönyv szerint először Folly Réka kapott szót, aki elmondta, hogy a palackozónak kinézett terület régen a nagyapjáé volt, de a kommunizmusban elvették tőle és csak egy kis részt kapott belőle vissza, és ahhoz ő a férjével még vásárolt területet. Most pedig oda akarnak palackozót építeni, méghozzá „úgy, ahogy

az Önöknek is méltányos, elviselhető, és talán még azt is lehetne mondani, hogy kedvező lesz”.

A beruházás részleteiről a férje beszélt. Werner Péter azzal kezdte, hogy a birtokukban lévő, kb. 6000 négyzetméteres telek „el van gazosodva, el van hanyagolva” – mintha ez a helyiek hibája lenne. Majd azzal folytatta, hogy „rengeteg rémhír és álhír kering az egész épülettel kapcsolatban”. Példaként említette, hogy az a hír terjed, hogy „a Honvéd utcán hatalmas teherautók, kamionok fognak közlekedni”, majd leszögezte, hogy nem így lesz, mert ők igyekeznek elérni, hogy a telek közvetlen lehajtót kapjon a 71-es főútról.

Még a forgalomnál maradva Werner arról is beszélt, hogy a helyiek sokkal jobban jár(ná)nak a palackozóüzemmel, mintha egy étterem vagy közért nyílna itt, mert a palackozóban csak 4 ember fog dolgozni, csak ők fognak közlekedni, egy étterembe vagy boltba viszont naponta több száz ember jönne autóval. Hozzátette, hogy a borászati üzemnél csak az a szeptemberi 3-4 hét a kritikus, amikor zajlik a szüret, mert akkor lehet nagyobb tehergépjármű-forgalom, amíg a termést behozzák és a préselés zajlik.

Kiemelte, hogy egyébként az övéknél sokkal nagyobb borászatok vannak a 71-es út mellett, sőt, Badacsony központjában is van egy óriási, a Laposa. Majd arról is beszélt, hogy a birtokukban lévő 8000 négyzetméteres telek (amit korábban 6000 négyzetméteresként említett) beépíthetősége 30 százalék, de a palackozó alapterülete csak 850 négyzetméter lesz, tehát „nem éri el a 10 százalékot sem”. Ez egész egyszerűen nem igaz, hiszen még át is lépi: a 850 ugyanis a 8000-nek a 10,6 százaléka, a 6000-nek pedig a 14 százaléka.

Werner, aki egykor a fideszes Németh „Rezsitábornok” Szilárd által vezetett csepeli önkormányzat városgazda cégének vezetője volt, azzal zárta mondandóját, hogy a telek fennmaradó részein parkosítást és rendezést fognak végezni. Mert az az érdekük, hogy ott „olyan alapanyagokat állítsanak elő, amit majd a szörpüzemben fel tudnak dolgozni”, és a parkosítás „mind látványában, megjelenésében,

az utca lakóinak is büszkeségére fog válni, hogy egy ilyen környezetben lakhatnak”.

Férje után Folly Réka újra szót kért: elmondta, hogy ők nem idegenek, akik eltűnnek, hanem itt vannak pár száz éve, és „nem is fognak felszívódni”, tehát el lehet őket érni, és sokat jelent, hogy „nem valahonnan jöttek”. „Higgyék el, hogy a helyi ember nem akar senkinek rosszat” – győzködte az ábrahámhegyieket.

Tudták, hogy nem felel meg a HÉSZ-nek

Ezután a polgármester átadta a szót Ábrahámhegy főépítészének, Szabó Zoltánnak, hogy mondja el a szakmai véleményét a tervezett palackozóról. Ám mielőtt Szabó elkezdhette volna a felszólalását, lezajlott egy komédiába illő jelenet.

A megjelent lakosok ugyanis megkérdezték, hogy mégis milyen tervekről van szó, mert nekik senki nem mutatott semmit, arról meg elég nehéz véleményt mondaniuk, amit nem látnak/láttak. Erre Werner elmondta, hogy ők elküldték a terveket az önkormányzatnak, Vella pedig mondta, hogy igen, bent van az asztalon és szívesen áthozza.

A lakossági kérdésre, hogy miért nem mutatták meg nekik eddig, a polgármester azt válaszolta, hogy „nem az önkormányzat feladata, hogy ezt közzétegye”. Majd átsétált a polgármesteri hivatalba a tervekért.

Közben Szabó Zoltán elkezdett beszélni a lakosoknak. A férfi először elmondta, hogy a falu rendezési terve lehetővé teszi a palackozó megépítését, de a településképi rendeletnek nem felelnek meg a Folly által bemutatott tervek, mert „a tervezők egy kicsit iparira vették a figurát”. Első körben ugyanis lapos tetősre tervezték, amiről szó sem lehet, ezért ő szólt a Follynak, hogy az épületet „magastetővel kell megvalósítani”.

