Nagy reményekkel futottak neki egy környezeti, energetikai, hulladékhasznosítási projekt megvalósításának az ArchEnerg klaszter keretében évekkel ezelőtt. A terveket az állam is támogatta uniós forrásból, azonban később szabálytalanságok miatt elálltak a szerződéstől. A már kifizetett összeg visszautalásáról letett a Pénzügyminisztérium, és az OLAF sem vizsgálja az esetet. Az ügy főszereplője, az Alletix Kft. ellen ugyanakkor áfacsalás miatt indult eljárás, amelyben azóta ítélet is született.
2013-ban arról írt az Indsider blog, hogy akkor három éve dolgozott azon az ArchEnerg Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, hogy megoldást találjon a nyomtatott áramköri lapok és a használt sütőzsiradék lehető legteljesebb újrahasznosítására.
„Enyingen az Alletix Projekt Szervező Kft. lebonyolításában megvalósított kezdeményezés célja a laboratóriumi körülmények között működőképes technológiák ipari szintre emelése.
A 2010 júniusában indult projekt összértéke 980 millió forint, amelyből közel 483 millió forint volt az európai uniós támogatás”
– olvasható a blogon.
Makra Attila, az innovációs kezdemény koordinálásáért felelős Alletix Projekt Szervező Kft. ügyvezetője a projekttel kapcsolatban elmondta, kísérleteik célja az volt, hogy megnézzék, hogyan lehet a csatornák zsírfogójából kinyert anyagot megtisztítani, energetikai célokra felhasználni és ezzel párhuzamosan ártalmatlanítani. Megemlítette azt is, hogy igazi áttörést az Alletix projektjében az jelenti, hogy ipari méretben is garantálja a hulladékok hasznosítását. „Mindezt üzletileg is rentábilis költségek mellett tudjuk megtenni a jövőben” – mutatott rá Makra Attila.
Pár évvel korábban hasonlóan előremutató fejlesztésről beszélt Makra József, a RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat) Nyrt. vezérigazgatója is, aki elmondta, a cég kísérleti termelést folytat saját fejlesztésű pirolizáló berendezésével, amely műanyaghulladékból fűtőolajat és pb minőségű gázt állít elő. A berendezések telepítését azonban hátráltatta, hogy nem lehetett tudni, a VPOP jövedéki terméknek minősíti-e az így készült olajat.
A két cégvezető között rokoni és üzleti kapcsolat is volt, de a szálak több más ponton is összeértek.
Miközben az Alletix képviselője a sajtónak nyilatkozott, a céget a cikk írásakor már két éve vizsgálta az adóhatóság. Költségvetési csalásra gyanakodtak, egészen pontosan fiktív számlázásra.
A NAV nyomozói 2013. december 21-én feljelentést tettek, akkor még ismeretlen tettes ellen: a gyanú szerint a fiktív számlázással a cég 27,9 millió forint kárt okozott. Vádat is emeltek két ügyvezető és az egyik számlát kibocsátó cég ügyvezetője ellen, 2020 őszén pedig megszületett a jogerős döntés – tudta meg az Átlátszó az egyik érintettől.
Az első és másodrendű vádlottak felfüggesztett börtönt kaptak.
Az Átlátszó megkapta a közel 7 éves ügy közel 1000 oldalas iratanyagát, vallomásokkal, nyomozói feljegyzésekkel együtt.
A NAV 2013-as feljelentése szerint az Alletix Projekt Kft. három kutatási-fejlesztési projekttel foglalkozott a vizsgált időszakban. Makra Dénes 2011 májusától volt ügyvezető, aki édesapja, Makra József felkérésére vállalta el ezt a tisztséget. Utóbbi az RFV Nyrt. egyik többségi tulajdonosa volt 2011. első negyedévig. Az RFV Nyrt. pedig tulajdonosa volt az Alletix Projekt Kf.t-nek. A feljelentésben az állt, hogy „a projekt finanszírozásához az önerőt valószínűleg Makra József magánszemélyként biztosítja, együttműködve a Raiffaisen Bank Zrt-vel”.
