Egy piaci szereplő nagyon jól járhat a hulladékgazdálkodás kiszervezésével

35 évre szervezi ki a teljes hazai hulladékgazdálkodást a kormány pályázati kiírása, ám az indulás árbevétellel kapcsolatos feltételeinek a hazai, klasszikus hulladékgazdálkodó vállalatok nem tudnak megfelelni, a korábban befutóként emlegetett MOL viszont igen. Bár a hulladékkezelés államosítását és kiszervezését korábban a kormány az illegális szemétlerakókkal indokolta, a mostani kiírásban erről a területről nem esik szó.

Társadalmi célú hirdetés

A Közbeszerzési Értesítőben hétfőn jelent meg egy felhívás, amelyből kiderül, hogy a kormány 420 hónapra, vagyis 35 évre az egész ország területén egy pályázónak (ez lehet egy vállalat vagy több cég konzorciuma) adná koncesszióba a hulladékgazdálkodást.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kiírás előzménye az a tavaly novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja azt.

Az Átlátszó már tavaly nyáron beszámolt arról, hogy a birtokunkba került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg.

Elvennék az önkormányzatoktól a szemetet, jöhetnek a nemzeti hulladékgazdák | atlatszo.hu

Elvennék az önkormányzatoktól a szemetet, jöhetnek a nemzeti hulladékgazdák

A múlt héten megjelent kiírásra reagálva Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke Facebook-posztban azt írta, a pályázati feltételeket a MOL-on kívül egyetlen pályázó sem tudja majd teljesíteni, emellett az elbírálásra rendkívül szűk, szeptember 9-i határidőt adtak, amely Fekete-Győr szerint uniós szabályokba ütközhet.

A kéthetes határidő alatt valójában a pályázóknak nem kell a teljes, 35 évre szóló koncessziós tervet elkészíteniük, mivel szeptember 9-én még csak a pályázat első fordulója ér véget. Ez alatt csak a pályázók előszűrése történik meg: a cégek részvételi szándékukat jelezhetik, ajánlatot nem tehetnek, és a pályázatokat elbíráló Nemzeti Koncessziós Iroda (amely az általános politikai koordinációért felelős miniszter, vagyis Rogán Antal irányítása alá tartozik) első körben csak a pályázók alkalmasságát vizsgálja meg.

Magasra tett léc

Az viszont tény, hogy a kiírásban rögzített alkalmassági feltételeknek nagyon kevesen felelnek meg: a szöveg szerint

„alkalmatlan a részvételre jelentkező (…) ha az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti év átlagában az általános forgalmi adó nélkül számított teljes nettó árbevétele nem éri el a 150 Mrd Ft-ot.”

150 milliárdos vagy annál magasabb éves árbevétellel eleve kevés hazai cég büszkélkedhet, nem beszélve a hulladékgazdálkodási szektor szereplőiről.

Az Igazságügyi Minisztérium e-beszámoló portálján található adatok alapján még a mostani, hulladékgazdálkodásért felelős országos állami társaság, a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő nettó árbevétele 2020-ban is csak 96,5 milliárd forint volt (a társaság így is veszteséges volt, mérlege kiegyenlítéséhez az államnak még további 71 milliárd forintot kellett folyósítania).

A budapesti hulladékkezelésért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) nettó árbevétele 30 milliárd forint volt 2020-ban. Ami a piaci cégeket illeti: a Veolia, jelenleg a világ legnagyobb közszolgáltató cégének egyik magyarországi leányvállalata, az FCC Environment tavalyi árbevétele 7 milliárd forint volt. Az ipari hulladékokat feldolgozó egyik vezető cég, az Alcufer Kft. tavaly 5,6 milliárd forint árbevételt termelt, a hasonló profilú Ereco Zrt. pedig 3 milliárdot. Az állami megrendelésekkel gazdagodó cégek közül kiemelendő a szintén ipari hulladékokat feldolgozó Envirotis Holding Zrt., amelyet tavaly vásárolt fel Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi magántőkealap. Ám 2020-ban ennek a cégnek az árbevétele is alig haladta meg a 6 milliárd forintot.

A MOL-nak megvan az előírt árbevétel, bár nem hulladékgazdálkodásból

Amint a példákból látható, bár a hulladékgazdálkodási piac nagy, akkora mégsincs, hogy egy szereplő reálisan elérje a kiírásban szereplő árbevételt Magyarországon. Egy, a hulladékgazdálkodási piacot jól ismerő, név nélkül nyilatkozó forrásunk elmondta: a pályázati feltételeket a piac nagyobb magyar szereplői legfeljebb konzorciumban lennének képesek teljesíteni. Elmondta azt is, hogy mivel nemzetközi tenderről van szó, várható külföldi cégek, például az osztrák Saubermacher, a német Remondis, a SITA és a Veolia indulása is, amelyek tudnák teljesíteni a feltételeket.

Hozzátette továbbá: „több cikkben megjelent már a MOL neve is, az ő ilyen jellegű bevételeiről nincs információm, mert más a főtevékenységük, de a hatalmas cégcsoport szintű bevételen belül ez nem egy nagy tétel”.