A főépítésznek ezután nagyon nehéz pillanatokat kellett átélnie. A lakosok elkezdték mindenféle kérdésekkel bombázni a tervezett palackozó magasságáról, a településképről, a közeli hasonló épületekről, a vonatkozó jogszabályokról és a terület besorolásáról is. Ez utóbbi volt az egyik legsarkalatosabb téma, ugyanis a szóban forgó telek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet besorolású, de ahogy azt az egyik lakos is kiemelte a fórumon, a palackozó nem szolgáltat semmit, hanem egy termelő üzem.

Itt megint megszólalt Werner Péter, aki először megismételte, hogy jobban járnak a helyiek ezzel, mint egy nagy forgalmú bolttal vagy étteremmel, majd

elismerte, hogy a palackozó „nem kereskedelmi lesz”, vagyis nem felel meg a helyi építési szabályzatnak (HÉSZ).

Werner kifejtette, hogy ha megkapják a 71-es útról a lehajtási engedélyt, akkor természetesen az lesz az érdekük, hogy az arborétumhoz hasonlóan itt is ki tudják szolgálni a dolgozók az érdeklődőket szörppel és borral, de nem ez a fő irány.

„A fejünkben nem az van, hogy most ott, azon a hatalmas nagy területen a lugasok közé beteszünk 25 asztalt, vagy 50-et, és tömegével várjuk az italozó és szórakozni vágyó embereket. Mert ez a funkció lenne, ami szó szerint megfelelne a HÉSZ előírásainak, hogy szolgáltató és kereskedelmi” – mondta. Majd azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy az üzem úgyis csak 3-4 év múlva épül meg, tehát majd 4-5 év elteltével kéne visszatérni arra, hogy kinek milyen kárt okoznak a beruházással.

Folly Réka panaszai

Ezután az üzem zaj- és porkibocsátásáról, illetve annak méréséről ment a diskurzus, majd az egyik lakos a település fejlesztési koncepciójáról, a természet kárára történő terjeszkedésről, és Ábrahámhegy üdülőfalu jellegéről kezdett beszélni. Folly Réka telektörténeti monológjára utalva pedig azt mondta, hogy „szeretné, ha nem hangsúlyoznák folyamatosan, hogy mi volt 100, 80 és 70 évvel ezelőtt, mert ez nem jogosít senkit semmire. Fájdalom lehet, szomorúság lehet, de jogosultság nem.”

Folly Réka ezt természetesen nem hagyta szó nélkül: közölte, hogy a Badacsonyi Borvidéken vannak, és ők szőlővel foglalkoznak. Azt, hogy a nő mennyire másképp tekint a dolgokra, mint az ábrahámhegyiek, jól jelzi az a kérdés, amit ekkor odavágott a helyieknek:

„Üdülőfalu vagyunk? És mivel vonzzák ide a látogatókat?”

Ezután elmondta, hogy meg lehet nézni, milyen szép helyet hozott létre a családja az arborétum területén 120 év alatt, de ott is mindig nagyon sok embernek voltak és vannak panaszai. Fájdalmasan állapította meg, hogy „akinek van víziója és van koncepciója, és az életéből szeretne valamit, esetleg többet, mást kihozni, akkor általában ilyen dolgok jönnek szembe.”

A főépítész gyanús volt a lakosoknak

A helyiek közül erre többen reagáltak hosszasan, majd ismét előjött a tervezett üzem megközelítési módja (Honvéd utca vagy 71-es út), amivel kapcsolatban kérdéseket tettek fel a képviselő-testületnek.

Az egyik résztvevő pedig azt kérdezte a képviselő-testülettől, hogy kívánnak-e változtatni a Folly telkének besorolásán – és bár külön hangsúlyozta, hogy ezt nem a főépítésztől vagy a beruházótól kérdezi, hanem a képviselőktől, mégis a főépítész válaszolt neki. Szabó Zoltán elmondta, hogy ha a 2018-ban elfogadott rendezési terven 7 éven belül változtatnak oly módon, hogy korlátozzák a terület besorolását és/vagy használatát, akkor kártérítési kötelezettségük van.

Javasolta, hogy a falu „ezt ne vállalja be, mert ez milliárdos nagyságrend”.

A képviselő-testületnek feltett többi kérdésre is a főépítész válaszolgatott, méghozzá annyira feltűnő módon, hogy meg is kérdezték tőle, hogy ő-e az önkormányzat szóvivője. Mikor közölte, hogy nem, akkor jött a viszontkérdés: „Akkor miért válaszol helyettük?”

