Uránbánya: szakmai ellentmondások és hiányzó adatok miatt bukott meg a kérelem

Ismét elkaszálta a Baranya Megyei Kormányhivatal a Magyar Urán Resources Kft. bányatelek megállapítására irányuló kérelmét. A hivatal azért szüntette meg az eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy a cég által benyújtott előzetes tanulmány szakmai szempontból ellentmondásokat tartalmaz, és a hiánypótlásként beadott dokumentációban foglaltak nem elégségesek az eljárás lefolytatásához. 

Nemrég megírtuk, hogy két korábbi sikertelen próbálkozás után ismét napirendre került a mecseki uránbányászat ügye, miután a Magyar Urán Resources Kft. július közepén bányatelek megállapítására irányuló kérelmet nyújtott be a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz a Nyugat-Mecsekben megkutatott ásványvagyonra.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ismét napirenden a mecseki uránbányászat: kérelmezték a bányatelek kialakítását | atlatszo.hu

Eddig minden alkalommal kudarcba fulladt a mecseki uránbányák újranyitásának ügye, a projektbe invesztáló cég azonban nem adta fel. Az Átlátszóhoz eljuttatott dokumentumok szerint a Magyar Urán Resources Kft. nemrég bányatelek megállapítására irányuló kérelmet nyújtott be a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz a Nyugat-Mecsekben megkutatott ásványvagyonra.

Bár a cég által csatolt összefoglaló tanulmány arra jutott, hogy a bányatelek kialakítása nem járna különösebb problémákkal (így például zaj- és porszennyezéssel), a növény- és állatvilágra gyakorolt lehetséges hatásokat bemutató tanulmányok sokkal borúlátóbbak voltak. Ezek szerint az élővilágra már a létesítés is negatív hatást gyakorolna, a működés pedig populációk megsemmisüléshez is vezetne, amennyiben az a karsztvízszint és a talajvízszint jelentős csökkenésével járna.

A pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete (ZöFi) lapunknak akkor azt nyilatkozta, szerintük a beruházás veszélyt jelentene a dolgozók és a környéken élők egészségére, az ivóvízbázisra, és gazdasági zsákutca lehet. A szervezet rámutatott: olyan védett és fokozottan védett állatok is veszélybe kerülhetnek, amelyek a Kárpát-medencében sehol máshol nem őshonosak. Az uránbánya újranyitásával az eddig ismert mecseki tájkép és élővilág olyan radikálisan megváltozhat, amelyen utólag már nem lehet segíteni.

Az uránércbányászat Magyarországon 1957-ben indult a Mecsekben, Kővágószőlős település határában a Pécsi Uránércbánya Vállalat irányítása alatt. A termelés az 1980-as évek végén indult hanyatlásnak, és a rendszerváltás után, 1996-ban fejeződött be azért, mert nem volt gazdaságos. A bányaüzemeket 1997-ben zárták be végleg. A mecseki bánya közel 20 ezer tonna uránfémet termelt közel 40 éves működése során. A becslések szerint a mecseki lelőhelyen körülbelül 19 ezer tonna urán van még.

Mindum Károly bányamérnök és környezetvédelmi szakmérnök (ZöFi) szerint pedig külön problémás, hogy a mostani előzetes engedélyeztetési dokumentációban nem tesznek említést az uránbányászat egészségkárosító hatásáról, valamint a befejezést követő rekultivációról és utógondozásról, illetve ezek költségességéről. Az egykori uránbányászatot követő, máig tartó, több százmilliós rekultivációs költségek nem megkerülhető kérdések – mutatott rá a bányamérnök.

Pécs, 2002. november 18. Az elmúlt öt év során Magyarország legnagyobb környezetvédelmi beruházása keretében 15,5 milliárd forintot fordított a Mecsekérc Rt. a mecseki uránbányászat hagyatékának felszámolására, a környezeti hatások kezelésére. A hátralévő két évben elkészül a százhatvan hektáros zagytározók rekultivációja. Ezt követően még 20 évig ellenőrzik a rekultivált területet és a bányatérségben fakadó és elfolyó vizeket. A képen: az egykori zagytározót három rétegben, másfél méter vastag földdel temetik be. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A mecseki uránbányászat ráadásul sokak szerint nem is lenne gazdaságos. „A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12% (1 tonna érc 1,2 kg uránfémet tartalmaz – a szerk.), ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc-telep” – hangsúlyozta többek között az Energiaklub egy korábbi petíciójában.

Szakmai ellentmondások, hiányzó adatok

A Baranya Megyei Kormányhivatalnak (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság) 45 napja volt az ügyintézésre, ez szeptember 3-án járt le. Ez idő alatt a hivatal kétszer is hiánypótlásra szólította fel a céget, amely ennek eleget is tett: egyszer július 28-án és egyszer augusztus 23-án. Ezek a dokumentumok azonban a kormányhivatal szerint nem voltak megfelelőek.

A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság megállapítása szerint a cég által benyújtott előzetes tanulmány „szakmai szempontból ellentmondásokat tartalmaz, valamint nem felel meg a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet tartalmi követelményeinek”.

A Kormányhivatal kifogásolta, hogy a Magyar Urán Kft. „a kérelem elbírálásához szükséges adatokat a Hiánypótlási Dokumentációban felhívásra sem közölte, továbbá a Dokumentáció környezeti radiológiai szempontból is hiányos”.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Osztályközi Tudományos Bizottsága által készített tanulmány szerint az egykori bányamunkások nagy százalékban még a nyugdíjkorhatárt sem érik meg. Az 1965 és 1989 között működő bánya dolgozóinak egészségi állapotát évenként vizsgálták ugyan, de az eredményeket szigorú titoktartás övezte. A vizsgálat emellett csupán a munka- és hőterhelésre terjedt ki, a bányászokat ért sugárterheléssel nem foglalkoztak. 2012-ben egy mecseki uránbányász mesélt arról a HVG-nek, milyen pokoli volt a munka az uránbányában. A lapnak nyilatkozó volt bányász 2016-ban, 61 évesen elhunyt.

A hivatal figyelmeztette a céget, hogy „amennyiben a 342-9/2021. és a 342- 21/2021. ügyiratszámú végzésekben kiírt hiánypótlási felhívási kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ügyben, vagy, ha a felhívásban foglaltak teljesítésének hiányában a kérelem nem bírálható el, az eljárást megszünteti”.

A Kormányhivatal végül arra jutott, hogy kérelmező „nem ismerteti a teljes bányászati tevékenységre vonatkozó technológiát és annak környezeti hatásait. A Dokumentáció nem tartalmazza a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges felszíni létesítmények pontos elhelyezkedését, továbbá nem ismerteti a kapcsolódó tevékenységet (pl.: kitermelt uránérc -tárolás, -feldolgozás, -szállítás) és azok környezeti hatásait sem.”

Mindezek alapján úgy ítélték meg, hogy cég által benyújtott tanulmány adatai nem elégségesek a tényállás teljes körű tisztázáshoz, így az eljárás lefolytatásához, és meg is szüntették azt.

A végzés ellen nem lehet fellebbezni, csupán a végzés közlésétől számított 30 napon belül – jogsérelemre hivatkozással –annak bírósági felülvizsgálatát lehet kérni a Pécsi Törvényszéktől.

A cég szerint teljesíthetetlen a kérés

Másképp látja a helyzetet a Magyar Urán Resources Kft., amely a hiánypótlásban teljesíthetetlennek nevezi a kormányhivatal kéréseit.

Első hiánypótlásukban többek között azt írják, „közvetlen külszíni hatásterületről nem beszélhetünk, mivel (…) a bányavállalkozó nem folytat felszíni üzemi tevékenységet”. Továbbá nem végeztek vizsgálatokat a föld alatti építményekkel és a majdani létesítményekkel (pl. uránérc-előkészítő, ércdúsító, bányászati hulladék-kezelő mű) kapcsolatban sem, mivel „azok vizsgálata a bányatelek megállapítást követően, az idegen külszíni területről indított, sajátos építmények bányafelügyeleti létesítési engedélyei és a műszaki üzemi tervre vonatkozó jóváhagyás birtokában, a szükséges további előfeltételi eljárások keretében kerülhet lefolytatásra”.

„Az előzőek miatt a bányavállalkozó által a bányatelekben végzett tevékenységekre nem értelmezhető a hiánypótlási kérdés”

– olvasható a dokumentumban.

