Holland milliárdoshoz került Süli János fiának uniós támogatással megtolt telepe

Az valószínűleg majd csak a cégbeszámolókból derül ki, hogy mennyiért cserélt gazdát a tófalui szarvasmarhatartó telep, de a tulajdoni lap szerint már nem Süli János fiának cége, hanem a holland Janssen család birtokolja az ingatlant. Az uniós támogatásból is épült telepen évekig nem volt nyoma állattartásnak, az Integritás Hatóság pedig szabálytalanságot állapított meg a projekttel kapcsolatban. Arra viszont, hogy végül vissza kellett-e fizetni a 468 millió forintos támogatást, senki nem válaszolt. 

Már nem a Biogas Productor Kft., hanem a HLT Production Korlátolt Felelősségű Társaság a tulajdonosa a Tófalu 054/4. helyrajzi számú ingatlannak. Ez azért érdekes, mert itt található az a szarvasmarhatartó telep, amelynek felépítésére Süli János (fideszes országgyűlési képviselő, volt miniszter) fiának cége több száz millió forint uniós támogatást kapott. Bár a pénzt lehívták, és a telep is elkészült, akárhányszor jártunk ott, soha nem láttunk benne teheneket. Egészen mostanáig.

Olvasói jelzéseket kaptunk azzal kapcsolatban, hogy továbbra sincsenek állatok a telepen, ezért megkértük Hadházy Ákost, akinek arrafelé vitt az útja, hogy ha van rá lehetősége, nézze meg, valóban így van-e. A független parlamenti képviselő elment a helyszínre, azonban nagy meglepetésre épp az ellenkezőjét tapasztalta: 6 év után először látott szarvasmarhákat a karámban.

Ez olyan váratlan fordulat volt, hogy keresni kezdtük az okát a cégadatbázisban és az ingatlan tulajdoni lapján is. Bár előbbi szerint még mindig a Biogas Productor egyik fióktelepe a terület, utóbbi szerint viszont már új tulajdonosa van: a HLT Production Kft. Az ellentmondásra magyarázat lehet az új adatok rögzítésének átfutási ideje, de akár az is, hogy Süli fiának cége bérlőként még jelen van a helyszínen.

Az ingatlan tulajdoni lapjának részlete

A Hunland cégcsoport a vevő

A HLT Production Kft. tulajdonosa Janssen Joseph Henri és a Hunland Group Holding Kft., amely Huijs-Janssen Suzanne Petronella és Janssen Joseph Henri érdekeltsége.

A milliárdos holland Janssen család már évtizedek óta él és működtet cégeket Magyarországon. Ügyleteikről sokszor beszámolt a sajtó. Így például lapunk is, amikor megírtuk, hogy bár a Fidesz egyik fő kampányszlogenje az volt, hogy megvédik a magyar földeket a külföldiektől, a licitek megkezdése előtt mégis módosították a jogszabályt, és lehetővé tették uniós állampolgároknak is a földvásárlást.

Ennek köszönhető, hogy 2015-ben több megyében is nyertek az állami földek árverésein külföldi állampolgárok saját nevükön, vagy családtagjaikén, strómanjaikon keresztül. A külföldi földművesek közül is kiemelkedett a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese, Joseph Janssen, aki feleségével és cégének ügyvezetőjével együtt valamivel több mint négyszáz hektárhoz juthatott hozzá a földárverések után, összesen 813 millió forintért.

Az egyik árverésen az Átlátszó is ott volt, és videót is készített:

Addigra a Hunland cégcsoport, amely korábban (2010 előtt) még a lovassportokat támogatta, már megjelent szponzorként az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött is.

Ebben az egyesületben pedig nem más játszott, mint Szijjártó Péter,

Magyarország külügyminisztere, aki azzal dicsekedett, hogy minden szponzort személyesen ismer.

De többek között annak kapcsán is előkerült a család neve, hogy 2023-ban Orbán Viktor miniszterelnök mintagazdasággá nyilvánította a Hunland cégcsoport öt cégét, köztük a HLT Production Kft.-t is. Ahogy arra akkor az Mfor rámutatott, a mintagazdaság gyakorlatilag egy jogszabályilag kialakított mezőgazdasági szupervállalati státusz, amelynek fő előnye, hogy a 50 évre szóló földhaszonbérleti jog vonatkozik rá, míg a többi bérlő legfeljebb 20 éves időtartamra köthet szerződést.

Nagy István agrárminiszter a Hunland kocatelepének átadásán 2023-ban. Fotó: MTI

A Hunland emellett többször szerepelt a legtöbb agrártámogatást elnyerő cégcsoportok között, és a 2023-ban átadott kocatelepükhöz is kaptak kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást a kormánytól.

Megkerestük a cégcsoportot, hogy megtudjuk, honnan értesültek a Biogas Productor szarvasmarha telepéről, és miért vették meg az ingatlant. Bár először kaptunk egy levelet, amely szerint a cég 48 órán belül válaszol, erre végül nem került sor.