Itt már közbeszólt a polgármester, hogy a főépítész szakemberként segíti a munkájukat. Majd ismét arról beszélt, hogy az önkormányzat nem bólintott rá a tervekre, nem engedélyezett semmit, nem is az ő dolguk, és ezért nem is tájékoztatták korábban a helyieket. Vella Ferenc Zsolt közölte, hogy ő „minden héten az irodában ott van 3-4 alkalommal és bármikor szólhatnak” – mármint neki a lakosok, ha akarnak valamit.

A polgármester azt is elmondta, hogy tulajdonképpen a lakossági fórum is így jött létre: az egyik nyaralótulajdonos megkereste az egyik fogadónapján, és ő kérte a július 10-i fórumot: „ezért vannak itt most Önök mindannyian”.

A főépítész ezután még egyszer belengette az esetlegesen milliárdos nagyságrendű kártérítési kötelezettség rémét, amire az egyik lakos azzal reagált, hogy érzése szerint Szabó nem őket, hanem a beruházót képviseli – ezt azonban a főépítész cáfolta. Ezután még egy darabig folytatódott a kissé parttalan és indulatos vita, amelyben minden résztvevő elismételte a már korábban is elmondott álláspontját.

A polgármester próbálta nyugtatni a kedélyeket és kompromisszumot emlegetett, de a lakosok ez ellen hevesen tiltakoztak, és kijelentették, hogy aláírásokat fognak gyűjteni a palackozó ellen. Végül megállapodtak az önkormányzattal abban, hogy hamarosan tartanak egy nyílt testületi ülést az ügyben.

„Európának is fontos”

Két héttel később, július 25-én ez be is következett, és a jelek szerint az önkormányzat nagyon szorgoskodott addig. A képviselő-testületi ülés ugyanis azzal indult, hogy bejelentették: „változtatási tilalom elrendelését kérte a lakosság”, ezért annak előkészítésére már le is folytattak egy beszerzési eljárást.

Egy terület átsorolásához módosítani kell a településrendezési eszközöket (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat), ami egy hosszadalmas folyamat. Viszont a vonatkozó törvény szerint egy érintett területre már akkor elrendelheti az önkormányzat a változtatási tilalmat, amikor szerződést kötött a településrendezési eszközök módosítására.

Ahogy azt már megírtuk, ezt a hosszadalmas eljárást kezdte meg az ábrahámhegyi önkormányzat a beszerzési eljárással. Összesen 3 jelentkező volt a munkára, és a polgármester azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy kössenek szerződést a legkedvezőbb, bruttó 1,9 milliós ajánlatot tevő pályázóval. Ez meg is történt a július 25-i testületi ülésen: a képviselőtestület megszavazta a településrendezési eszközök módosítását és az ehhez kapcsolódó szerződés megkötését.

Az ülés jegyzőkönyve szerint azonban ez nem ment simán. A lakossági fórumhoz hasonlóan ugyanis itt is megjelent több helyi lakó/nyaralótulajdonos, valamint Folly Réka és Werner Péter mint beruházók. A szavazás előtti párbeszédben pedig Folly is szót kért: elmondta, hogy „büszke arra, hogy most itt áll és azon dolgozik, hogy ez a vidék szebb és jobb legyen – még akkor is, ha most Ábrahámhegy annyira nem lelkesedik értük”.

Aztán bejelentette, hogy egy kereskedelmi célt kiszolgáló, növénytermesztésre szolgáló üvegházat épít a birtokukban lévő területre, ahol dísznövény-faiskolát és -árudát létesítenek.

„Az üvegház 24 méter széles, 30 méter hosszú és 6 méter magas lesz.”

Elmondta, hogy véleményük szerint a 720 négyzetméter alapterületű üvegház megfelel a helyi építési szabályzatnak (HÉSZ) és az OTÉK-nek (Országos Településrendezési és Építési Követelmények), továbbá Ábrahámhegy vonatkozó rendelete nem ír elő kötelező településképi bejelentési eljárást üvegházak esetében. Vagyis „így csak konzultálni szükséges a polgármesterrel és a főépítésszel, amit ezennel meg is tettem”.

Folly Réka kiemelte, hogy „döntési jogköre sem a polgármesternek, sem a testületnek nincs ebben a kérdésben” és a településképi rendelet nem tiltja az üvegház építését. Közölte azt is, hogy az építkezést aznap megkezdte, így be is fejezheti „a változtatási tilalom hatályba lépésétől függetlenül”.

