közpénzherdálás

Túlárazott fákra pályázhattak a kistelepülések az Agrárminisztérium országfásítási programjában

A kereskedelmi árak három-négyszeresébe kerülhetnek azok a fák, amelyeket a településfásítási program során oszt szét az Agrárminisztérium. Félmilliárd forintból 12 ezer facsemetét ültetnek majd el országszerte, a lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért. 

 

Településfásítási programot indított az Agrárminisztérium, amelynek keretében 2020. június 15-től minden tízezer fő alatti település pályázhatott belterületen ültethető fákra. Településenként 10-30 fát lehetett igényelni – a 12000 darab fa szinte rögtön gazdára talált.

A pályázat a 2019 őszén indított Országfásítási Programhoz (VP-20.2-16) kapcsolódik, célja elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása. Az ültetésekre 2020 őszén és jövő tavasszal kerül sor.

A fásításra 500 millió forintos keretösszeget határoztak meg, amely 12000 sorfa beszerzését takarja. Ez nagyjából 40 ezer forintot jelent darabonként. Az Agrárminisztérium számára az állami tulajdonú KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a fákat.

A törekvés jó és támogatandó, mégis felmerül a kérdés, miért kerül legalább négyszer annyiba egy fa a KEFAG-tól beszerezve, nagy tételben, mint bármelyik faiskolától egy darabot megvásárolva, beleértve a saját kiskereskedésüket is? Merthogy úgy tűnik, ez a helyzet.

Négyszeres áron

Megnéztük a kereskedéseket, és a következő árakat találtuk: fehér eperfa 4089 forint, keskenylevelű kőris 7000-12000 forintgömb szivarfa 10500-13500 forint, tövistelen lepényfa 9500 forint, korai juhar 15000 forint. Vagyis sok helyen töredékébe kerülnek a listában szereplő fák, sőt akad, ahol a házhozszállítás is ingyenes 20-25000 forint felett.

A pályáztatást lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület (OEE) tájékoztatása szerint az árkülönbség oka az, hogy:

minden fához 3 darab támasztó karót, rögzítő hevedereket, a törzset védő hálót és talajtakaró mulcsot is kapnak a pályázók, valamint a házhozszállítás díja is a kiírót terheli.

„A programban kínált fák 10-14 cm törzskörméretűek, földlabdásak vagy konténeresek, azzal együtt 2-5 méter magasak” – írta az egyesület arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit is kapnak a nyertes kistelepülések.

Hogy miért kellett bevonni az OEE-t, amely a program koordinálását végzi, az nem derült ki. Bár erről megkérdeztük az Agrárminisztériumot, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Azt megtudtuk ugyan, hogy stratégiai megállapodás van a minisztérium és az OEE között, de ez jogszabályi előkészítésre, illetve véleményezésre vonatkozik. Az egyesület saját bevallása szerint 40 millió forintot (a program költségvetésének 8%-a) kap azért, hogy lebonyolítja az igényléseket, kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, és biztosítja egy-egy erdész szakember jelenlétét az ültetések során. A fák ültetésével kapcsolatos tájékoztató kiadvány elkészítése és a program teljes kommunikációja is az egyesület dolga. Azt, hogy az említett 40 millió forintot az 500 millión felül biztosította a minisztérium vagy annak részeként, többszöri kérdésünkre sem árulta el az OEE.

Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy az OEE elnöke, Zambó Péter (aki idő előtt visszaadta mandátumát) az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára volt. Zambó 2019. február 18-a óta dolgozik a minisztériumnál, miután elődjét, Bitay Márton Örsöt menesztették a hivatalából. Az ő neve többek között arról lehet ismert, hogy ő volt az állami földvásárlási program felelőse, amelynek során rengeteg földet árvereztek el, és amivel sokan jól jártak a szereplők közül. Az egyesület új elnökét, Kiss Lászlót június 20-án iktatták be, ő egyébként az Ipoly Erdő ZRt. vezérigazgatója is.

Invazív fafaj volt a listán

Eredetileg az ezüst juhar is, amely invazív fafajnak számít, szerepelt a választható fák listájában. Érdeklődtünk, mi ennek az oka.

Ezzel kapcsolatban az OEE elmondta, az igényelhető fafajok kiválasztásánál fontos szempont volt a fajok várostűrő képessége. A települések a fák szempontjából szélsőséges élőhelynek számítanak, amit sok esetben csak idegenhonos fajok vagy egyes fajok kertészeti változatai viselnek el. Mivel a termőhely ismeretében a fafaj kiválasztása az igénylők felelőssége, ezért a program minél szélesebb kínálatot biztosított, hogy minden lehetséges termőhelyre legyen megfelelő fafaj.

A vonatkozó Európai Uniós rendelet által felsorolt inváziós fajok közül Magyarországon egyedül a bálványfa fordul elő, ez a jogszabályoknak megfelelően nem is szerepelt a programban igényelhető fajok listáján. Az ezüst juhar hangsúlyozottan belterületi alkalmazását általánosságban nem tiltják a jogszabályok, ezért szerepelt kezdetben az igényelhető fajok listáján.

A Magyar Díszkertészek Szövetségével időközben lefolytatott egyeztetések alapján azonban végül csak olyan fajok kerültek fel a listára, amelyek szerepelnek a szakmaközi szervezetként működő szövetség által kiadott „Közterületi sorfák jegyzékében”, így az ezüst juhar még az igénylési felület megnyitása előtt kikerült az igényelhető fajok közül.

 

Zimre Zsuzsa

Fotó: oee.hu

Frissítés (2020.07.07.)  Cikkünk megjelenését követően részben reagált korábbi megkeresésünkre az Agrárminisztérium. Szerintük nincs túlárazva a minisztérium Településfásítási Programja, mivel a 10 ezer fő alatti településeknek szóló program központi elemét kétségtelenül a belterületen elültethető fák jelentik, de a sikeres igénylők nem pusztán fákat, hanem egy komplett csomagot kapnak, ami több, az egyes fák közvetlen árán kívüli tételből áll.”

Ezek a következők: „a 10-14 centiméter körméretű, 3-4 éves, földlabdás vagy konténeres, 2-5 méter magas, belterületi ültetésre alkalmas fák költsége. A 2020 nyári igénylés után a fák őszi illetve következő tavaszi ültetési időszakig történő tárolása és ápolása (ennek során fák kiemelése, földlabdázása, vermelése, konténerezéshez szállítás, visszametszés, termesztő közegbe ültetés, konténerezés, csepegtető locsolás és támrendszer kiépítés, fák kötözése, 2 tenyészeti időszakban történő ápolás, tápanyag utánpótlás, növényvédelem, locsolás, téliesítés (fagy elleni védelem). A csomagokhoz tartozó eszközök beszerzése, esőmentes rakodó felületen történő tárolása az elosztásig; 36.000 db karó, 3.000 zsák takaró mulcs (20l/fa), 12.000 db favédőrács, továbbá kötöző hevederek, karót rögzítő távtartók, madárodúk. Két elosztási ponton a kiszállítandó csomagok összeállítása, szállításra történő előkészítése. Szállítási időpontok egyeztetése közel 500 sikeres igénylési helyszínen, 10-30-as tételenként az ültetési csomagok egységes kiszállítása az ország egész területén. Kapcsolattartás mintegy 500 településsel, minden ültetési helyszínen erdész vagy kertész szakember jelenlétének a biztosítása az ültetéskor. Ültetéssel kapcsolatos információkat tartalmazó kiadvány készítése a települések számára.”

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás