budakalász

Vizsgálja a budakalászi önkormányzat a Lupa-tó 2017-es eladását

A 2019-ben megválasztott, civilekből álló budakalászi városvezetés elkezdte feltárni az előző, fideszes többségű önkormányzat idején történt ingatlaneladások körülményeit. A Kálvária-telkek, illetve a Mályva és Ciklámen utcák közötti terület értékesítésének vizsgálata után most a Lupa-tó 2017-es eladása került sorra – az objektivitás érdekében minden esetben különböző igazságügyi ingatlanszakértőket vont be a munkába a testület által felállított Ideiglenes Bizottság. Az Átlátszó érdeklődésére a bizottságot vezető Kóder György képviselő azt mondta, hogy az ingatlaneladások kivizsgálásával nem az ellenségkeresés, hanem a tisztánlátás a céljuk.

2019 őszén az önkormányzati választáson Budakalász minden körzetében a 2011 Környezet- és Értékvédő Egyesület jelöltjei nyertek, a 11 tagú testületbe a Fidesznek csupán 3 képviselője jutott be kompenzációs listáról. Egyikük a települést két cikluson át vezető Rogán László (csak névrokona a miniszternek), akit dr. Göbl Richárd orvos győzött le a választáson.

Az új képviselő-testület megalakulása után a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság létrehozta az úgynevezett Ideiglenes Bizottságot, amely az előző fideszes vezetés idején, 2016-2017-ben történt nagyértékű ingatlaneladásokat vizsgálja. Az Ideiglenes Bizottságot a Pénzügyi Bizottság elnöke, Kóder György (2011 Egyesület) vezeti, további tagjai pedig Czinke Zsuzsanna (2011 Egyesület) és Gazda Géza (2011 Egyesület) önkormányzati képviselők, valamint az egyesület által a Pénzügyi Bizottságba delegált külsős tag, Simon Péter.

Szeptember elején jelent meg az önkormányzat honlapján a hír, hogy a Kálvária-telkek 2016-os eladása, valamint a Mályva és Ciklámen utcák közötti terület értékesítésének vizsgálata után a Lupa-tó került az Ideiglenes Bizottság fókuszába.

118 millióért adta el a fideszes testület

Ahogy arról 2017 januárjában beszámoltunk, az akkor fideszes vezetésű budakalászi önkormányzat már 2013-ban megágyazott Gerendai Károly strandjának. A Lupa-tó partjának egy része ugyanis az Óbuda Zrt. tulajdona, amit 2016-ban Gerendai 20 évre kibérelt a cégtől. Az Óbuda Zrt. pedig 3 évvel korábban 5 millió forintot ajánlott fel az önkormányzatnak azért, hogy (beruházási szempontból kedvezően) módosítsák a területre vonatkozó építési szabályokat. Az erről szóló előterjesztést annak idején maga Rogán László (Fidesz) terjesztette a képviselőtestület elé, amely természetesen meg is szavazta a javaslatot.

A budakalászi önkormányzat már 2013-ban megágyazott Gerendai strandjának

Három évvel ezelőtt az Óbuda Zrt. 5 millió forintot fizetett a budakalászi önkormányzatnak, hogy az megváltoztassa a Lupa-tó partjára vonatkozó építési…

2017 februárjában aztán a Rogán által vezett testület zárt ülésen döntött arról, hogy eladja a Lupa önkormányzati tulajdonban lévő részét Gerendai Károly cégének 118 millió forintért. Ráadásul a település honlapján most megjelent hír szerint „úgy, hogy a teljes vételárat részletekben kellett kifizetniük a vevőknek”.

A vizsgálatról szóló beszámoló arra is kitér, hogy a Lupa Strand Kft. már 2016-ban bő 51 millió forint árbevételt termelt, 2017-ben pedig 432,6 millió, 2018-ban 560,6 millió, 2019-ben 671,5 millió forint forgalma volt, de 2020-ban, a pandémia első évében is közel 604 millió forint árbevételt ért el a cég.

„2017-ben tehát a 118 millió forintos vételárért nem csupán az egykori kavicsbányán, hanem egy összesen százhektáros strandvállalkozáshoz szükséges ingatlanon, Budakalász legkülönlegesebb vagyontárgyán adott túl az akkori városvezetés

olvasható az önkormányzat honlapján.

Az adatokat ellenőriztük, valóban ezek a számok látszanak a mérlegekben az árbevétel rubrikában, de az igazsághoz hozzátartozik az adózott eredmény is, mert ez az, ami az árbevételből minden kötelezettség (bérek, adók, rezsi, hitelek stb.) kifizetése után egy cégnél marad. Ha az adózott eredmény pozitív szám, akkor nyereségről vagy haszonról, ha negatív, veszteségről beszélünk.

A Lupa Strand Kft. adózott eredménye 2016-ban -70,4 millió forint (veszteség) lett, 2017-ben 18,9 millió (nyereség), 2018-ban 2,5 millió, 2019-ben 12,1 millió, a koronavírusos 2020-as évben pedig -10,8 millió forint lett. Sajnálni azonban nem kell Gerendai Károlyék cégét: eszközeinek értéke a 2016-os 55,9 millióról 2020-ra 985 millióra nőtt, és bár közel ugyanennyi a kötelezettsége is, annak nagy része hosszú lejáratú, így pár jó strandszezon hatalmas fellendülést hozhat a cégnek.

