Nemzetközi Együttműködés Rendszere

Több mint 75 milliárd forintot költött a magyar állam az afganisztáni szerepvállalásra

Nemcsak az Egyesült Államoknak került sokba a kudarcba fulladt afganisztáni megszállás, a magyar állam az évek során több milliárd forintot költött a rendteremtés segítésére, újjáépítésre és az afgán hadsereg kiképzésére. Költségvetési beszámolók alapján utánaszámoltunk, mennyibe kerülhetett Magyarország számára a 16 évig tartó afganisztáni szerepvállalás.

Románia augusztus végén, az afganisztáni misszió lezárásakor közzétette, hogy az évek során mennyi pénzbe került az ország részvétele a végső soron kudarcot vallott megszállásban. A Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint több mint 3 milliárd lejbe (mintegy 212 milliárd forintba) kerültek a küldetések, amelyek során a román hadsereg mintegy 32 ezer katonája fordult meg a közép-ázsiai országban.

A magyar honvédekhez hasonlóan a román katonák is elsősorban nem támadó hadműveletekben vettek részt (bár a háború korai szakaszában az ellenkezőjére is volt példa), feladatuk főként a járőrözés és az újjáépítés biztosítása, fegyveres erők kiképzése volt.

A magyar kormány egyelőre nem tette közzé, mennyibe került az adófizetőknek a mintegy 15 évnyi afganisztáni szerepvállalás, ezért igyekeztük az eddig nyilvánosságra hozott adatok – a központi költségvetés és a Honvédelmi Minisztérium dokumentumai – alapján kiszámolni a magyar részvétel büdzséjét.

A politikusok véleménye változott, a közvélemény nem

Afganisztánban 2004-től kezdve idén nyárig folyamatosan szolgáltak magyar katonák. A misszió kezdete előtt a közvéleményt nem is annyira Afganisztán tartotta lázban, hanem hogy Magyarország részt vesz-e a jóval vitatottabb iraki megszállásban.

Az akkori MSZP-SZDSZ kormány inkább emellett kardoskodott, mint az afganisztáni szerepvállalás mellett, elsősorban azzal érvelve, hogy így javíthatjuk kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal, míg a jobboldal inkább az afganisztáni részvételt támogatta, és elutasította az iraki missziót, illetve bármilyen fegyveres alakulat kiküldését.

Egy parlamenti vita során egy MDF-es képviselő még azt is kijelentette, hogy Irakhoz képest Afganisztán „a béke szigete”, míg Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úgy vélte, valójában az afganisztáni szerepvállalás lényegesen veszélyesebb az irakinál.

Cikk az afganisztáni és iraki szerepvállalásról szóló vitáról, Népszabadság, 2004-07-01. 152. szám (forrás: Arcanum adatbázis)

Végül egy, az ellenzéki pártok által is megszavazott alkotmánymódosítás lehetővé tette, hogy a kormány a NATO-hadműveletekre saját hatáskörben, parlamenti szavazás nélkül is küldhessen katonákat, így hamarosan indulhattak a katonák Afganisztánba és Irakba is annak ellenére, hogy az akkori közvélemény-kutatások alapján a többség ellenezte a katonák külföldre vezénylését (egy 2004-es Ipsos-kutatás szerint például az iraki szerepvállalást több mint kétharmad ellenezte).

A politikusok akkoriban elsősorban azt hangsúlyozták: az afganisztáni misszió nem egyszerű katonai művelet, hanem az újjáépítés lesz a feladatuk, a sajtóban pedig sok spekuláció jelent meg arról, melyik térségekben lehetnek nagyobb veszélyben a magyar katonák.

Pár évvel később, az akkori afgán elnök, Hamid Karzai budapesti látogatásán az afgán és a magyar fél is derűs képet festett az újjáépítésről, a magyar államfő azt mondta, „az afgán lakosságban igen pozitív képet rajzolt” a magyarokról a honvédek munkája, és hogy az újjáépítés a magyar befektetőknek nyit utat Afganisztánba.