Az áfacsalás kapcsán tanúként kihallgatott Makra Dénes a nyomozati iratok szerint azt mondta, 2011 májusa előtt nem volt kapcsolatban a társasággal, a pályázatban nem vett részt. Makra József, az apa pedig azt vallotta – szintén tanúként – hogy 200 millió forintot adott a cégnek kölcsönként, ezt a saját számlájáról utalta át. Arról, hogy mi és miként történt a cégnél, nem tudott mit mondani a NAV nyomozójának. K. Kolos – aki az Energoffer Kft. tulajdonosa volt Makráékkal együtt, valamint később vádlott, azt vallotta, hogy a projekthez az Energoffer nyújtott kölcsönt, ami szintén Makra-érdekeltség. Vagyis cégcsoporton belül vándorolt a pénz.
A NAV szerint annak a K. Kolos projektvezetőnek az „ajánlására, tudomásával kerültek kiválasztásra az alvállalkozók, aki tulajdonosa volt a Momentous K+F Kft.-nek, továbbá az Energoffer Kft.-nél is tulajdonos volt, mely társaság tagja az Alletix Projekt Kft.-nek. Az ODB Mérnökiroda Kft. K. Kolos ajánlására lett az Alletix Projekt Kft. partnere.”
A cégek egymást között számláztak, „a K+F megvalósulását képező vegyészeti projekttermék értékeként 3 150 000 Ft (1 275 000 Ft és 1 875 000 Ft) bruttó érték szerepelt, ezzel szemben a továbbszámlázás következtében az adózó által befogadott számlákban már mintegy 140 millió forint bruttó értékű beszerzés szerepel, holott nevezett számlakibocsátók a speciális tevékenység ellátásához és a számla szerinti szolgáltatások nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, szaktudással nem rendelkeztek.
Az adózó számlakibocsátói a fellelt adatok alapján adóminimalizálással a fiktív számlakibocsátások következtében felmerülő adófizetési kötelezettségek elkerülésére törekedtek az általuk befogadott számlák alapján.
Az interneten, mindenki számára hozzáférhető adatok, technológiák és folyamatok felhasználásával látszattevékenység és látszateredmény alapján csak színlelten került sor K+F projekt-megvalósításra” – olvasható a NAV feljelentésében.
A NAV azt is leírta, hogy
„a számlakibocsátó társaságok nem rendelkeztek a szolgáltatásnyújtásról szóló számlák szerinti gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
sem a számlakibocsátó sem az adózó nem igazolta hitelt érdemlő adattal, hogy a számlákon szereplő felek között valósult meg az azokban feltüntetett szolgáltatás, azaz ezen számlák tekintetében a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között ment végbe.”
A NAV az adócsalásos időszakban azt is vizsgálta, kik dolgoztak a cégnél.
A dokumentumok szerint az állami tulajdonú MAVIR egyik tisztségviselője is az Alletixnél dolgozott, ahogy Danka István Attila is, aki több kormányzati kötődéssel bír.
Danka a Linkedin profilja szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Kiemelt projektkoordinátora 2015 óta, 2011-ben az Alletix operatív igazgatója, valamint ebben az időszakban a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (Kopint-Datorg Zrt.) igazgatója.
A kormányzati pályázati oldal táblázata szerint 2015-ben elálltak az Alletix támogatásától – a „szabálytalansággal érintett összeg” oszlopban 691 millió forint szerepel. Ez viszont több, mint amennyi támogatást megítéltek a projektre. A MAG Zrt. – az uniós pénzeket is koordináló, 2007-ben létrehozott Magyar Gazdaságfejlesztési Központ – a büntetőeljárásban azt állította,
482 millió forint volt a megítélt támogatás, amiből 2010 júliusában 193 millió, 2012 februárjában 62 millió forintot fizettek ki. A maradék 400 millióról nincs irat.
Éppen ezért a MAG Zrt. jogutódjához, a Pénzügyminisztériumhoz küldtünk közadatigénylést, hogy kiderüljön, mikor és mennyi pénz ment az Alletixhez, valamint hogy milyen lépéseket tettek a visszaszerzésre. A PM a járványhelyeztre hivatkozva először 45 napos türelmet kért, majd újabb 45 nappal hosszabbított. 2021. január 18-án beadott közadatigénylésünkre a törvényes határidő lejárta után válaszoltak.