Nem kizárt, hogy a hatóságokhoz fordulnak

A Lupa-tó budakalászi részének eladását vizsgáló Ideiglenes Bizottság vezetője, Kóder György az Átlátszó érdeklődésére elmondta, hogy a szentendrei közjegyzőtől kérték igazságügyi ingatlanszakértő kirendelését az ügyben. A szakértő már elkezdte a munkát, és várhatóan néhány héten belül végez a jelentésével, amit a bizottság majd beterjeszt a képviselőtestület elé. Az ingatlanszakértői vélemény alapján pedig a testület fog arról dönteni, hogy a hatóságokhoz fordulnak-e a Lupa-tó 2017-es eladása miatt.

„Nem az ellenségkeresés, hanem a tisztánlátás a célunk
 mondta Kóder György az Átlátszónak.

„A nyomozás sem a mi dolgunk, de ha indokolt, és a testület úgy dönt, az első két ügyben elindult eljáráshoz hasonlóan a Lupa eladásáról készülő szakértői anyagot is továbbítani fogjuk a hatóságnak tette hozzá a 2011 Egyesület képviselője, aki kiemelte, hogy a három ügyön direkt három különböző igazságügyi szakértő dolgozott/dolgozik, hogy ne érhesse semmilyen elfogultsággal kapcsolatos vád az önkormányzatot.

A parkoló még mindig kérdéses

Több cikkben foglalkoztunk már a Lupa Beach parkolójával, ami vízbázisvédelmi területen fekszik. Mivel a környékbeli kutakból kapja az ivóvizet a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt.-től 14 településen (Budakalász, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pomáz, Üröm, Solymár, Szentendre és Tinnye) közel 120 ezer ember, fontos lenne, hogy a parkolót vízzáróvá tegyék, hogy az autókból se olaj, se más szennyeződés ne juthasson a talajba és onnan az ivóvízbe.

Engedély nélkül üzemel a Lupa-parkoló, 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztetheti a környéken | atlatszo.hu

Engedély nélkül üzemel a Lupa-parkoló, 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztetheti a környéken

Bár a strand már 2016-ban megnyitott, a parkoló még 2019-ben sem volt vízzáró, emiatt engedély nélkül üzemelt. Az ügyben tartott közmeghallgatáson Gerendai Károly sajnáltatta magát, aztán 2019 decemberében a parkoló megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Azt azonban a Védegylet megfellebbezte, mert a civil zöldegyesület szerint az engedély kiadása jogsértően környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást nélkül történt, a parkoló műszaki tervei pedig nem biztosítják a felszín alatti ivóvízbázis megfelelő védelmét.

Tavaly felpörgött a bürokratikus gépezet: a Pest Megyei Kormányhivatal 2020. május 11-én kiadta a Lupa-parkolóra az engedélyt, ami rögzíti, hogy az ürömi jegyző megadta a hozzájárulását a parkolóra 2020. május 12-én. Vagyis az engedély kiadásának másnapján. Az ügyben Béres András, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett.

Közben folyamatban van egy per a parkoló útügyi engedélye miatt is, mert sokáig ez sem volt rendben, majd 2020 májusában fennmaradási engedélyt kapott a Pest Megyei Kormányhivataltól a környezetvédelmi engedélyhez hasonlóan egy nappal a szakhatósági állásfoglalás előtt. A budakalászi önkormányzat ezért a bírósághoz fordult, és közigazgatási pert indított. Péterffy Gábor polgármesteri kabinetvezető elmondta az Átlátszónak, hogy

itt a parkoló műszaki tartalma és megfelelősége a kérdés, amit a bíróság által kirendelt szakértő vizsgál.

Az ügyben 2021. szeptember 21-én volt tárgyalás, ahol döntés még nem született a per néhány hét múlva folytatódik.

Ez önkormányzati terület, nekünk kutyakötelességünk megnézni, hogy rendben vannak-e a dolgok. Ez nem érzelmi kérdés, nem a vállalkozás ellehetetlenítése a célunk mondta Péterffy az Átlátszónak az eljárással kapcsolatban.

A strand környékén esetlegesen később megvalósuló beruházások valószínűleg gördülékenyebben zajlanak majd, ugyanis 2020 utolsó napján megjelent egy kormányrendelet, ami a Lupa-tó fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja. Ez az jelenti, hogy a projekt sokkal könnyebben, gyorsított hatósági eljárásokkal futhat, a szomszédos budakalászi és szentendrei önkormányzat pedig nem szólhat bele, hogy mi történik a tónál.

Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a Lupa-tó fejlesztését

2020 utolsó napján jelent meg az a kormányrendelet, ami a Lupa-tó fejlesztését nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja. Ez az…

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a Lupa Beach a levegőből (forrás: Lupa Beach/Facebook)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás