Nagykovácsiban építkeznének a cserkészek, az önkormányzat perel, a civilek a nyugalmukat féltik 

Nagykovácsiban kapott meg korábban egy kastélyt és egy parkot a Magyar Cserkészszövetség. Most bővítenének, de ennek sokan nem örülnek. Az önkormányzat beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt, a lakosok aláírásgyűjtésbe kezdtek a beruházás ellen.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nagykovácsi Kastélyparkja miatt aggódnak a helyiek. A csendes zsáktelepülés lakóinak egyik kedvelt parkja a Teleki–Tisza-Kastély mellett terül el, amely korábban Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Nevelőotthonának kollégiumaként működött. Később a cserkészek tulajdonába került, üzemeltetője a Cserkészingatlanok Nonprofit Kft. A parkban számos épület található.

Ezek egy részét 2018-ra felújították, ehhez akkor a kormány 2,5 milliárd forintot biztosított (1517/2013. (VIII. 1.) Korm. határozata). Ezen túl épületenergetikai fejlesztésre kaptak még a KEOP-5.5.0/A/12 pályázat keretében 30 792 620 forintot. Ez a felújítás fontos lehetett, hiszen a 304 /2014. (XII. 5.) Korm. rendelet keretében

a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokat.

A jelenleg is esküvő- és rendezvényhelyszínként, valamint szálláshelyként funkcionáló épületkomplexumot ismét fejleszteni szeretnék a cserkészek. Ehhez viszont szükség volt a HÉSZ-módosítására, melyet a képviselőtestület kezdeményezett is.

2021 áprilisában a Pest Megyei Kormányhivatal határozatában azt közölte, hogy a kastély fejlesztésének „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”. Ezzel viszont nem ért egyet a helyi lakosok egy csoportja, akik online petíciót indítottak az ügyben, hogy elérjék a bővítés leállítását.

Féltik a nyugalmat és a természetet

„A kastély területén az ingatlant néhány éve tulajdonló Magyar Cserkészszövetség újabb közpénz milliárdokból nagyszabású beruházásba fogott, melynek célja az ingatlanon jövedelmező esküvőket és vállalati kistelepüléseket szolgáló vendéglátó-szállásadó komplexum építése. A projekt szinte akadálytalanul halad a teljes engedélyezés felé. (…) A projekt kiemelt beruházás, így nyilatkozatok, ígéretek ide vagy oda, érdekeink figyelembevételét semmi nem garantálja.”

Festői tájba illeszkedik a kastély. Fotó: Teleki–Tisza-Kastély/Facebook

„Nem azért lakunk itt, hogy nyaranta éjjel-nappal álljon a bál a völgyben, több száz bulizó dajdaját visszhangozzák a dombok, hogy a rendezvények miatt sokszor be se jussunk a parkba, vagy ha bejutunk, a Nagy-Kopasz helyett a kastély mögött tornyosuló szállodát lássuk, ősfák helyén betont, ösvények helyén parkolók tömegét; hogy elviseljünk bedugult utakat és vízhiányt, hogy másfél éven keresztül építkezés zaját hallgassuk” – írták többek közt a petícióban.

A tiltakozók szerint csökkeni fog a zöldterületek nagysága (270 fát vághatnak ki), nőni a parkolók száma, sőt, bizonyos épületek magasságát is megemelik.

Egészen pontosan 152 darab szabadtéri autósparkolóról valamint 3 buszparkolóról írnak, valamint a jelenlegi 3 százalékos közparknak megfelelő beépítés helyett 9 százalék lesz a beépítés. Jelenleg több mint 100 autó parkolása lehetséges a területen.

Nyitottak az egyeztetésre

Az ügyben megkerestük a Magyar Cserkészszövetséget, hogy ők hogyan látják a helyzetet, miből kívánják finanszírozni a felújítást, és pontosan mik a terveik, valós-e a lakosok félelme. A szövetség egy oldalt indított az átláthatóság érdekében, ezen részletesen bemutatják a már elkészült terveket, és igyekeznek minden felmerült kérdésre válaszolni.

A lakosok egyik félelme – a megnövekedő látogatószám és a hanghatások mellett – a zöldfelületek beépítése, ami talán nem is alaptalan. Ám, ahogy a cserkészek a saját oldalukon fogalmaznak: „ezek a tervek úgy készültek, hogy nem fog az eredetileg előírtnál több zöldfelület eltűnni, nem fog a beépítettség mértéke növekedni, nem lesz szükséges növelni az maximális épületmagasság értékén sem”.

A felújított kastély épülete. Fotó: Teleki–Tisza-Kastély/Facebook

Szórád Előd, a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési projekt vezetője részletesen tájékoztatta az Átlátszót, hogy is áll most a beruházás.

„Ebben a helyzetben, hogy mindenki tisztán lásson, leállítottuk a beruházást, de vannak még szerződéses kötelezettségeink. 

Mi azt látjuk, hogy ezt a kastélyparkot szükséges és jó fejleszteni, mert vannak roskadozó épületek, statikailag rossz állapotú a vendégszállás, leromlott állapotban lévő üvegház, amivel kezdeni kell valamit. Az elmúlt 50-60 évben a parkkal se foglalkozott senki igazán, a park sétányait például aszfalttal borították” – magyarázta a projektvezető.

„2018-ban adtuk át a kastély épületét, amit állami forrásból újítottunk fel. A hozzá kapcsolódó parkot 2018-óta üzemelteti a cserkészszövetség, saját forrásból, közparkként működik. Hosszú távon is fenn kell tartani ezeket az épületeket, és a parkot is fejleszteni kellene, olyan módon, amit a helyiek is szívesen látnak” – tette hozzá Szórád Előd.

Ennek keretében 2020-ban két közösségi tervezési alkalomra került sor, tájékoztatták az embereket a helyi újságokban a tervekről, forgatott a Buda Környéki Televízió róla.

„A legnagyobb probléma, hogy a covid miatt a közösségi tervezési alkalmakat nem lehetett folytatni, így online térbe kerültek az egyeztetések, ami megnehezítette a helyzetet.

Egy hatósági eljárás során ki kellett tűzni az önkormányzat honlapjára és a kormányhivatalhoz is az előzetes hatásvizsgálati munkarészt. Itt ért el szélesebb publikumot az ügy.” Szórád Előd hangsúlyozta: „nyitottak vagyunk arra, hogy a bemutatott terveken is módosítsunk, akár még az újratervezés árán is, de olyat hozzunk ide, ami a közös érdekeknek is megfelel”.

A kastély gyakran ad otthont esküvőknek jelenleg is. Fotó: Teleki–Tisza-Kastély/Facebook

Ezért is fordultak 2020 januárjában Nagykovácsi képviselő-testületéhez HÉSZ módosítási kérelemmel, hogy lássák a lehetőségeket. A határozatot elfogadta a testület, így

a terület intenzitása nem növekedhet az érvényben lévő HÉSZ-hez képest, valamint nem növekedhet a beépítettség és nem csökkenhet a zöldterület nagysága a mostani szabályozáshoz képest.

Viszont van egy csavar a dologban. Bár a cserkészek állítása megfelel a valóságnak, a beépítettség mértéke nem fog növekedni az előírthoz képest, valójában növekedni fog, hiszen jelen pillanatban nincs kihasználva a teljes terület. A HÉSZ ugyanis egy értéket határoz meg, amin belül maradva, az építkezés megfelel a törvényi előírásoknak.

Ahogy Szórád Előd fogalmaz: „a bontandó épületek helyére valóban magasabb épület lett betervezve, már csak a funkcióból új koncepcióból adódóan, de a meglévő szabályok megfelelően”. A parkolók száma szintén növekedni fog. Az új parkolók bővítésével azt az anomáliát szeretnék megoldani, hogy a kaotikus parkolás, ami most jellemző, megszűnjön.

Állami támogatásban bíznak

Bár sokak számára érthetetlen lehet, hogy miért finanszírozza az állam a Cserkészszövetség beruházásait, tudni kell, hogy annak idején a Magyar Cserkészszövetség az összes vagyontárgyát, ingatlanát államosították, ez mai értéken 100 milliárd forint nagyságrendű összegnek felel meg. Így az állam részletekben igyekszik kompenzálni a szervezetet, amelynek első lépcsője, hogy megkapták ezt a kastélyt.

A felújítás és bővítés pontos összege nem ismert, a tervezési költségek bruttó 393 millió forintba kerültek, de ez tartalmazza a miskolci és kecskeméti cserkészház fejlesztés tervezését is.

„Jelenleg a Cserkésszövetség nem rendelkezik azzal az összeggel, amelybe a felújítás és bővítés kerül, írásban nem rendelkezünk szándéknyilatkozattal arról, hogy ezt állami forrásból rendezni tudjuk, de mivel a tervezésre kaptunk pénzt, ezért bízunk benne, hogy a kivitelezésre is sikerül pénzt kapni. De ez egyelőre csak remény a szövetség részéről” – mondta el Szórád Előd.

Az önkormányzat közbeszól

Június másodikán került ki egy keresetlevél a Pest Megyei Kormányhivatal oldalára, amiből kiderül, az önkormányzat sérelmezte azt, hogy a hivatal nem tartja szükségesnek az előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. Ezért a Buda Környéki bírósághoz fordultak, kérve a határozat megsemmisítését, arra való hivatkozással, hogy a beruházással érintett terület részét képezi az Ördögárok-patak, amelynek medrét szabályozni és módosítani kívánják.

Mint kerestükben írták: „összefoglalva tehát megállapítható, hogy az alperes a PE-06/KTF/17446-28/2021 ügyiratszámú határozatában a felperesi önkormányzat mellőzésével (aki a tervezett beruházással közvetlenül érintett, 918 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa, az Ördögárok-patak vízügyi kezelője, a tervezett beruházással érintett ingatlanok természetvédelmi kezelője), releváns adatok hiányában hozta meg a határozatát. Az alperes az eljárása során mellőzte a helyi természetvédelmi hatóság (a jegyző) lényeges észrevételét, mely szerint az előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD) a jelenlegi tartalommal alkalmatlan arra, hogy a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban nyilatkozni tudjon.

Jogellenesen állapította meg, hogy a tervezett beruházással érintett ingatlanok természetvédelmi kezelője a Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóság. Figyelmen kívül hagyta ugyanakkor a Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóságának azt a nyilatkozatát is, melyben utóbbi releváns adatok hiányára hivatkozik, és meg sem kísérelte az adatok beszerzését a felperesi önkormányzattól vagy a jegyzőtől. Az EVD a természetvédelmi kérdésekben súlyosan hiányos, és a közlekedési zajhatás tekintetében is ellentmondásokat tartalmaz.”

Zimre Zsuzsa

Nyitókép: A Teleki–Tisza-Kastély létesítményének egy részlete. Forrás: Teleki–Tisza-Kastély/Facebook

A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!