Hozzátette, hogy amennyiben a tulajdonukban lévő területek későbbi beépíthetőségét korlátozzák, akkor „az ezzel okozott kárigényét” továbbra is fenntartja, illetve ezután is azon fog dolgozni, hogy a palackozóüzem megépüljön. Arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy a változtatási tilalom érinteni fogja a 71-es útról tervezett lehajtóról szóló tárgyalásait a Közúttal, és akkor a Honvéd utcán lesz kénytelen az építkezéssel és minden egyébbel kapcsolatos dolgot levezényelni. Magyarán ott lesz a beruházás miatt nagy forgalom – pont úgy, ahogy a helyiek tartottak tőle.

Lakossági hozzászólásra válaszolva Folly Réka elmondta, hogy a palackozó „meg fog épülni, csak esetleg később”, és ő ezzel értéket szeretne létrehozni. A lakó visszakérdezésére, miszerint kinek érték, azt mondta, hogy

„sok mindenkinek, de még Európának is fontos”.

Ezután az ülésen még volt némi vita a testület és a lakosok között arról, hogy megkössék-e a közel 2 millió forintos szerződést a településrendezési eszközök módosítására így, hogy ha belevágnak, akkor Follyék kártérítést fognak kérni. Az egyik képviselő egyenesen azt mondta, hogy „szerinte kidobják az ablakon a pénzt”.

A polgármester azt közölte, hogy az összeg nem volt előirányozva a falu költségvetésében, de „fontos, hogy békében tudjanak itt állni”, és hozzátette: „úgy érzi, hogy az egész ügy az egészsége rovására megy már”. A jegyző közben felhívta a figyelmet arra, hogy Ábrahámhegy tartaléka mindössze 4 millió forint, mire az egyik lakó felvetette, hogy gyűjtést szerveznek a 2 millió előteremtésére, hogy így segítsenek az önkormányzatnak.

Majd az alpolgármester javasolta, hogy név szerinti szavazás legyen az ügyben, és kérte  képviselőtársait, hogy senki nem tartózkodjon, nyomjanak egyértelmű igent vagy nemet. Így is lett: egységesen, 5 igen és 0 nem szavazattal megszavazta a szerződés megkötését a testület. A szavazás után pedig az egyik képviselő és a polgármester is felajánlotta 1-1 havi tiszteletdíját a gyűjtéshez. Ez a hatályos helyi rendelet szerint képviselőnként bruttó 37 ezer forint, tehát összegszerűen nem sok, de mindenképpen gesztusértékű felajánlás.

 

Először felhívták a polgármestert

Bár a júliusi testületi ülés után Vella Ferenc Zsolt polgármester az érdeklődésünkre azt közölte, hogy „a változtatási tilalom elrendeléséről szóló napirendi pont előreláthatólag a következő soros testületi ülésen kerül megtárgyalásra”, mégsem így lett.

A polgármester augusztus 16-ra összehívott egy újabb rendkívüli testületi ülést az ügyben. Ahogy azt már megírtuk, a képviselők akkor megszavazták, hogy az önkormányzat változtatási tilalmat rendeljen el az érintett területre, így a palackozóüzem nem épülhet meg a Honvéd utcai telken.

A jegyzőkönyv szerint azonban ez a döntés sem nyugodt körülmények között született. Az ülésre meghívták Folly Rékát is, aki ugyan nem ment el, de előző nap küldött egy levelet a képviselő-testületnek, amit a polgármester felolvasott az ülés kezdetén. Néhány közjátékkal tarkítva. Rögtön a levél elején például a nő arról írt, hogy ők februárban keresték meg először az önkormányzatot, mire az alpolgármester értetlenkedett, hogy hiszen őket, képviselőket csak áprilisban tájékoztatták az ügyről.

A polgármester leszögezte, hogy „neki a február nem rémlik”, az ügyintéző márciust emlegetett, de Vella Ferenc Zsolt „emlékezete szerint” az sem állja meg a helyét. „Ő először úgy értesült erről, hogy

Werner Péter felhívta, hogy szeretnének oda valamit építeni, menjenek oda, nézzék meg a helyszínt. 

Ez meg is történt”– mondta jegyzőkönyvbe a polgármester, ám dátumot nem említett. Majd ezen túljutva folytatta Folly Réka levelének felolvasását. A nő leírta, hogy áprilisban a képviselőtestület nem jelezte, hogy „az önkormányzat részéről bármilyen akadálya lenne a beruházásnak”, csak azt, hogy tájékoztatni akarják róla a lakosságot.