Azt írták, „2014 decemberében a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) tájékoztatta az Alletix Projekt Szervező Kft.-t (a továbbiakban: Társaság), hogy a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően a GOP-1.2.1-09 kódszámú projektjénél
jogosulatlan támogatás felhasználása kapcsán szabálytalansági eljárást folytatott le, és ennek eredményeként a támogatási szerződéstől elállt, valamint tájékoztatta a Társaságot az elállás folytán fennálló követelése összegéről.
2015-ben a Fővárosi Törvényszék kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el a Társasággal szemben, amely során az NGM a jogszabályi előírások szerint bejelentette a követelését. A Társaságot az illetékes cégbíróság 2017. november 14. törölte a cégjegyzékből. Tekintettel arra, hogy a kényszertörlési eljárásban az NGM követelése nem térült meg, a követelés behajthatatlanná minősítésére került sor.”
Azt is megkérdeztük, hogy mire kapták a pénzt, erre viszont nem válaszoltak.
Az Átlászónak küldött információ szerint az OLAF nem foglalkozott immár a több százmillió forintnyi uniós támogatással, mivel az áfacsalás kapcsán ítélet született.
„Ezúton kívánjuk tájékoztatni, hogy az OLAF elutasította az ügyet a szubszidiaritás elve alapján, mivel a nemzeti hatóságok feltárták a csalás bűntettét és eljártak az ügyben”
– írták.
Makráék neve nem először bukkan fel a sajtóban: egy másik ügy, az E-star Alternatív Nyrt. kapcsán szintén ismertek már. A Szabadföld 2012-es cikke összegezte, hogy „Soós Csaba a 2011-es Év Vállalkozója Díj büszke tulajdonosa, a kétezres években Makra József Lászlóval együtt négymillió forint tőkével alapította meg a Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Rt.-t. Vállalkozásuk rövid idő alatt hatalmasra nőtt: kis és közepes nagyságrendben vállaltak fűtéskorszerűsítést, karbantartást és hőszolgáltatást.
Az ügyfelek – általában önkormányzatok – arra szerződtek az RFV Nyrt.-vel (2011-től E-Star Alternatív Nyrt.), hogy az korszerűsíti a fűtést, azután a felújított berendezéseket működteti, ezért pedig az ügyfél hosszú éveken keresztül szolgáltatási díjat fizet. Az RFV 2007-ben kilépett a tőzsdére, és az egyik legdinamikusabban fejlődő vállalattá vált. Egyre több megrendelésük lett a magánszektorból, de külföldön is terjeszkedésbe kezdtek, a vállalat részvényeinek ára gyorsan növekedett. Időközben a vállalat neve E-star Nyrt. lett.”
A cég csillaga azonban hamar leáldozott. A magyarnarancs.hu 2012 őszén azt írta: „látványosan menetel a csőd felé az elsősorban fideszes önkormányzatokkal szerződő, fűtés- és közvilágítási korszerűsítést, megtakarítást ígérő E-Star Nyrt.
A társaság működését az önkormányzatok fokozódó elégedetlensége, ki nem fizetett közműszámlák és szerződésbontások kísérik”.
Az E-Start közel 10 milliárdos kötvénykibocsátását is sok kisbefektető bánta meg: a cég még abban az évben csődöt jelentett. Makráék emellett számos céget alapítottak, előszeretettel pályáztak állami forrásra. Ezek közül a legtöbbet már felszámolták.
Minden, a cikkben megjelenő érintettnek hónapokkal ezelőtt küldtünk e-mailt, érdeklődtünk az Alletix projekt kifizetéseiről, saját szerepükről, valamint az uniós támogatás sorsáról. Ahogy a befektetőt is kerestük, hogy mi lett a sorsa a 200 millió forintjának. Egyik érintett sem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem.
Segesvári Csaba
A nyitókép illusztráció. Átlátszó fotó.
Hogyan lett a „genderideológia” a magyar közélet legforróbb témája, és milyen hálózatokba kapcsolódnak Orbán Viktor körei ahhoz, hogy felszínen tartsák...
A lakástörvény módosítását célzó törvényjavaslat gyakorlatilag a szociális alapú lakásbérlés végét jelentheti. A törvény módosításával ugyanis az alig egy-két éve...
Közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a Fertő tó partján tervezett hotel, apartmanház...
Bár Palkovics László korábban azt mondta, semmiféle ideológiai oktatás nem lesz az egyetemen, ennek ellentmond, hogy a Kínai Kommunista Párt...