Több száz milliós uniós támogatás

Ahogy arról korábban beszámoltunk, nagyjából egymilliárd forintért építették azt a szarvasmarhatartó telepet Tófalun, amelyre Süli János volt Paks-ügyi miniszter fiának a cége 468 millió forintos uniós támogatást kapott évekkel ezelőtt. A Biogas Productor Kft. leírása szerint 130 férőhelyes istálló, 1029 m2-es iroda, állatkezelő, boncoló és hullatároló épület is van a területen. Agrártevékenységnek azonban látszólag soha nem volt nyoma.

A projektre Hadházy Ákos figyelt fel először 2020-ban. A független parlamenti képviselő akkor azt tette szóvá, hogy a cég úgy nyerte el a támogatást, hogy évek óta nem rendelkezett szinte semmilyen forgalommal, és nem végzett üzleti tevékenységet. Teheneket akkor és később sem talált a területen.

A létesítmény aztán elkészült, de láthatóan senki nem használta semmire.

Az ügy végül az uniós pénzek elköltését ellenőrző Integritás Hatóságnál (IH) landolt, amely le is folytatta a vizsgálatot. A hatóság többek között arra jutott, hogy a cég úgy kapta meg a közel félmilliárdos támogatást, hogy nem végzett valós mezőgazdasági tevékenységet. Továbbá a projekt zárására adott 2 éves határidőt a Biogas Productor 2024 elejére több mint 2 évvel túllépte, és a telep az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásáig nem rendelkezett jogerős használatbavételi engedéllyel. A Hatóság végül feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.

Mi 2024 novemberében jártunk Tófalun, és ahogy az IH emberei, úgy mi sem találtunk szarvasmarhákat a telepen:

Megkerestük a Biogas Productor Kft.-t, hogy megkérdezzük, azért adták-e el az ingatlant, mert a sajtó és a hatóságok figyelmét is felkeltette a projekt, vagy esetleg más üzleti döntés állt a háttérben. Arra is rákérdeztünk, hogy az irányító hatóság végül megállapított-e szabálytalanságot a projektjükkel kapcsolatban vagy sem, és vissza kellett-e fizetniük a felvett uniós támogatást. Ha igen, mekkora összeget?

Megkeresésünkre a társaság nem reagált. Az ugyanakkor jól látszik a cégadatbázisban, hogy

2020 és 2024 között (a 2023-as évet kivéve) egyáltalán nem volt bevétele a cégnek, és folyamatosan veszteséget termelt.

Süli János még 2024 tavaszán azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy több elszámolásuk és ellenőrzésük volt, és minden feltételnek megfeleltek „jogilag-gazdaságilag”. Továbbá azt állította, hogy az Integritás Hatóság a vizsgálat során nem kereste meg a fia cégét, és helyszíni szemlét sem tartottak. Hozzátette, a használatbavételi engedélyt csak 2024 februárjában kapta meg a cég, addig nem tarthattak állatokat a telepen.

Riportunk a helyszínről 2024 telén

A volt miniszter szerint a pályázatban az szerepel, hogy a használatbavételi engedélytől számított egy éven belül kell 100 tehénnek lennie a telepen. Süli akkor azt mondta, hogy ez meg is fog történni. 2024 telén azonban mi nem láttunk állatokat a telepen, ahogy 2025 februárjában, vagyis a határidő lejártakor Hadházy Ákos sem.

Nem tudni, mire jutott az irányító hatóság

Érdeklődtünk a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnál is, hogy az érintett VP2-4.1.1.3.-16 sz. „Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése” című támogatás kapcsán indult-e szabálytalansági eljárás a Biogas Productor Kft.-vel szemben, miután a lezárt szabálytalanságok listájában nem találtuk a VP-1801722009 számú projektet.

Az állattartó telep 2024 novemberében – még üresen. A szerző felvétele

Megkérdeztük, hogy ez az jelenti-e, hogy az irányító hatóság rendben találta a projektet, vagy azt, hogy még folyamatban van a vizsgálata. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az Agrárminisztériumhoz irányított minket, ahonnan viszont cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Hadházy Ákos lapunknak úgy kommentálta a fejleményeket, hogy „Süli atomminiszter olyan, mit Mehemed: sosem látott tehenet. Azért felvett rá sok százmilliót a gaz Brüsszeltől. A nagy kérdés – amire nem volt hajlandó senki válaszolni az Átlátszónak –, hogy Süliéknek vissza kellett-e fizetnie a több mint félmilliárd forintot.

Az állattartó telep 2024 novemberében – életnek semmi nyoma. A szerző felvétele

Ha nem, akkor vidáman áshatja továbbra is a gödröket Pakson: ugyan egyetlen tehenet sem fejt meg, de Brüsszelt nagyon is. A pénzből végül – szabálytalanul, de – épített egy tehenészetet, de azt eladta a hollandoknak, így a félmilliárd végül zsebben maradt. Egy normális világban ennek jogi következménye is lehetne, a mienkben egyelőre annak is örülhetünk, hogy a korrupcióellenes sóhivatal el merte marasztalni őket” – fogalmazott a képviselő.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Szarvasmarhák a tófalui telepen 2026. március 5-én. Fotó: Hadházy Ákos