Túristvándiban EU-s támogatásból épült minden, mégsem működik semmi

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ukrán határ menti Túristvándiban az egy főre jutó bezárt épületek száma kettő. Pedig a településen az önkormányzat és magánszemélyek – főként a volt polgármesterek rokonai – több tízmillió forint uniós támogatást nyertek el a fejlesztésekre. A beruházások azonban nem sikerültek túl jól: az új óvoda és a piac például soha nem nyitott ki, de rövid működés után bezárt a húsüzem és egy étterem is. A korábbi polgármester nem kívánt tájékoztatást adni a projektekről, az új pedig egyelőre nem nézhetett bele a papírokba.  

„- Tessék mondani, ez az épület micsoda? – Húsüzem, de már évekkel ezelőtt bezárt. – És az a másik, ott a túloldalon? – Az étterem volt, és az is bezárt pár éve. – Na és az a ház? – Hát, az vendégház lenne… – Kitalálom, bezárt. – Be.” Nagyjából ez a beszélgetés zajlott le köztünk is egy helybéli között, amikor idén áprilisban Túristvándiban jártunk. A beruházások mind uniós/állami forrásból valósultak meg, de eredeti funkcióikat már nem töltik be.

A 666 fős Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban található, az Öreg-Túr partján, kevesebb, mint 5 kilométerre az ukrán határtól. Látványossága a 18. században épült, ma is működőképes vízimalom, ami ipartörténeti műemlék.

A faluban 1996 óta a Lakatos család tagjai töltötték be a polgármesteri posztot: 1996 és 2013 között Lakatosné Sira Magdolna függetlenként, illetve a Fidesz színeiben, majd 2014-től öt gyerekéből az egyik, Lakatos Tibor (Fidesz-KDNP) vezette a falut. Az akkori sajtóhírek szerint nagyjából ekkor épülhetett meg település piaca is. A beruházás 39 millió forint támogatást kapott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 2008-2009 környékén. A helyiek szerint a piac épülete soha nem nyitott ki, az épület ottjártunkkor is lelakatolva állt.

Pár évvel később, 2012-ben nyert 20 millió forintos támogatást Lakatos Tibor a „Molnár Csárda” kialakítására. Molnár Csárdát a helyszínen nem, de Molnár Fogadót találtunk – a Facebookon. Az oldal szerint az étterem 2019-ben még működött, azóta azonban nem frissült a lap. Az itt látható fénykép alapján az épület megegyezik azzal, amit szintén bezárva, üresen találtunk a faluban.

Lakatos Gergely a „Malomfogadó vendégház ”építésére nyert 30 milliót. A fogadó megépült, a honlapja szerint (ami áprilisban még elérhető volt, ma már nem) 2016-ban még működött öt szobával. Táblát viszont ma már itt sem találtunk, és látszólag családi házként funkciónál az épület.

Emellett volt egy Öreg Malom Fogadó is Túristvándiban, a Kölcsey utca 21-ben, de se a Google Maps 2012-es, se a 2021-es felvételén nem jelzi tábla, hogy pályázati pénzből épült volna, és hogy nem családi házként működne. Ugyanakkor a fogadónál megadott kapcsolattartó a korábbi polgármester, Lakatosné Sira Magdolna volt, aki falusi vendégfogadó építésére 9 millió forint támogatást nyert még 2005-ben. Most – a Túristvándi Népfőiskola honlapja szerint – Karaova Magdolna a tulajdonos, igaz, az elérhetőségként megadott email cím még a régi.

Nem szerepel viszont Túristvándi holnapján a Molnár fogadó és a Malomfogadó Vendégház sem.

Lakatos Géza Miklós „Istvándi” hústermék készítő bemutató helyre kapott 14,9 millió forintos támogatást 2011 körül – vélhetően ebből a forrásból épült az a létesítmény, ami a volt Molnár Fogadó és a volt Malomfogadó vendégház mellett kapott helyet. A helyiek szerint az húsüzem egy ideig működött, de aztán bezárt, és azóta üresen áll.

Szerettük volna a pontos részleteket megtudni a projektekkel kapcsolatban a település polgármesterétől, Lakatos Tibortól, aki azonban telefonon először azt kérdezte, kinek a megbízásából kérdezzük ezeket, majd közölte, hogy nem kíván válaszolni a kérdésekre.

Csődben a falu, állami segítségben bíznak

A júniusi választások aztán fordulatot hoztak a településen. Meglepetésre ugyanis ezúttal nem a Lakatos család egyik tagja, hanem egy volt rendőr, a függetlenként induló Karmacsi Máté lett a falu új polgármestere. Újra felkerestük ezért a települést, remélve, hogy tőle több mindent megtudunk.

Karmacsi Máté azonban közölte, egyelőre sajnos nem ismertek számára a pályázatok részletei, hiszen a dokumentumokba még nem tekinthettek be az új testülettel. Azt viszont már most látja, hogy Túristvándi komoly anyagi problémákkal küzd, és ez vélhetően nem független a rosszul sikerült beruházásoktól sem. Ugyanakkor vádaskodni sem szeretne.

„Adósságeljárás van az önkormányzattal szemben, ami talán ezekhez a pályázatokhoz is visszavezethető. Azt viszont nem tudjuk pontosan, hol csúsztak el a dolgok. De azoknak, akik ezeknek a beruházásoknak a kivitelezésében részt vettek, szintén vannak követeléseik.

Nagyon nagy hiánnyal küzdünk, és ezeket a hiányokat önerőből kigazdálkodni szinte képtelenség.

Csak akkor lesz erre lehetőségünk, ha fentről kapunk valamilyen támogatást” – véli Karmacsi.

 

Hozzátette ugyanakkor, hogy a fentieken túl további be nem fejezett projektek is vannak a faluban. Az egyik egy óvoda, ami nagyjából hat éve áll üresen (uniós támogatás nyomát nem találtuk sehol), a másik a közmunkaprogramban indított üvegház, ami jelenleg szintén üres – pontosabban gaz nő benne.

Ezen túl elvileg van még egy uniós beruházás, amelynek csak egy része érinti a települést. Hogy pontosan milyen összegben, azt nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy az 1,3 milliárd forintot meghaladó fejlesztésből (TOP-1.2.1-15-SB1-2016-00017) pontosan mi épült Túristvándiban.

A félbeszakadt projekttábla egy kis fabódé hátuljára volt felszerelve, az útról nem is látszik. A területen, ahol a tábla is volt, mindössze néhány féltetőt, egy üres faházat, egy kis színpadot és egy lezárt vizesblokkot találtunk. Itt állítólag néha voltak programok, de erről sem találtunk beszámolót sehol. Persze az is meglehet, hogy a tábla nem erre a területre szól. Túristvándi nevét ugyanis egyáltalán nem említik a projektleírásban.

Szöveg és fotók: Katus Eszter – Videó: Pápai Gergely

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: A piac épülete Túristvándiban, ami a helyiek szerint soha nem nyitott ki (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)