Majd jött a fenyegetés

Ezután a panaszok következnek a levélben. Miszerint a július 10-i lakossági fórum után „jelentős fordulatot vettek az események”: az önkormányzat a településrendezési eszközök módosítására (a telek átsorolása érdekében) szerződést kötött egy vállalkozóval, most pedig a változtatási tilalom elrendeléséről fog szavazni a testület. Folly Réka szerint az előterjesztésből egyértelmű, hogy az önkormányzat véglegesen meg akarja hiúsítani „a terület építési célú hasznosítását”.

Ezután pedig megkérte a képviselő-testületet, hogy „gondolják át még egyszer, hogy mit is terveznek végrehajtani: a jogalkotás köntösébe bújva akarnak jelentős károkat okozva kezelni egy egyedi – politikai – ügyet.” Majd elmagyarázta, hogy ennek jelentős múltja van hazánkban, mert a jogalkotók (az önkormányzatok és az Országgyűlés) „nehezen tudnak ellenállni annak a vonzó lehetőségnek, hogy jogszabályban egyedi kérdést/kérést szabályozzanak”, ami a nő szerint azért kifejezetten csábító, mert a jogalkotó így „a jogalkalmazást megkerülve képes megvalósítani valamely politikai törekvését”.

Ezután Folly Réka alkotmányossági szempontokat, Alkotmánybíróságot és joggal való visszaélést emlegetve fejtegette az álláspontját, majd nyomatékosan kiemelte, hogy egy beruházás elgáncsolása esetén az önkormányzatnak kárfelelőssége van. Márpedig – hangsúlyozta a nő – az előterjesztés megszavazása nekik jelentős károkat okozna, mert azt a képviselőtestület is tudja, hogy

„a beruházás megvalósításához jelentős, több százmilliós támogatást tudnánk igénybe venni, amitől elesünk,

ha a Tisztelt Képviselőtestület elfogadja a változtatási tilalmat.” – írta Folly Réka. Majd hozzátette, hogy ennek azért van különös jelentősége, mert a képviselő-testületi tagok személyes felelőssége is felmerülhet, ha „az általuk képviselt önkormányzatot ért anyagi hátrány (kártérítés megfizetése) felelős döntéshozatallal elkerülhető lett volna”. Magyarán alig burkoltan megfenyegette a képviselőket, hogy ha megszavazzák a palackozót megfúró döntést, esetleg egy per szakad a nyakukba.

Volt egy kis mézesmadzag is

Ezután kissé békülékenyebb hangnemre váltva kérte a testületet, hogy halasszák el a döntéshozatalt és folytassák velük az egyeztetést. Szerinte ugyanis „semmilyen racionális indoka nincs a változtatási tilalom azonnali bevezetésének”, mert még be se adták a palackozó terveire az építési engedély iránti kérelmet, illetve a választási eredmények miatt hamarosan két személycsere lesz a képviselő-testületben.

A polgármester azonban ezen könnyedén túllendülve olvasta tovább a levelet, melynek hátralévő részében Folly Réka már engedményeket és anyagi támogatást is felajánlott a falunak a palackozóüzemért cserében. Azt írta, hogy igény esetén szívesen vállalják kereskedelmi és szolgáltató funkció kiépítését (ami ugye a hatályos besorolás szerint kötelező is lenne a területen – a szerk.), például egy delikátesz-boltot vagy vendéglátást-borkóstolást is hajlandóak létrehozni. Sőt,

„az Önkormányzat részéről esetlegesen felmerülő közcélú igények teljesítése, finanszírozása vonatkozásában településrendezési szerződés megkötésétől sem zárkózunk el.”

Egy helyi lakos ezután hosszasan kifejtette, hogy szerinte hol sántít Folly Réka jogi érvelése a kártérítésről. A polgármester viszont megkérdezte, hogy a helyi építési szabályzat módosítására megkötött szerződést vissza tudják-e vonni, ha bevezetik a változtatási tilalmat, mert „akkor 3 év áll rendelkezésre, és nem kell kifizetni a 2 millió forintot”. Az önkormányzati ügyintéző nemleges válasza után pedig kiszaladt belőle, hogy „úgy érzi, ez a 2 millió forint kidobott pénz”.

Az egyik lakos erre azzal reagált, hogy ők nem így gondolják, és a 2 millió összedobásáról beszélnek. Vella Ferenc Zsolt közölte, hogy ő a falu költségvetése miatt aggódik, és név szerinti szavazást kért a változtatási tilalomról. Majd ezután a többiekkel együtt ő is igennel szavazott a változtatási tilalomra.

 

Erdélyi Katalin

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Folly Réka és Werner Péter, a palackozó látványterve és tervezett helyszíne (fotó: Átlátszó-montázs)