Második hiánypótlásukban azzal érvelnek, hogy az adott kormányrendelet (314/2005. XII. 25.) „érdemben nem tesz különbséget a szilárdásvány-bányászati művelési módok: mélyművelés és külfejtés között és éppen ezért nem is veszi figyelembe az ebből adódó lényeges eltéréseket, specifikumokat (…) a mélyműveléses bányászati tevékenységet tervező, annak jogi megalapozására bányatelkek megállapítását kezdeményező Kérelmező – ha jogszabálykövető akar lenni – gyakorlatilag meg kellene feleljen a külfejtéses bányászatra megalkotott szabályrendszernek és követelményeknek, ami lehetetlenre irányuló követelmény”.

Pécs, 1992. október 16. Bányászok dolgoznak a mecseki ércbánya 3-as üzemében, miután az október 3-i, 4-es aknában történt tűzrobbanás után a Mecsek Urán Kft. új fejtések beindításával oldotta meg az ércszállításban fellépő fennakadást. A nem biztonságos 4-es akna bányászait a 3-as és 5-ös érctelep aknáiba irányították át. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Ezért arra kérik az eljáró hatóságot, hogy „jelen hiánypótlás teljesítettségének elbírálása és eljárása egésze során, a jogszabályból eredő követelményeinek megalkotásánál a mélyműveléses bányászat sajátosságait, a tervezett – önálló engedélyezési szakaszokhoz tartozó – létesítmények és tevékenységek elkülönülő alanyiságát és sorrendiségét” vegyék figyelembe.

Emellett hangsúlyozzák, hogy előzetes vizsgálati kérelmüknek „nem tárgya az építési tevékenység, a lejtakna kialakítás és ugyancsak nem tárgya a kőzet elszállításának, lerakásának és azok hatásainak vizsgálata, hiszen a bányatelek a felszín alatt található, felszíni létesítmények nem kapcsolódnak hozzá, így felszíni hatásai sem értelmezhetőek”.

A cég úgy véli, hogy „a radiológiai hatások minimálisak, mind a leírt technológia, mind a kis volumen miatt”, ezért „a kért részletes vizsgálat nem indokolt”.

Próbáltuk elérni a Magyar Urán Kft.-t a cégnyilvántartásban szereplő e-mail címen, hogy megtudjuk, hogyan értékeli a cég a döntést, és mi lesz a következő lépésük. Megkeresésünkre azonban csak egy automatikus hibaüzenet érkezett, amely szerint levelünk „valószínűleg sérti” a címzett „biztonsági vagy házirendi beállításait”, így a rendszer nem tudja továbbítani neki.

Bátaszék, 2008. szeptember 20. Greenpeace-aktivisták az alternatív energiaforrás mellett tüntetnek, amikor Népszavazást az uránbánya sorsáról! – az Élhető Bátaszékért Egyesület Uránbánya és környezete címmel fórumot szerveztek a környéken tervezett uránbánya veszélyeirõl és kockázatáról a polgármesteri hivatal nagytermében. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A Zöld Fiatalok Egyesület viszont megszólalt az ügyben. Szerintük azzal, hogy a Környezetvédelmi Hatóság megszüntette az eljárást a Magyar Urán Recources Kft. bányatelek kijelölésére vonatkozó kérelmének ügyében,

a közvetlen veszély elhárult, így egyelőre nem lesz uránbánya a Mecsekben.

„Ez már a második engedélyezési eljárás, amelyben sikerült megakadályozni a bányanyitást, így jó esélyt látunk arra, hogy sikerül megmenteni a Mecseki Tájvédelmi Körzetet a környezetrombolástól, és elhárul a környék ivóvízbázisának veszélyeztetése. Bízunk abban, hogy ezek után a vállalkozó eláll a tervétől, de azért még nem nyugodhatunk meg. Még van lehetőségük a bíróságon megtámadni a végzést, és nem megnyugtató az sem, hogy a mostani határozatban sem utasították el a beadványt, az csupán csak az eljárás megszüntetéséról szól” – hangsúlyozták a civil szervezet képviselői.

Hozzátették, továbbra is figyelemmel kísérik az ügyet, és azon lesznek, hogy ez a természeti környezetet, emberek egészségét és a vízbázist veszélyeztető beruházás ne valósulhasson meg.

Katus Eszter

Címlapkép: Kővágószőlős, 2018. december 20. Az I. számú uránbányaüzem egykori szállítóaknájának aknatornya Kővágószőlősön 2018. december 20-án (forrás: Sóki Tamás/MTI)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!