Az optimizmus ellenére ebben az időszakban szinte folyamatosan nőtt a magyar csapat létszáma. A Gyurcsány-kormány idején a mainstream sajtóba is eljutottak a katonák gyenge felszerelésekkel (például elavult, silány minőségű géppisztolyokkal) kapcsolatos panaszai.

Ezzel párhuzamosan a Fideszhez közel álló sajtó sötét képet festett a szerepvállalásról, különösen azután, hogy meghalt két magyar tűzszerész. „Ide küldtek megszállónak mondta a Magyar Hírlapnak egy külföldön szol­gáló, neve mellőzését kérő magyar katona. Nem hősök vagyunk, áldozatot csinálnak belőlünk, s hébe-hóba úgy tesznek, mintha mindezt megfi­zetnék. (…) Ez rémálom, nem katonai misszió. Zsandárnak ve­zényeltek ide, dilettáns Puerto Ricó-i ágyútöltelékek alá. Nem erre szerződ­tem. Nem ezért lettem honvéd” – idézett például egy meg nem nevezett katonát a Magyar Hírlap 2008-ban.

Cikk az afganisztáni szerepvállalásról egy katona nyilatkozatával, Magyar Hírlap, 2008-06-13. 137. szám (forrás: Arcanum adatbázis)

A 2010-es kormányváltás után már nem jelentek meg ilyen vallomások, és a Fidesz politikusai sem ellenezték többé a külföldi fegyveres missziókat.

2011-ben Hende Csaba honvédelmi miniszter maga is Afganisztánba látogatott (a látogatást később többször megismételte), egy évvel később pedig azt mondta, az afganisztáni misszió nemzetközi elismerést és presztízst szerzett Magyarországnak, és a nemzeti érdekeinket szolgálja.

Az Orbán-kormány első két évében az afganisztáni missziót igyekeztek a nemzeti büszkeség építőkövévé tenni, 2015 után pedig természetesen a migrációval indokolták újabb katonák kivezénylését: terrorszervezetet tartanak féken. Szijjártó Péter például 2018-ban úgy fogalmazott: „Magyarország különösen fontosnak tartja a közös terrorellenes fellépést a közép-ázsiai országokkal, ugyanis ezek az államok számos szélsőséges mozgalmat és terrorszervezetet tartanak féken. Ha ezt nem tennék, emberek százezrei, vagy milliói indulnának el Európa felé.”

A közvélemény azonban sokat nem változott az időközben eltelt közel 15 év alatt: a PAGEO Intézet 2018-as felmérése azt mutatta, hogy a magyar lakosság több mint 60 százazléka szerint semmilyen külföldi küldetésre nem lenne szabad magyar katonákat vezényelni.

Újjáépítés, közvetlen támogatás az afgán hadseregnek

Magyarország afganisztáni szerepvállalása alatt háromféle műveletet értünk: az egyik a voltaképpeni katonai szerepvállalás, azaz a Magyar Honvédség katonáinak Afganisztánba küldése és ottani feladataik támogatása. A második az afganisztáni újjáépítés finanszírozása a nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) keretében, a harmadik pedig az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulás.

Az utóbbi két tételt a központi költségvetésről szóló törvényekben találhatjuk meg, így ezekről a költségekről pontos képet kaphatunk utólag.

Az újjáépítés támogatása elsősorban az úgynevezett PRT-program keretében (Provincial Reconstruction Team, azaz Tartományi Újjáépítési Csoport) történt. Ennek az amerikai kezdeményezésnek a célja lényegében az afganisztáni államépítés lett volna az instabil régiók biztosításával és az infrastruktúra fejlesztésével.

A Honvédség ebben a programban vett részt (a kontingens hivatalos neve is az volt 2006-tól: MH Tartományi Újjáépítési Csoport), de emellett a központi költségvetésben feltüntetett kiadások alapján a Külügyminisztérium is támogatta az újjáépítést.

Hogyan tovább Afganisztán? Mi várható a tálibok győzelme után?
| vilagterkep.atlatszo.hu

Hogyan tovább Afganisztán? Mi várható a tálibok győzelme után?