Bár a MOL árbevételének csak kis része származik hulladékgazdálkodásból, ez a kiírás alapján nem jelentene problémát, hiszen alapvetően a teljes árbevételt nézik, nem a hulladékgazdálkodásból származó bevételt.

Az olajipari vállalat neve már tavaly, a hulladékgazdálkodási törvény bemutatásakor felmerült, akkor a MOL nem is cáfolta, hogy megpályáznák a koncessziót.

A MOL csoportszinten, 2020-ban 630 milliárd forint árbevételt realizált, persze, ennek a legnagyobb része főtevékenységeikből (kőolaj kétermelése, finomítása, értékesítése) származik. Az elmúlt években a csoport ugyan nagy összegeket fektetett a hulladékgazdálkodásba és a körforgásos gazdaságba, egyelőre nem mondható, hogy országos szintű hulladékkezelő infrastruktúrával rendelkeznének: a hulladekgazdalkodas.mol.hu szerint a csoport 1000 saját hulladékgyűjtőhellyel, 2 veszélyeshulladék-égetővel és 2 hulladéklerakóval rendelkezik. A csoport újrahasznosítási tevékenysége nagyrészt a vegyipari ágazathoz (használt gumiabroncsok és más műanyagok újrahasznosítása) kötődik, részben a fáradt olaj átvételét jelenti a töltőállomásokon.

A MOL hulladékgazdálkodási portfóliójának ékköve a 2019-ben megvásárolt németországi műanyag-feldolgozó, az Aurora Kunststoffe GmbH-t. A cég árbevételét a külföldi céginformációs oldalak 2,5 millió és 5 millió USD (740 millió – 1,48 milliárd forint) közé teszik.

Üzleti kockázat nélkül vehetik át a piacot

Az Átlátszó által megkérdezett, hulladékgazdálkodásban jártas szakemberek egyetértettek abban, hogy jelenleg a gyakorlatban sem a MOL, sem más cégek nem lennének képesek egyedül a kiírásban vállalt feladat teljesítésére, még akkor se, ha a pályázat feltételeinek megfelelnek. A MOL-nak ezért valószínűleg nagyrészt alvállalkozókra kellene támaszkodnia a feladat ellátása érdekében.

Bár a jogszabály szerint a feladat ellátásához szükséges eszközöket átveszi majd az önkormányzatoktól, hogy a koncesszornak adhassa őket, ennek az átadásnak a részleteit a pályázati anyag nem tisztázza.

A pályázat nyertesének ezzel együtt nem lenne oka panaszra: a hulladékgazdálkodási törvény alapján a koncessziót elnyerő cég jogosult közszolgáltatási díjra, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjra, részesedik a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből,

ráadásul a jogszabály egy kitétele szerint a koncesszor veszteségeit az állam utólag meg is téríti.

Segíti a kiszervezés a körforgásos gazdálkodást?

A koncesszor a fenti bevételek mellett jogosult lenne a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevételre is. A hulladékpiacot ismerő forrásunk szerint azokban az országokban, ahol a hulladékgazdálkodást koncessziós szerződésekkel oldják meg,

a közszolgáltatási iparágban évi 5-10 százalékos profit jellemző, és a nagy volumenű feladatellátáskor stabil bevételre számíthat a vállalkozó.

A pályázati kiírás a feladatellátás eszközei mellett mellett nem tisztázza azt sem, hogyan szolgálja a koncesszió az illegális szemétlerakók felszámolását. Bár a koncessziós törvény megalkotását többek között a környezetvédelemmel és a szemetelés elleni küzdelemmel indokolták, a közterületen eldobott szemét feltakarítása a hatályos jogszabályok alapján továbbra is az önkormányzatok feladata, és a mostani pályázatban is csak a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésére keresnek vállalatot – ebbe nem tartozik bele az utcák tisztán tartása vagy az illegális lerakók felszámolása.

Hasonló okokból a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) már tavaly bírálta a rendszer átalakítását: állásfoglalásukban azt írták, az új rendszer közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból nem jelent előrelépést, és kétséges, hogy a körforgásos gazdaság, azaz a hulladék nagy arányú újrahasznosítása fejlődhet a hatására.  Mint írták, „míg a koncesszornak semmilyen kockázata nincs, hiszen veszteséges működés esetén állami támogatást kapna”, addig a koncesszor alvállalkozóinak alig éri meg az üzlet, hiszen az általuk gyűjtött, újrahasznosítható szemetet ők maguk nem értékesíthetnék, azt kötelezően át kellene adniuk a koncesszornak.

Az alvállalkozók így, véli a HOSZ, teljességgel kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének a koncesszorral szemben.

„A koncesszióban a koncesszor csak nyerne, és beláthatatlan időre majdhogynem egy teljes iparágat venne el a piacgazdaságból, emellett óriási mértékű gazdasági erőfölényre, s versenyelőnyre tenne szert a drasztikusan összezsugorodó (szabad) piaci hulladékgazdálkodási szektorban.”

Zubor Zalán

Címlapfotó: Gyűjtik a szemetet az óbudai Hajógyári-szigeten a 26. Sziget fesztivál zárása után, 2018. augusztus 15-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!