A jogtar.hu-n található költségvetési törvények szerint a 2007-es költségvetésben szerepelt először az „Afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében” tétel, a Külügyminisztérium fejezet alatt. A támogatás összege a PRT-k indulása utáni években volt a legmagasabb: 2007-ben és 2008-ban 500-500 millió, 2009-ben és 2010-ben 459-459 millió forintot fordított az állam erre a célra.

A támogatás összege a következő években nagyrészt 100 és 200 millió között váltakozott, és utoljára a 2017-es költségvetésben szerepelt a tétel, ekkor 129,2 milliárd forint volt a végösszeg (a kiadás mellett bevételt is feltüntet a költségvetés, a kettő különbségéből számoltuk ki a végső költséget).


Sajtóhírek alapján a magyar PRT olyasmikből állt, mint rendőrök kiképzése, humanitárius segítségnyújtás és infrastruktúra (például gátak, elektromos hálózatok, csatornák) fejlesztése, iskolák, kórházak építése, valamint az afgán minisztériumok munkatársainak képzése. Az Átlátszón a szerepvállalás első hat évének eredményeiről ebben a 2013-as cikkben lehet olvasni.

A magyar újjáépítés eredményei Afganisztánban | atlatszo.hu

Kíváncsi vagyok, lesz-e elég mersze kiutazni valami illetékesnek egy év múlva megvizsgálni, hogyan érvényesült a PRT beruházásaival kapcsolatban az afgán ownership.

A PRT beruházásaival kapcsolatban az afgán ownership érvényesült: a fejlesztéseket 100 százalékban az afgán kormány és emberek használatára szánták, a Honvédelmi Minisztérium közlése szerint az elkészült beruházásokat azonnal átadták a helyieknek használatra, üzemeltetésre és karban tartásra.

A központi költésgvetésben három évben szerepel még egy további összeg, szintén a Külügyminisztérium kiadásai között: az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulásként. Ezért 2015-től kezdve fizetett a magyar állam, nem sokkal azután, hogy csökkent a honvédségi kontingens létszáma.


A fenti, közel 3 milliárd forint csak kis része annak az összegnek, amit Magyarország összesen az afganisztáni szerepvállalásra költött. További összegeket utalt ki a Honvédelmi Minisztérium a magyar katonai kontingens fenntartására, feladatainak teljesítésére.

A magyar kontingens kiadásai

Magyarország 2004. augusztus 1-től kezdve gyakorlatilag folyamatosan állomásoztatott egy katonai kontingenst Afganisztában. A kontingens végig a NATO úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Ereje (angolul: International Security Assistance Force, ISAF) keretei között szolgált, az egység létszáma a változó volt, de az ezer főt nem lépte át.

A magyar katonák feladatát így szabták meg: járőrözés, objektumok biztosítása, őrzés-védelme, szolgálatteljesítés a kijelölt megfigyelő pontokon, kutatási-mentési feladatok megoldása, valamint konvojok és VIP személyek védelme.

Az afganisztáni magyar missziónak hősi halottjai is voltak: 2008. június 10-én a PRT-csoport egyik tűzszerésze halt meg, amikor egy házi készítésű robbanószerkezetet hatástalanított. 2008. július 12-én a Kunduzba vezető úton robbanás következtében hunyt el egy tűzszerész százados. 2010. augusztus 23-án Baglán tartományban egy magyar törzsőrmesternő halt meg, amikor a tálibok megtámadták a konvojukat.  A támadásban életveszélyesen megsérült egy zászlós is, aki itthon, a Honvédkórházban halt bele a sérüléseibe szeptember 7-én. 2011. május 17-én két magyar katona közúti balesetben halt meg, egy század-orvos halálát pedig szívinfarktus okozta.

A NATO adatai szerint a magyar kontingens 2013-ban érte el a legnagyobb csapatlétszámot, ekkor 611 honvéd szolgált a közép-ázsiai országban. Az év végére le is zárult a magyar PTR-egység (illetve az ISAF mint olyan) küldetése, de ez nem jelentette az afganisztáni magyar jelenlét végét. 2014 végén a NATO elindította az ISAF utódjának tekinthető Eltökélt Támogatás (Resolute Support)  hadműveletet, amelynek kitűzött célja az afgán nemzeti hadsereg felkészítése volt, hogy az ország védelmét fokozatosan átadhassák nekik. Ebben a feladatban egy kisebb magyar kontingens is részt vett, egészen 2021 nyaráig.

Nem rekonstruálható könnyen, hogy a katonai jelenlét pontosan mennyibe került a magyar államnak. A költségvetési törvényekben szerepelnek ugyan a Honvédelmi Minisztérium mérlegei, de nem olyan részletességgel, hogy abból kiderülhessen a misszió költsége: például egyetlen tételként láthatóak a Honvéd Vezérkar összes közvetlen szervezetének és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság szervezeteinek minden személyi juttatása és dologi kiadása.

Részletesebb, bár nem teljeskörű adatokat tudhatunk meg a Honvédelmi Minisztériumnak az Országgyűlés előtt bemutatott beszámolóiból, amelyek elérhetők a parlament.hu-ról. A minisztérium saját költségvetésének teljesítéséről készített éves jelentéseket vettük alapul, azon belül pedig a tárca nemzetközi feladatainak végrehajtásában szerepelnek a háború évei alatt az „Afganisztáni szerepvállalás” tételei.

A magyar katonai misszió a parlamenti dokumentumok alapján évente rendre milliárdos tételt jelentett az adófizetőknek, 2004 óta több mint 70 milliárd forintba került.

Bár a Honvédelmi Minisztérium beszámolói nem részletezik, a misszió költségein belül az egyik legnagyobb tételt a katonák juttatásai jelentették: a Kisalföld 2010-es cikke szerint egy Afganisztánban szolgáló szakaszvezető 601 781, egy törzsőrmester 629 222, egy zászlós 658 210 forintot keres havonta, míg egy százados tiszti beosztásban 765 270, parancsnoki beosztásban 783 977 forint zsoldot kapott. A lehetséges legmagasabb havi juttatásban az alezredesek részesültek: főtisztként 824 791, míg parancsnokként 846 474 forint volt a keresetük.

A fizetések és az ellátmány (lőszer, alkatrészek), valamint a Camp Pannonia nevű támaszpont fenntartása mellett költséget jelentett a katonák fegyverzetének időnkénti modernizációja.

Az afganisztáni egységet igyekeztek a Honvédség aktuálisan legmodernebb eszközeivel felszerelni, ennek ellenére a magyar katonák többször panaszkodtak a felszereléseik rossz minőségére. Olyannyira, hogy előfordult, a katonák inkább saját zsebből vásároltak felszerelést a kincstári darabok használata helyett. Arra is volt példa, hogy egy katona megtagadta a parancsot, mivel a legutóbbi összecsapáskor 6-ból 5 géppuska meghibásodott. Az elavult szovjet géppuskákat később lecserélték.

A 2008-as, halálos áldozatokkal járó támadás után új, erősebben páncélozott járműveket, amerikai MRAP-okat is rendszeresítettek (később azonban ilyen járművel szenvedett halálos balesetet két katona), kaptak továbbá német gyártmányú új sisakokat, lecserélték a katonák egyenruháit és kézifegyvereit is. 2009-ben a Honvédség darabonként 942 ezer forintért, összesen 7,26 milliárdért modernizálta az elsődleges fegyvernek szánt AK-63 MF-eket, amelyekkel az afganisztánban szolgáló magyar katonákat is felszerelték.

“Csak aláírtunk egy papírt, nem mondták el mi van rajta” – Kabulból kimenekített afgánok Balassagyarmaton

A Kabulból kimenekített, Balassagyarmaton elszállásolt afgán családok ügyében a Helsinki Bizottság szerint nagy eséllyel tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás folyik,…

Zubor Zalán

Címlapkép: Magyar katonák Afganisztánban (forrás: honvedelem.hu, Farkasné dr. Nagy Katalin százados). A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.

Megosztás